„Keresztény egyházi naptár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: fr:Calendrier liturgique |
|||
| 768. sor: | 768. sor: | ||
[[Kategória:Keresztény ünnepek| ]] |
[[Kategória:Keresztény ünnepek| ]] |
||
[[Kategória:Naptárak]] |
[[Kategória:Naptárak]] |
||
[[fr:Calendrier liturgique]] |
|||
A lap 2013. november 8., 19:12-kori változata
A keresztény egyházi naptár az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. Az ünnepek napjait a Gergely-naptárba illesztve adják meg. Ezek az ünnepek vagy minden évben azonos naptári napra esnek (állandó ünnepek), vagy évről évre más-más napon kerülnek megünneplésre (mozgó ünnepek).
Kialakulása
A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is léteztek és átvételre kerültek a keresztény naptárba. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony és a Szent István nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca nap. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg - akárcsak a rokon népek - holdhónapokban figyelték az idő múlását. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárat vették át, majd a 16. században a magyarok is áttértek a Gergely-naptárra.
A 19-20. században tájanként és felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk a naptári ünnepekben. A római katolikusok lakta településeken több a vallásos naptári ünnep, mint a protestáns vidékeken, bár a protestánsok is a régi római katolikus ünnepekhez fűzték vallási szokásaik és később emléknapjaik jó részét. A már említett Luca nap vagy a Szent György nap mindkét területen a boszorkányok és egyéb rontó lények létezésében és tevékenységében való hit. Egyes ünnepekhez külön étrend, vagy speciális tevékenység is tartozik, munkatilalmak, vagy mágikus eljárások.
Szentek
Jelentős az egyházi ünnepek között a szentek ünnepeinek száma. Azok a jeles napok, amelyeken a római katolikus egyház valamely szent emlékét ünnepli. Az egyház szentjei mindnyájan kapnak a naptár valamelyik napján helyet, de nem mindegyik szent névnapja volt parancsolt ünnep. A szentek tiszteletét, a szentek ünnepeinek megülését az egyház főleg papjainak prédikációi révén szorgalmazta. A prédikációkban igen gyakran szerepeltek a szentek nevéhez fűződő csodás legendák, amelyek a népi hitvilágot is megtermékenyítették. Így kapcsolódott egyik-másik szent napjához valamely munka megkezdése vagy bevégzése.
Összkeresztény ünnepnapok
Állandó ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| december 24. | Szenteste |
| december 25-26. | Karácsony |
| január 6. | Vízkereszt |
Mozgó ünnepek
| Ünnep |
|---|
| Hamvazószerda |
| Virágvasárnap |
| Nagycsütörtök |
| Nagypéntek |
| Nagyszombat |
| Húsvét |
| Krisztus mennybemenetele (áldozócsütörtök) |
| Pünkösd |
| Szentháromság ünnepe (vasárnapja) |
Előkészületi időszakok
| Előkészületi időszak |
|---|
| Advent |
| Nagyböjt |
Szűz Mária ünnepei
A katolikus egyház hívei a lenti dátumokhoz csatolt ünnepeken túl minden évben két teljes hónapot (a Májust és az Októbert) szentel a Boldogságos Szent Szűznek, mely a napi imáikban és ájtatosságaikban jelenik meg. A liturgiában (Szentmise és Zsolozsma) minden szombatot Szűz Mária szombatjaként ünnepel az egyház, természetesen választható módon.
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Szűz Mária Isten Anyja (parancsolt ünnep) |
| Február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony (Urunk bemutatása a templomban) |
| Március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása - az ünnep Húsvét napjától függően mozoghat) |
| Július 2. | Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél) |
| Július 16. | Kármelhegyi Boldogasszony |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony (Szűz Mária menybevétele - parancsolt ünnep) |
| Szeptember 8. | Kisboldogasszony (Szűz Mária születése) |
| Szeptember 12. | Szűz Mária szent neve |
| Szeptember 15. | Fájdalmas Szűzanya |
| Október 7. | Rózsafüzér Királynője |
| Október 8. | Magyarok Nagyasszonya (Magyarország Főpatrónája) |
| December 8. | Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása |
Angyalok ünnepei
Templomünnepek
Szentek ünnepei
Római katolikus főünnepek és ünnepek
Az összkeresztény ünnepeken (főünnepek!) felül.
