„Teherán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: 1 space törölve |
a A(z) Tehran_shemiranat.jpg nevű fájlt JuTa törölte a Commonsból: „No permission since 24 October 2013” |
||
149. sor: | 149. sor: | ||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
[[File:Tehran shemiranat.jpg|thumb|250px|Esti fényekben]] |
|||
=== Színház === |
=== Színház === |
A lap 2013. november 9., 14:09-kori változata
Teherán (تهران) | |||
Teherán | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Irán | ||
Alapítás éve | 1794. március 20. | ||
Polgármester | Mohammad Bagher Ghalibaf | ||
Irányítószám | 13ххх-15ххх | ||
Körzethívószám | 021 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8 693 706 fő (2016)[1][2] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1200 m | ||
Terület | 658 km² | ||
Időzóna | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′Koordináták: é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′ | |||
Teherán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.
A város 658 négyzetkilométeren terül el az Alborz-hegység lábánál. Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.
Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.
A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.
A szó eredete
A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése "Tir hajléka". (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.
Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).
Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).
Földrajz
Éghajlat
Teherán éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az éghajlatban, az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.
A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,6 | 23,0 | 28,0 | 32,4 | 37,0 | 41,0 | 43,0 | 42,0 | 38,0 | 33,4 | 26,0 | 21,0 | 43,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,9 | 10,4 | 15,4 | 22,1 | 27,9 | 33,9 | 36,6 | 35,6 | 31,6 | 24,4 | 16,2 | 10,0 | 22,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | 1,0 | 5,0 | 12,0 | 16,0 | 22,0 | 26,0 | 24,0 | 21,0 | 14,0 | 7,0 | 2,0 | 12,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,0 | −13,0 | −8,0 | −4,0 | 2,4 | 5,0 | 14,0 | 13,0 | 9,0 | 2,8 | −7,0 | −13,0 | −17,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 40 | 30 | 15 | 3 | 2 | 1 | 1 | 10 | 26 | 34 | 228 |
Havi napsütéses órák száma | 166 | 172 | 210 | 267 | 287 | 348 | 366 | 351 | 327 | 278 | 147 | 141 | 3060 |
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO) |
Története
A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.
Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.
A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.
A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.
A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.
A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.
Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.
Vallás
Khomeini-mauzóleum: a lakosság 98%-a ismeri őt. A síita iszlám az állami vallás az országban. A városban élnek még keresztények és buddhisták is.
Kultúra
Színház
- városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
- Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
- Nasr (régi színház)
Múzeumok
- Szőnyegmúzeum
- Archeológiai múzeum
- A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.
Közlekedés
Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.
Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.
Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.
A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.
Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.
Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.
Testvértelepülések
- Los Angeles, USA (1979 előtt)
- Isztambul, Törökország (2000)
- Havanna, Kuba (2001)
- Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság (2002)
- Caracas, Venezuela (2005)
- Peking, Kína (2006)
Külső hivatkozások
- ↑ https://citypopulation.de/en/iran/cities/
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)