„Borsa Kopasz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. december 8., 19:58-kori változata

Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (? – 1317.) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalamtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.

Életrajza

A Borsa nemzetségből származott. Egyik testvére, Lóránd háromszor is kineveztetett erdélyi vajdának: először 1282-ben, majd 1284-1285 között, majd 1288-tól 1297-ig, mikoris Kán László váltotta.

Kopasz Jakab 1284-től 1286-ig lovászmester volt IV. László magyar király (Kun László) udvarában. 1286-ban szövetkezni kezdett Csák Mátéval, majd Kőszegi Henrikkel (maguk is saját tartományi kiskirályságokat szerveztek maguknak) és bátyjával, Lóránddal együtt nekiálltak saját birodalmuk kiépítésének Adorján központtal. Befolyásuk nagyjából a Partium középső részére terjedt ki a mai román-magyar határ mentén nagyjából a Körösvidék kezdetének határáig, illetve Kárpátalja délnyugati részére, valamint az ezekkel közvetlenül határos mai magyarországi területekre.

Egyes feltételezések szerint ők állhattak IV. (Kun) László 1290-es meggyilkolása mögött saját hatalmuk megszilárdítása, illetve növelése érdekében. (A László elleni merénylet közelebbi oka mindmáig ismeretlen). III. András megkoronázása után nem sokkal pohárnokmesterré nevezte ki, mely címet Kopasz 1292-ig viselt. 1298-tól 1300-ig szlavón bán is volt (bár egyes források ezt nem támasztják alá^[1])

Mikor 1301-ben III. András váratlanul meghalt (és vele kihalt az Árpád-ház egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az Anjou Károly Róbertet támogatta; mégis mikor Vencel későbbi cseh és lengyel királyt V. László néven magyar királlyá koronázták melléállt. Mikor Vencel a magyar trónról lemondott, hogy elhunyt apja helyébe lépve átvegye a cseh és lengyel trónt, a helyébe a Kőszegi család (Kopaszhoz hasonló regionális kiskirályok) Ottó bajor herceget ültették többek között Károly Róbert ellenében. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, s helyére Károly Róbertet ültetni. Borsa Kopaszt hűségéért cserébe nádorrá nevezte ki. Mikor 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén 1317 elején szövetségre lépett Kán László erdélyi vajdával és Aba Amadé fiaival Károly Róbert ellenében András halicsi királyt akarták a magyar trónra ültetni. A Debreceni Dózsa vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a debreceni csatában, ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító sólyomkői várba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két ellenvárat emeltek és sikeresen megakadályozták Sólyomkő várának ellátását. Az így kiéheztetett Borsa, mivel a kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, csakhamar feladta magát, de a halált így sem kerülhette el; a király lefejeztette.

Források

↑ Szlavón bánok listája (amin nem szerepel), Katolikus lexikon

Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Kopasz nádor lázadása In: Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Budapest, 1894. november 17.

[1] Szlavón bánok listája (amin nem szerepel), Katolikus lexikon

[1]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A [[Borsa nemzetség]]ből származott. Egyik testvére, Lóránd háromszor is kineveztetett [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]]: először 1282-ben, majd 1284-1285 között, majd 1288-tól 1297-ig, mikoris [[Kán László]] váltotta.
-Kopasz Jakab [[1284]]-től [[1286]]-ig [[lovászmester]] volt [[IV. László magyar király]] (Kun László) udvarában. 1286-ban szövetkezni kezdett [[Csák Máté]]val, majd [[Kőszegi Henrik]]kel (maguk is saját tartományi kiskirályságokat szerveztek maguknak) és bátyjával, Lóránddal együtt nekiálltak saját birodalmuk kiépítésének [[Adorján (Románia)|Adorján]] központtal. Befolyásuk nagyjából a [[Partium]] középső részére terjedt ki a mai román-magyar határ mentén nagyjából a [[Körösök|Körösvidék]] kezdetének határáig, illetve [[Kárpátalja]] délnyugati részére, valamint az ezekkel közvetlenül határos mai magyarországi területekre.
+Kopasz Jakab [[1284]]-től [[1286]]-ig [[lovászmester]] volt [[IV. László magyar király]] (Kun László) udvarában. 1286-ban szövetkezni kezdett [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Mátéval]], majd [[Kőszegi Henrik]]kel (maguk is saját tartományi kiskirályságokat szerveztek maguknak) és bátyjával, Lóránddal együtt nekiálltak saját birodalmuk kiépítésének [[Adorján (Románia)|Adorján]] központtal. Befolyásuk nagyjából a [[Partium]] középső részére terjedt ki a mai román-magyar határ mentén nagyjából a [[Körösök|Körösvidék]] kezdetének határáig, illetve [[Kárpátalja]] délnyugati részére, valamint az ezekkel közvetlenül határos mai magyarországi területekre.
 Egyes feltételezések szerint ők állhattak [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] 1290-es meggyilkolása mögött saját hatalmuk megszilárdítása, illetve növelése érdekében. (A László elleni merénylet közelebbi oka mindmáig ismeretlen). [[III. András magyar király|III. András]] megkoronázása után nem sokkal [[pohárnokmester]]ré nevezte ki, mely címet Kopasz [[1292]]-ig viselt. [[1298]]-tól [[1300]]-ig [[szlavón bán]] is volt (bár egyes források ezt nem támasztják alá<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/szlav%C3%B3n%20b%C3%A1nok.html Szlavón bánok listája] (amin nem szerepel), Katolikus lexikon</ref>)