Állandó ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| január 1. | Szűz Mária, Isten anyja (főünnep) |
| február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony |
| február 11. | Lourdes-i Szűz Mária |
| március 19. | Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep) |
| március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep) |
| május 1. | József, a munkás |
| május 31. | Látogatás |
| június 24. | Keresztelő Szent János (főünnep) |
| június 29. | Péter és Pál apostolok (főünnep) |
| július 2. | Sarlós Boldogasszony |
| augusztus 6. | Jézus Krisztus színeváltozása[7] |
| augusztus 15. | Nagyboldogasszony (főünnep)[8] · a Lorettói Boldogságos Szűz Mária ünnepe |
| szeptember 8. | Kisboldogasszony (Szűz Mária születésnapja) |
| november 1. | Mindenszentek (főünnep) |
| november 2. | Halottak napja [9] |
| december 8. | Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep) |
Magyar katolikus ünnepek:
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| január 18. | Árpád-házi Szent Margit |
| május 30. | a Szent Jobb megtalálásának ünnepe |
| június 27. | Szent László napja |
| augusztus 20. | Szent István király (főünnep) |
| október 8. | Magyarok Nagyasszonya (főünnep) |
| november 5. | Szent Imre ünnepe[10] |
| november 13. | A magyar szentek és boldogok ünnepe |
Néhány szent ünnepnapja/emléknapja:
Mozgó ünnepek
A Húsvéthoz kapcsolódó mozgó ünnepek:
Húsvét| Ünnep | Időpont a Húsvéthoz képest (nap) |
nap | 2009-ben | 2010-ben |
|---|---|---|---|---|
| Húshagyó kedd [9] | -47 | kedd | február 24. | február 16. |
| Nagyböjt 1. vasárnapja | -42 | vasárnap | március 1. | február 21. |
| Fehérvasárnap | 7[21] | vasárnap | április 19. | április 11. |
| A papi hivatások világnapja (Jó Pásztor) | 28[22] | vasárnap | május 10. | |
| A katolikus tömegtájékoztatás napja | 42[23] | vasárnap | május 24. | |
| Mária az egyház anyja | 50 | hétfő | június 1. | május 24. |
| Úrnapja (főünnep) | 63 | vasárnap | június 14. | június 6. |
| Jézus Szent Szíve (főünnep) | 68 | péntek | június 19. | június 11. |
Mozgó ünnepek, melyek nem a Húsvéthoz kapcsolódnak:
| Ünnep | Időpont | nap | 2009-ben | 2010-ben |
|---|---|---|---|---|
| Urunk megkeresztelkedése | A vízkeresztet követő első vasárnap | vasárnap | ||
| Krisztus Király vasárnapja (főünnep) | advent előtti utolsó vasárnap, az utolsó évközi vasárnapon, november végén[24] | vasárnap | november 22. | |
| A szent család ünnepe | a karácsony utáni első vasárnap | vasárnap | december 27. |
Református ünnepek
Az összkeresztény ünnepeken felül.
A reformátusok megünneplik a következő ünnepeket a fentiek közül: Advent, Karácsony, Nagyböjt, Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét, Mennybemenetel, Pünkösd. Ezeken kívül ünneplik az alábbi hármat:
| Dátum | Ünnep | Megjegyzés |
|---|---|---|
| augusztus utolsó vasárnapja | Az új kenyér ünnepe | A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik. |
| október utolsó vasárnapja | Az új bor ünnepe | A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik. |
| október 31. | A Reformáció napja | A reformátusok és az evangélikusok közös hivatalos ünnepe. |
Evangélikus ünnepek
Az összkeresztény ünnepeken felül.
