„Szabadságvesztés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
DBS (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Magyarországon== |
==Magyarországon== |
||
A hatályos magyar [[jogrendszer]]ben a [[Büntető Törvénykönyv]]ről ([[Btk.]]) szóló |
A hatályos magyar [[jogrendszer]]ben a [[Büntető Törvénykönyv]]ről ([[Btk.]]) szóló 2012. évi C. [[törvény (jogszabály)|törvény]]ben meghatározott [[büntetési nem]]ek egyikét, azon belül a [[főbüntetés|büntetés]]ként kiszabható legszigorúbb [[szankció]]t jelenti. |
||
A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy a törvényben ([[Btk.]]) meghatározott [[joghátrány]] érvényesítése során elősegítse az [[elítélt]]nek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb [[bűncselekmény]] elkövetésétől. |
A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy a törvényben ([[Btk.]]) meghatározott [[joghátrány]] érvényesítése során elősegítse az [[elítélt]]nek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb [[bűncselekmény]] elkövetésétől. |
||
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama |
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; [[halmazat]]i vagy [[összbüntetés]], illetőleg [[Bűnszervezetben részvétel|bűnszervezet]]ben történő elkövetés esetén huszonöt év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. |
||
A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az [[elítélt]] kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a [[büntetés]]ek és az intézkedések végrehajtásáról szóló [[1979]]. évi 11. [[törvényerejű rendelet]] (Bv. [[tvr.]]), a szabadságvesztés és az [[előzetes letartóztatás]] végrehajtásáról szóló 6/[[1996]]. (VII. 12.) IM rendelet) határozza meg. |
A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az [[elítélt]] kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a [[büntetés]]ek és az intézkedések végrehajtásáról szóló [[1979]]. évi 11. [[törvényerejű rendelet]] (Bv. [[tvr.]]), a szabadságvesztés és az [[előzetes letartóztatás]] végrehajtásáról szóló 6/[[1996]]. (VII. 12.) IM rendelet) határozza meg. |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – [[fegyház]]ban, [[börtön]]ben vagy [[fogház]]ban – és a [Büntetés-végrehajtási Szervezet]http://www.bvop.hu által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt]] lakóhelyéhez legközelebb eső [[büntetés-végrehajtási intézet]]ben hajtják végre. A [[fegyház]] a [[börtön]]nél, a [[börtön]] a [[fogház]]nál szigorúbb végrehajtási mód. |
A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – [[fegyház]]ban, [[börtön]]ben vagy [[fogház]]ban – és a [Büntetés-végrehajtási Szervezet]http://www.bvop.hu által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt]] lakóhelyéhez legközelebb eső [[büntetés-végrehajtási intézet]]ben hajtják végre. A [[fegyház]] a [[börtön]]nél, a [[börtön]] a [[fogház]]nál szigorúbb végrehajtási mód. |
||
A [[büntetés]] kiszabásánál irányadó körülményekre ([[Btk.]] |
A [[büntetés]] kiszabásánál irányadó körülményekre ([[Btk.]] 80. §) – különösen az [[elkövető]] személyiségére és a [[bűncselekmény]] indítékára – tekintettel a [[törvény (jogszabály)|törvény]]ben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. |
||
A [[büntetés]] végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] úgy rendelkezhet, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az [[elítélt]] a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] elrendelheti, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az [[elítélt]] megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság ezt a határozatát hatályon kívül helyezheti. |
A [[büntetés]] végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] úgy rendelkezhet, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az [[elítélt]] a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] elrendelheti, hogy a [[büntetés]] hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az [[elítélt]] megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság ezt a határozatát hatályon kívül helyezheti. |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
*Btk. |
*Btk. 34.-45. §§, |
||
*Bv. tvr. 22. §, 25. §, 30. §, 31. § |
*Bv. tvr. 22. §, 25. §, 30. §, 31. § |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2013. november 16., 23:08-kori változata
| Büntetőjog általános rész 1. A büntetőjog sorozat része |
|---|
 |
| A bűncselekmény és az elkövető |
|
Bűncselekmény · Bűntett és vétség · Halmazat · Szándékosság és gondatlanság · Kísérlet · Előkészület · Elkövető |
| Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok |
|
Gyermekkor · Kóros elmeállapot · Kényszer és fenyegetés · Tévedés · Jogos védelem · Végszükség · Jogszabály engedélye · Magánindítvány vagy feljelentés hiánya |
| Büntethetőséget megszüntető okok |
|
Az elkövető halála · Elévülés · Kegyelem · Tevékeny megbánás |
| Büntetések és mellékbüntetések |
|
Szabadságvesztés · Elzárás · Közérdekű munka · Pénzbüntetés · Közügyektől eltiltás · Foglalkozástól eltiltás · Járművezetéstől eltiltás · Sportrendezvények látogatásától való eltiltás · Kitiltás · Kiutasítás |
| Intézkedések |
|
Megrovás · Próbára bocsátás · Jóvátételi munka · Kényszergyógykezelés · Elkobzás · Vagyonelkobzás · Pártfogó felügyelet · Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele · A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések |
A szabadságvesztés jogi szakkifejezés, gyűjtőfogalomként a bűncselekmények elkövetőinek társadalomból való kizárását, annak különböző végrehajtási formáit és fokozatait értik alatta.
Magyarországon
A hatályos magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott büntetési nemek egyikét, azon belül a büntetésként kiszabható legszigorúbb szankciót jelenti.
A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy a törvényben (Btk.) meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén huszonöt év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.), a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet) határozza meg.
A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban – és a [Büntetés-végrehajtási Szervezet]http://www.bvop.hu által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.
A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (Btk. 80. §) – különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára – tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg.
A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság ezt a határozatát hatályon kívül helyezheti.
A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. A végrehajtás során a neveléshez és a büntetés-végrehajtás rendjéhez szükséges fegyelem érvényesül.
A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
- őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,
- elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását,
- neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket,
- munkáltatását,
- a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását.
A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt
- elkülönítése a külvilágtól,
- őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
- büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgása,
- életrendje,
- személyes szükségleteire fordítható összeg,
- jutalmazása és fenyítése,
- részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben.
A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, egészségeseket a betegektől, jogerősen elítélteket az előzetesen letartóztatottaktól, dohányzókat a nem dohányzóktól el kell különíteni. Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [ Btk. 24. § (1) bek.] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.
A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból – közérdekből, illetőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt – félbeszakítható.
Forrás
- Btk. 34.-45. §§,
- Bv. tvr. 22. §, 25. §, 30. §, 31. §
Külső hivatkozások
