„Sziléziai vajdaság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A(z) Katowicechorzowska.jpg nevű fájlt Yann törölte a Commonsból: „Copyright violation: copyvio via http://www.skyscrapercity.com/showpost.php?p=11633491&postcount=1… |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
== Városai == |
== Városai == |
||
[[Fájl:Katowicechorzowska.jpg|thumb|200px|[[Katowice]]]] |
|||
[[Fájl:Czestochowa III Aleja IX-2009.jpg|thumb|200px|[[Częstochowa]]]] |
[[Fájl:Czestochowa III Aleja IX-2009.jpg|thumb|200px|[[Częstochowa]]]] |
||
[[Fájl:Plac Stulecia w Sosnowcu.jpg|thumb|200px|[[Sosnowiec]]]] |
[[Fájl:Plac Stulecia w Sosnowcu.jpg|thumb|200px|[[Sosnowiec]]]] |
A lap 2013. december 2., 15:43-kori változata
A Sziléziai vajdaság közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike, felöleli a történelmi Felső-Sziléziát, a Cieszyni Szilézia Lengyelországhoz tartozó részét és Kis-Lengyelország nyugati részét. A vajdaság székhelye Katowice.
A Sziléziai vajdaság az egyetlen, melyben a járási jogú városok száma (19) nagyobb a járásokénál (17).
Helyzete
A sziléziai vajdaság Lengyelország déli részén terül el a Visztula, Odera és Warta völgyében, Csehországgal és Szlovákiával határos. A vajdaság Szilézia keleti részét, Kis-Lengyelország nyugati részét és Nagy-Lengyelország déli részét foglalja el, így az ország kulturális és történelmi szempontból fontos területeit. Felső-Szilézia gazdasága fejlettebb, mint a mezőgazdasági jellegű Kis-Lengyelország keleti része. Kivétel a dąbrowai medence, Kis-Lengyelország történeti vidéke. A vajdaság természetföldrajzi szempontból a sziléziai és a krakkó-częstochowai fennsíkon, az oświęcimi völgykatlanban és a Beszkideken fejszik.
A szomszédos vajdaságok:
Városai
A vajdaságban 72 város van, melyekből 19 járási jogú város. Az alábbi táblázatban a 23 legnagyobb város van felsorolva népesség szerinti sorban, a járási jogú városok vastag betűkkel.
Az adatok a GUS (lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 2009. december 31-i adatai szerintiek.[1]
Hely | Város | Népesség | Terület |
---|---|---|---|
1 | Katowice | 309 621 | 164,54 km² |
2 | Częstochowa | 240 612 | 159,61 km² |
3 | Sosnowiec | 221 259 | 91,26 km² |
4 | Gliwice | 196 669 | 133,85 km² |
5 | Zabrze | 188 401 | 80,47 km² |
6 | Bytom | 183 829 | 69,43 km² |
7 | Bielsko-Biała | 175 677 | 124,93 km² |
8 | Ruda Śląska | 143 930 | 77,59 km² |
9 | Rybnik | 141 177 | 148,26 km² |
10 | Tychy | 129 475 | 81,62 km² |
11 | Dąbrowa Górnicza | 128 315 | 187,81 km² |
12 | Chorzów | 113 314 | 33,60 km² |
13 | Jaworzno | 95 228 | 152,20 km² |
14 | Jastrzębie-Zdrój | 93 554 | 85,44 km² |
15 | Mysłowice | 74 998 | 66,09 km² |
16 | Siemianowice Śląskie | 71 118 | 25,16 km² |
17 | Żory | 62 044 | 64,64 km² |
18 | Tarnowskie Góry | 60 857 | 83,47 km² |
19 | Piekary Śląskie | 58 832 | 39,67 km² |
20 | Będzin | 58 747 | 37,37 km² |
21 | Racibórz | 56 727 | 74,96 km² |
22 | Świętochłowice | 54 360 | 13,22 km² |
23 | Zawiercie | 53 789 | 85,25 km² |
Járások
A GUS (lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 2008. december 31-i adatai[1] szerint:
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Urząd Marszałkowski Województwa Śląskiego
- Śląski Urząd Wojewódzki
- Biuro Regionalne Województwa Śląskiego w Brukseli
- Informator turystyczny województwa śląskiego
- Ochrona przyrody w woj. śląskim
- Parki i ogrody województwa śląskiego
- Program Ochrony Środowiska Województwa Śląskiego do 2004 roku oraz cele długoterminowe do roku 2015
- Plan Gospodarki Odpadami dla Województwa Śląskiego
- Śląska Biblioteka Cyfrowa
- System Elektronicznej Komunikacji Administracji Publicznej w Województwie Śląskim
- Informator Regionalny Województwa Śląskiego - mapy regionów w województwie