„Videókamera” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Eltávolította a lap teljes tartalmát |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
==Bevezetés== |
|||
A kamera a camera obscura latin kifejezésből származó elnevezés, amelyet a magyar átvett filmfelvevő és videokamera értelemben, de újabban az angol hatására a fényképezőgép elnevezésére is használják. |
|||
A videokamera egy optikai lencsékből és fényvédett részből álló szerkezet. A lencsék egy zárszerkezeten keresztül képet vetítenek egy rögzítő felületre, (CCD-re vagy CMOS-ra) mely az érkező fényt elektronikusan továbbítja/tárolja. Itt a rögzítés történhet analóg módon (kazettában lévő mágnesszalagra) vagy digitálisan (kazettában lévő mágnesszalagra, írható DVD-re, esetleg merevlemezre, mint egy számítógépnél). A felbontásuk még bőven a hagyományos kamerák alatt van, de néhány éven belül valószínűleg ez is megváltozik. |
|||
==Történelme== |
|||
A videokamera elektronikusan rögzíti a mozgóképet. Kezdetben a televíziós iparban fejlesztették ki, de mára már teljesen elterjedt eszközzé vált. A legkorábbi videokamerák John Logie Baird tervei alapján egy elektromechanikus Nipkow lemezzel készültek, melyekkel a BBC kísérletezett az 1930-as években. A teljesen elektronikus videokamerákban már katódsugárcsöves rendszer volt (mint Vladimir Zworykin ikonoszkópjában és Philo T. Farnsworth kép disszektorában), mely 1940-re felülkerekedett a Baird rendszeren és széles körben használták egészen 1980-as évekig, amikor megjelent a szilárdtestű képérzékelő (CCD-k és később a CMOS activ pixel sensor), mely megszűntette a cső technológiával kapcsolatos problémákat, ezzel egyszerűbbé és praktikusabbá téve a digitális videó munkafolyamatár. |
|||
==Kezdetek== |
|||
A videokamerát elsősorban két módon használták. Az első a korai (élő) műsorozásra volt jellemző, mikor a kamera a valós idejű képet mutatta a képernyőn, azonnal. Ez a módszer még napjainkban is létezik (legtöbbjük biztonsági okok / katonai / taktikai / ipari műveletek miatt fontos). A második mód terjedt el inkább manapság, amikor a képet egy tárolóeszközre (sok éven keresztül a videokazetta volt az elsődleges, de napjainkban már optikai adathordozókat használnak, pl. merevlemez, flash memória, szalag nélküli kamerák) rögzítik archiválási vagy további feldolgozási célokra. Ezt a rögzített formát használja a televíziós filmgyártás és egyéb felügyeleti feladatokhoz, ahol a felügyelet nélküli felvétel később szükséges lehet az elemzéshez. |
|||
[[Fájl:Https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ee/TV-Kamera.jpg|bélyegkép|jobb|TV kamera]] |
|||
==Videokamera fajták== |
|||
A modern videokameráknak számos formája és célja van, amelyek közül nem mindegyik hasonlít egy korai televíziós kamerára. |
|||
*1. '''Szakmai videokamerák:''' a televíziós ipar használja, néha filmkészítésnél (digitális mozi) |
|||
*2. '''Kamera:''' amelyek egyesítik a kamera és a videomagnót vagy egyéb felvevő eszközt egy egységben (pl. mobil). Széles körben használják televíziós gyártásnál, házimozihoz, elektronikus hírgyűjtéshez. (pl. zseb videokamera) |
|||
*3. '''Biztonsági videokamerák:''' biztonság, felügyelet és/vagy ellenőrzési célokra alkalmazott videokamera. Kialakításuk miatt könnyen elrejthetőek. Képesek a felügyelet nélküli használatra. Gyakran ipari és tudományos célokra is használják! (pl. sugárzás, magas hő vagy mérgező vegyi anyagoknál) |
|||
*4. '''Web kamera:''' olyan kamera, amely közvetít egy élőképet a számítógépen. Erre a célra a nagyobb videokamerák is használhatóak, bár szükség lehet egy analóg-digitális átalakítóra. |
|||
*5. '''A XXI. Századi videokamerák''' digitálisak, melyek átalakítják a jelet közvetlenül digitális kimenetre. Az ilyen kamerák gyakran kicsik, kisebbek, mint a biztonsági kamerák és a többségüket számítógépekbe és egyéb kommunikációs hardverekbe építik bele. (legfőképpen mobiltelefonokban, de használják egyéb analóg berendezésekben is.) |
|||
*6. '''Speciális rendszerek:''' tudományos kutatásoknál használt videokamerák (pl. műhold, űrjáró, mesterséges intelligencia és robotikakutatás). Gyakran a nem látható sugárzásra vannak hangolva, mint pl. infravörös fotózás (éjjellátó és hő érzékelő), röntgen (orvosi és csillagászati) használatra |
A lap 2013. november 1., 23:51-kori változata
Bevezetés
A kamera a camera obscura latin kifejezésből származó elnevezés, amelyet a magyar átvett filmfelvevő és videokamera értelemben, de újabban az angol hatására a fényképezőgép elnevezésére is használják.