| Dátum | Ünnep | Megjegyzés |
|---|---|---|
| október 31. | a Reformáció napja | a reformátusok és az evangélikusok közös hivatalos ünnepe |
| november 2. | Halottak napja |
Görög katolikus ünnepek
Állandó ünnepek
Mozgó ünnepek
- Húsvét előtti 10. vasárnap – A vámosról és a farizeusról elnevezett vasárnap
- Húsvét előtti 9. vasárnap – A tékozló fiúról elnevezett vasárnap
- Húsvét előtti 8. vasárnap – Húshagyó vasárnap
- Húsvét előtti 7. vasárnap – Vajhagyó vasárnap
- Vajhagyó vasárnapot követő hétfő (Tiszta hétfő) – Az Előszentelt Adományok Liturgiájának kezdete (Nagyböjt kezdete)
- Húsvét előtti 6. vasárnap – Nagyböjt első vasárnapja
- Húsvét előtti 5. vasárnap – Nagyböjt második vasárnapja
- Húsvét előtti 4. vasárnap – Nagyböjt harmadik vasárnapja (Kereszthódolás vasárnapja)
- Húsvét előtti 3. vasárnap – Nagyböjt negyedik vasárnapja
- Nagyböjt ötödik szerdája – Krétai Szent András bűnbánati nagykánonja
- Húsvét előtti 2. vasárnap – Nagyböjt ötödik vasárnapja
- Nagyböjt hatodik szombatja – Lázár feltámasztásának ünnepe
- Húsvét előtti vasárnap – Virágvasárnap
- Húsvét előtti csütörtök – Nagycsütörtök – A Pászka szereztetése
- Húsvét előtti péntek – Nagypéntek – Urunk kereszthalála
- Húsvét előtti szombat – Nagyszombat – Húsvét előestéje
- Húsvét vasárnapja – Urunk föltámadása
- Húsvét utáni első vasárnap – Tamás apostol vasárnapja
- Húsvét utáni második vasárnap – A kenethozó asszonyok vasárnapja
- Húsvét utáni harmadik vasárnap – Az inaszakadt betegről elnevezett vasárnap
- Húsvét utáni negyedik szerda – A Húsvéti Szent Ötvened közepe
- Húsvét utáni negyedik vasárnap – A szamáriai asszony vasárnapja
- Húsvét utáni ötödik vasárnap – A vakon születettről elnevezett vasárnap
- Húsvét utáni hatodik csütörtök – Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök)
- Húsvét utáni hatodik vasárnap – Az első nikaiai zsinat atyáinak ünnepe
- Húsvét utáni hetedik vasárnap – Pünkösd vasárnapja
- Pünkösd utáni hétfő – A Szentháromság Ünnepe
- Pünkösd utáni első vasárnap – Mindenszentek vasárnapja
Ortodox és más keleti keresztény egyházak ünnepei
- Karácsony: Egyes keleti keresztény egyházakban a nyugati keresztény egyházakhoz hasonlóan december 25-én tartják. (Az ortodox egyházak közül a görög, bolgár és román, az antikhalkedóni egyházak közül pedig a szír, asszír és indiai egyházak.) A többi ortodox és antikhalkedóni egyház (szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz ortodox egyházak, valamint kopt, etióp és eritreai egyházak) január 7-én tartja az ünnepet. Az örmény keresztények egy harmadik dátumon, január 6-án ünneplik a karácsonyt.
Jegyzetek
- ↑ 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
- ↑ a szent halálának napja és hagyományos ünnepnapja március 21., azonban ma csak a bencés rend tartja e napon, a szent hivatalos ünnepe a katolikus egyházban 1964 óta július 11. lásd: Nursiai Szent Benedek
- ↑ 2000 óta
- ↑ a népszokásokban az újbor ünnepe
- ↑ 1500 óta
- ↑ Tamás, ismert nevén Becket Tamás (1118–1170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak elszánt harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadt és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
- ↑ 1456 óta
- ↑ Olaszország nemzeti ünnepe
- ↑ a b Liturgikus rendjét tekintve nem ünnep.
- ↑ Imre herceg Szent István fia volt, akit 1083-ban atyjával és tanítójával, Szent Gellérttel együtt avatták szentté. A barokk kortól a magyar ifjúság védőszentjeként tisztelik.
- ↑ A 35-ben vértanú halált halt keresztény diakónus a téglavetők, általában az építőmunkások és a szerpapok védőszentje.
- ↑ Szent Medárd, frank származású katolikus püspök 456-545 között élt. A gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje.
- ↑ A szegények és az elnyomottak, a meddő asszonyok, a szembetegek és az orbáncos gyulladásban szenvedők, valamint az aratás védőszentje.
- ↑ A hagyomány szerint e napon halt vértanúhalált Szent Péter apostol, az első pápa, a pápák és halászok védőszentje és Szent Pál, a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
- ↑ 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
- ↑ a szent halálának napja és hagyományos ünnepnapja március 21., azonban ma csak a bencés rend tartja e napon, a szent hivatalos ünnepe a katolikus egyházban 1964 óta július 11. lásd: Nursiai Szent Benedek
- ↑ 2000 óta
- ↑ a népszokásokban az újbor ünnepe
- ↑ 1500 óta
- ↑ Tamás, ismert nevén Becket Tamás (1118–1170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak elszánt harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadt és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
- ↑ a húsvét utáni első vasárnap
- ↑ a húsvét utáni negyedik vasárnap
- ↑ a pünkösd előtti vasárnap
- ↑ Krisztus Király vasárnapja
