„A cappella” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 25. sor: | 25. sor: | ||
* [[Nonstop]] |
* [[Nonstop]] |
||
* [[Banchieri Énekegyüttes]] [http://www.banchieri.hu] |
* [[Banchieri Énekegyüttes]] [http://www.banchieri.hu] |
||
* [https://hu.wikipedia.org/ |
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Capella_silentium Capella Silentium] |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2013. november 17., 16:22-kori változata
Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.
Nevezetes külföldi a cappella előadók
- Bobby McFerrin
- Die Prinzen
- Take 6
- King’s Singers
- Swingle Singers
- Manhattan Transfer
- New York Voices
- Lauluyhtye Rajaton
- Van Canto
- Mike Tompkins
Nevezetes magyar a cappella előadók
- Unicum Laude
- Four Fathers
- Fool Moon
- Bolyki Brothers
- Cotton Club Singers
- Vocal Gag Session
- Vivat Bacchus
- Nonstop
- Banchieri Énekegyüttes [1]
- Capella Silentium
Források
- Darvas Gábor: Zenei zseblexikon, második kiadás; Zeneműkiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-330-415-6