A videokamera egy optikai lencsékből és fényvédett részből álló szerkezet. A lencsék egy zárszerkezeten keresztül képet vetítenek egy rögzítő felületre, (CCD-re vagy CMOS-ra) mely az érkező fényt elektronikusan továbbítja/tárolja. Itt a rögzítés történhet analóg módon (kazettában lévő mágnesszalagra) vagy digitálisan (kazettában lévő mágnesszalagra, írható DVD-re, esetleg merevlemezre, mint egy számítógépnél). A felbontásuk még bőven a hagyományos kamerák alatt van, de néhány éven belül valószínűleg ez is megváltozik.
Történelme
A videokamera elektronikusan rögzíti a mozgóképet. Kezdetben a televíziós iparban fejlesztették ki, de mára már teljesen elterjedt eszközzé vált. A legkorábbi videokamerák John Logie Baird tervei alapján egy elektromechanikus Nipkow lemezzel készültek, melyekkel a BBC kísérletezett az 1930-as években. A teljesen elektronikus videokamerákban már katódsugárcsöves rendszer volt (mint Vladimir Zworykin ikonoszkópjában és Philo T. Farnsworth kép disszektorában), mely 1940-re felülkerekedett a Baird rendszeren és széles körben használták egészen 1980-as évekig, amikor megjelent a szilárdtestű képérzékelő (CCD-k és később a CMOS activ pixel sensor), mely megszűntette a cső technológiával kapcsolatos problémákat, ezzel egyszerűbbé és praktikusabbá téve a digitális videó munkafolyamatár.
Kezdetek
A videokamerát elsősorban két módon használták. Az első a korai (élő) műsorozásra volt jellemző, mikor a kamera a valós idejű képet mutatta a képernyőn, azonnal. Ez a módszer még napjainkban is létezik (legtöbbjük biztonsági okok / katonai / taktikai / ipari műveletek miatt fontos). A második mód terjedt el inkább manapság, amikor a képet egy tárolóeszközre (sok éven keresztül a videokazetta volt az elsődleges, de napjainkban már optikai adathordozókat használnak, pl. merevlemez, flash memória, szalag nélküli kamerák) rögzítik archiválási vagy további feldolgozási célokra. Ezt a rögzített formát használja a televíziós filmgyártás és egyéb felügyeleti feladatokhoz, ahol a felügyelet nélküli felvétel később szükséges lehet az elemzéshez.
Videokamera fajták
A modern videokameráknak számos formája és célja van, amelyek közül nem mindegyik hasonlít egy korai televíziós kamerára.
- 1. Szakmai videokamerák: a televíziós ipar használja, néha filmkészítésnél (digitális mozi)
- 2. Kamera: amelyek egyesítik a kamera és a videomagnót vagy egyéb felvevő eszközt egy egységben (pl. mobil). Széles körben használják televíziós gyártásnál, házimozihoz, elektronikus hírgyűjtéshez. (pl. zseb videokamera)
- 3. Biztonsági videokamerák: biztonság, felügyelet és/vagy ellenőrzési célokra alkalmazott videokamera. Kialakításuk miatt könnyen elrejthetőek. Képesek a felügyelet nélküli használatra. Gyakran ipari és tudományos célokra is használják! (pl. sugárzás, magas hő vagy mérgező vegyi anyagoknál)
- 4. Web kamera: olyan kamera, amely közvetít egy élőképet a számítógépen. Erre a célra a nagyobb videokamerák is használhatóak, bár szükség lehet egy analóg-digitális átalakítóra.
- 5. A XXI. Századi videokamerák digitálisak, melyek átalakítják a jelet közvetlenül digitális kimenetre. Az ilyen kamerák gyakran kicsik, kisebbek, mint a biztonsági kamerák és a többségüket számítógépekbe és egyéb kommunikációs hardverekbe építik bele. (legfőképpen mobiltelefonokban, de használják egyéb analóg berendezésekben is.)
- 6. Speciális rendszerek: tudományos kutatásoknál használt videokamerák (pl. műhold, űrjáró, mesterséges intelligencia és robotikakutatás). Gyakran a nem látható sugárzásra vannak hangolva, mint pl. infravörös fotózás (éjjellátó és hő érzékelő), röntgen (orvosi és csillagászati) használatra