Hürrem szultána

Hürrem szultána
Aleksandra Lisowska (születési név) Haseki Hürrem szultána (uralkodói név, első) Valide Hürrem szultána (uralkodói név, második)
Szultána Válide szultán Haseki szultána
Válide szultán
Uralkodási ideje
1534. március 19. – 1558. április 15.
Elődje	Ayşe Hafsa valide szultána
Utódja	Mihrimah szultána
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház (házasság által)
Született	1500 Rohatin, Trabzon
Elhunyt	1558. április 15. 58 évesen Topkapi-palota, Konstantinápoly
Nyughelye	Szulejmán-mecset
Házastársa	I. Szulejmán oszmán szultán
Gyermekei	Şehzade Mehmed Mihrimah szultána II. Szelim szultán Şehzade Bayezid Şehzade Cihangir
A Wikimédia Commons tartalmaz Hürrem szultána témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rokszolana arcképe

Aleksandra Lisowska ukrán bélyegen

Hürrem szultána (születési nevén Aleksandra Lisowska; Európában gyakran Roxolána, „ruténiai” néven ismert; Rohatin, 1505 – Isztambul, 1558. április 18.), I. Szulejmán szultán felesége, I. Szelim anyja. Hürrem majd kerek negyedszázadig játszott szerepet az oszmán történelemben. Szulejmánnak államügyekben is tanácsadója volt, emellett négy fiút és egy leányt szült neki.

Rajta kívül az Oszmán birodalomban csak egy rutén származású szultána uralkodott, Turhan Hatice szultána. Vele ért véget a Hürrem által elindított, mintegy 130 éves korszak: a nők szultanátusa.

Élete

Alexandra egy ukrán ortodox pap lánya volt (az akkori Lengyelországban; ma Ukrajna). 1520-ban elfogták, és hajón Isztambulba vitték rabszolgának, ahol Szulejmán háremébe került. Itt kapta a Hürrem („nevető”) nevet. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Alexandra lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. Hürrem végül nemcsak Szulejmán kedvenc ágyasává lett, de a szultán feleségül is vette, ami ritka dolognak számított. Házasságkötésükkor a nép szinte fellázadt Hürrem ellen, kígyónak és orosz boszorkánynak hívták.

Vetélytársával, a trónörökös Musztafa anyjával, Mahidevrannal számtalan alkalommal került összetűzésbe. Egyes források szerint többször fizikai bántalmazásra is sor került kettejük közt. A szultán Mahidevrant megfosztotta lakrészétől, és az ágyasokhoz száműzte. Ez nagyon enyhe büntetésnek számított, ugyanis ilyen esetekben bevett szokás volt a megunt asszony bőrzsákba varrni, majd a tengerbe vetni. A szultán anyja, Ayse Hafsa válide szultán haláláig Mahidevrant és fiát, Musztafát támogatta, de eredménytelenül. A szultán édesanyjának, Ayşe Hafsának halálával Hürrem vette át a helyét, mint válide szultána.

Hürremnek négy fia és egy leánya született Szulejmántól. Legidősebb fia, Mehmet fiatalon meghalt ideglázban, a második fiú, Szelim követte apját a trónon. Leánya, Mihrimah, aki anyja társa volt intrikáiban, Rüsztem pasa nagyvezír felesége lett, majd anyja helyébe lépve válide szultána lett öccse mellett. Harmadik fiát, Bazejided Szulejmán végeztette ki, legkisebb fia, Cehangir epilepsziás rohamban halt meg kisgyermekként.

Hürremnek valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy Szulejmán 1534-ben kivégeztette Musztafa herceget. Fiai utódlását egyengető ambícióinak estek áldozatul Ibrahim pasa (Szulejmán húgának, Hatice szultánának a férje) és Kara Ahmed pasa nagyvezírek.

Hürrem idősödve, a csapásoktól megtörve már meglátta a szenvedőket, többet törődött a szegényekkel: számukra ingyenkonyhát, kórházat, iskolát, fürdőt építtetett Isztambulban és vidéken is. Férjével együtt a Szulejmán-mecsetben temették el.

Hürrem politikai befolyását mutatja, hogy Szulejmán (nyilván felesége lengyel származása révén) a lengyel királlyal szorosabbra fűzte a kapcsolatait, melyet azok a Habsburgok és az orosz cár ellen kamatoztathattak, illetőleg a törökök a lengyelekkel is sakkban tartották a gyakran ingadozó hűbéres moldvai fejedelmeket. A legyen királlyal maga Hürrem is levelezett. Fia, Szelim anyja halála után alig egy évtizeddel katasztrófával végződött háborút intézett Oroszország ellen is.

Gyermekei

• Mehmet (Mehmed) (1521–1543)
• Mihrimah (1522. március 21. – 1578. október 25.) (Egyetlen leánya, örököse, segítője.)
• Szelim (Szelim) (1524. május 28 – 1574. december 12.)
• Bajazid (Bejázid) (1525–1561) (Kedvenc fia.)
• Cihangir (Dzsahangir) (1532 márciusa – 1553. augusztus 28.)

A populáris kultúrában

A Szulejmán című, 2011-ben indult török televíziós sorozat első szezonjaiban Meryem Uzerli, az utolsóban Vahide Perçin alakítja.

Album

• 
  Egy velencei festő műve, Hürrem portréja, (18. század)
• 
  Roxelana és Nagy Szulejmán egy barokk stílusú német festő, Anton Hickel, festményén - (1780)
• 
  La Sultana Rossa (Roxelana Szultána) az olasz festő, Titian által - 1550
• 
  Roxelana metszet, készített: Johann Theodor de Bry - (1596)
• 
  Hürrem szultána portréja (Roxelana) - (16. század)
• 
  Hürrem szultána metszet - (1537)

Forrás

• Ágoston Gábor: Rabnők, ágyasok, szultánák Rubicon, 1992/4.
• Ki volt az a nő, akiért képes volt I. Szulejmán a saját fiát megöletni? (nokorszak.hu)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hürrem szultána témájú médiaállományokat.

• Vitál Anna, A hárem urának úrnője, vasarnap.ujszo.com
• Ki is a történelmi Szulejmán rejtélyes Alexandrája?

Kapcsolódó szócikk

• Szulejmán (televíziós sorozat)