„Tök (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés

Tök
	Tök
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Tökvirágúak (Cucurbitales);
Család:	Tökfélék (Cucurbitaceae);
Nemzetség:	Cucurbita; L.
Fajok
	C. digitata; C. ficifolia – laskatök; C. foetidissima – Buffalo-tök[1]; C. maxima – sütőtök; C. mixta – ezüstmagvú tök; C. moschata – pézsmatök; C. okeechobeensis; C. palmata; C. pepo – spárgatök, cukkini, ; patisszon és sok más változat;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tök témájú médiaállományokat és Tök témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. november 24., 02:50-kori változata

Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Tök (egyértelműsítő lap).

A tök (Cucurbita) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjának névadó nemzetsége.

Magyarországon általában kertekben termesztik a tökfajokat. A lopótök kivételével Amerikából származik, Európába, Ázsiába és Afrikába a spanyolok, portugálok vitték be a 16. században.

Tökfajok és fajták

Termesztésbe vont fajok

A termesztett tökök nagy része négy tökfajhoz tartozik. Ezek közül a laskatöknek nincsenek nagyon elkülönült fajtái, a pézsmatöknek kevés, az óriás- ill. spárgatöknek viszont számtalan termesztett fajtája van.

Spárgatök

(Cucurbita pepo) Táplálkozási értéke nem különösen nagy; értékessé a C- és A-vitamin, valamint a szénhidrát teszi. Használhatjuk elsősorban főzelék, de leves és kompót készítéséhez is. Magja is értékes, ha mosás után megszárítjuk és enyhén pirítjuk. Nemcsak gyerekcsemege, hanem prosztatabetegségek megelőzésére is használható. Édeskés ízű virágja is ehető.

A spárgatök egy variánsa az olajtök, aminek héjatlan magja sok gyógyhatású olajat tartalmaz. Hazánkban a XX. század elején honosították meg az olajtököt, és elsősorban az Őrségben foglalkoznak termesztésével és az olajütéssel (az olaj préselésével). Ehhez a fajhoz tartozik a cukkini, a takarmánytök (ennek a csökevényes maghéjú típusa az olajtök), a patisszon, és egyes dísztök-fajták is.

Óriástök

(Cucurbita maxima)

Régóta ismert és termesztett növényünk, tápértéke nagyobb mint a spárgatöké. Különösen sok benne a karotin (A-provitamin), de szénhidrát-tartalma is közelíti a burgonyáét. Főleg sütve fogyasztjuk, de a cukrásziparban is használják alapanyagnak. Akkor kell szedni, amikor a dér már megcsípte, mert ilyenkorra a keményítőtartalma többé-kevésbé elcukrosodik. Fagymentes, hideg helyen jól tárolható. Ide tartozik több fajta takarmánytök is. Termése általában nagy, jellegzetesen bordázott.

Nevezik bécstöknek, tamburatöknek vagy olasztöknek is, Romániában pedig doblec, Erdélyben sütőtök. Elterjedt neve az „úritök”.

Laskatök

(Cucurbita ficifolia) Nagy (5-6%) cukortartalmú főzeléknövény. A karotin kevesebb benne, mint a spárgatökben, de sok ásványi sót tartalmaz. Csak főzeléket főznek belőle, és főzés közben olyan szeletekre esik szét, mint amilyenekre a tököt gyalulni szokás. Erről kapta népies nevét: Isten gyalulta tök. Hűvös helyen jól eltartható. Enyhe telű területeken hatalmas répagyökerével áttelel.

Pézsmatök

Cucurbita moschata Ismert sonkatök, bébitök néven is. A termés alakja jellegzetes, a kocsánytól távolabbi vége kiszélesedő. Húsa a sok karotintól élénk narancssárga. Szinte kizárólag sütőtöknek használják, majdnem teljesen kiszorította az óriástök sütni való fajtáit.

Cukkini

(Cucurbita pepo var. giromontia Duch)

Beltartalmi értéke a többi spárgatökhöz hasonló (mivel ezek közé tartozik). Színe a sötétzöldtől a csíkozott szürkészöldig sokféle lehet. Rendszerint 20–25 cm-es korban, tehát egészen zsengén szedik, mert ilyenkor a legjobb az íze. Felhasználható főzeléknek, rántva, de levesnek és savanyítva is.

Patisszon

(Cucurbita pepo var. patisoniana)

Fájl:Patisszon.jpg

Patisszon

Magyar neve csillagtök. A spárgatökhöz hasonló színű és ízű (mivel vele azonos fajú), korong alakú, csipkézett szélű. A spárgatök beltartalmi értékeitől nem tér el jelentősen, de C-vitamin tartalma 30 mg/100 g. Sokrétűen felhasználható. Téli savanyúságnak 3–12 cm-esen már szedhető,a fejlettebbek főzeléknek vagy rántott töknek jók. Vásárlásnál nyomjuk bele a körmünket, mert amelyikbe nem tudjuk belenyomni, az már öreg, nem szabad megvenni. Főzeléknek ilyenkor is alkalmas, de péppé fő, és az íze sem a legjobb. Sajtos-sonkás patisszon recept

Tökmag

A tök termésében lévő magokat sokfelé önállóan is fogyasztják. A tökmagolaj gyógyhatású. A tökmagot péksüteményekbe is gyakran belesütik.

Lásd még

Tökmagolajos pástétom és szendvicskrémek.

További információk

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 | divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
 | unranked_classis = [[Valódi kétszikűek]] ''(eudicots)''
-| unranked_ordo = [[Rosids]]
+| unranked_ordo = [[Rosidae]]
 | ordo+ = [[Eurosids I]]
 | ordo = [[Tökvirágúak]] ''(Cucurbitales)''
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 *''[[Cucurbita palmata|C. palmata]]''
 *''[[Cucurbita pepo|C. pepo]]'' – spárgatök, cukkini, <br>patisszon és sok más változat
+| wikispecies = Cucurbita
+| wikicommons = Category:Cucurbita
 }}
 A '''tök''' ''(Cucurbita)'' a [[tökfélék]] ''(Cucurbitaceae)'' családjának névadó nemzetsége.
-Magyarországon általában kertekben termesztik. A [[lopótök]] kivételével [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikából]] származik, [[Európa|Európába]], [[Ázsia|Ázsiába]] és [[Afrika|Afrikába]] a [[spanyolok]], [[portugálok]] vitték be a [[16. század]]ban.
+Magyarországon általában kertekben termesztik a tökfajokat. A [[lopótök]] kivételével [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikából]] származik, [[Európa|Európába]], [[Ázsia|Ázsiába]] és [[Afrika|Afrikába]] a [[spanyolok]], [[portugálok]] vitték be a [[16. század]]ban.
 ==Tökfajok és fajták==