Komán János

Marosvásárhelyen érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965–80), Gyergyóhodoson (1980–85), majd újra Bélborban (1985–1989), 1989–90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke,[1] , s szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Az 1990-ben újjáalakult EME tagja. Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Magyar Írószövetségnek.

Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt.

1989 után bekapcsolódott a helyi RMDSZ munkájába. 1991-től a Romániai Magyar Szó maroshévízi tudósítója. 1990-től verseit és elbeszéléseit többek közt a Csíki Lapok, Hargita Népe, az Irodalmi Jelen közli. Mégis reménnyel cimborálni című verskötete 1999-ben jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia kiadásában.[2] 2001-ben ugyancsak a Pallas-Akadémia adta ki Kalózok hajóján című verskötetét. Többek közt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) író-olvasó találkozóin mutatta be szépírói tevékenységét.[3] Mindig is lesz egy újabb világ című kötete 2009-ben Gyergyószentmiklóson jelent meg.[4] Esszékötete: Az emotív közlés művészete és tudománya (2012). A Mentor Könyvkiadó gondozásában jelent meg Az éhes szabadságszobor c. verskötete(2013).

Életútja

Marosvásárhelyen érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965–80), Gyergyóhodoson (1980–85), majd újra Bélborban (1985–1989), 1989–90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke, , s szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Az 1990-ben újjáalakult EME tagja.

Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt.

1989 után bekapcsolódott a helyi RMDSZ munkájába. 1991-től a Romániai Magyar Szó maroshévízi tudósítója. 1990-től verseit és elbeszéléseit többek közt a Csíki Lapok, Hargita Népe, az Irodalmi Jelen közli. Mégis reménnyel cimborálni című verskötete 1999-ben jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia kiadásában. 2001-ben ugyancsak a Pallas-Akadémia adta ki Kalózok hajóján című verskötetét. Többek közt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) író-olvasó találkozóin mutatta be szépírói tevékenységét. Mindig is lesz egy újabb világ című kötete 2009-ben Gyergyószentmiklóson jelent meg. Esszékötete: Az emotív közlés művészete és tudománya (2012).

Jegyzetek és források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Komán János lásd 318. p. ISBN 973 97980 0 4