„Hadsereggel nem rendelkező országok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:
| align=center|<ref>{{citweb |url=http://www.servat.unibe.ch/icl/cs00000_.html |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Costa Rica |weblap=servat.unibe.ch |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-23 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Robert H. Holden |cím=Armies without Nations |alcím=Public Violence and State Formation in Central America, 1821-1960 |hely=Oxford |kiadó=Oxford University Press |év=2004 |isbn=9780198036517 |url=http://books.google.hu/books?id=y00MUWBxCrEC&pg=PA219 |oldal=219. }}</ref>
| align=center|<ref>{{citweb |url=http://www.servat.unibe.ch/icl/cs00000_.html |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Costa Rica |weblap=servat.unibe.ch |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-23 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Robert H. Holden |cím=Armies without Nations |alcím=Public Violence and State Formation in Central America, 1821-1960 |hely=Oxford |kiadó=Oxford University Press |év=2004 |isbn=9780198036517 |url=http://books.google.hu/books?id=y00MUWBxCrEC&pg=PA219 |oldal=219. }}</ref>
|-
|-
!scope=row| {{flagcountry|Grenada}}
!scope=row| {{zászlóország|Dominikai Közösség}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal.
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|align=center|<ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/p/wha/rls/70686.htm |szerző= |cím=Treaty Establishing the Regional Security System (1996) |weblap=state.gov |dátum=1996-03-05 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.country-data.com/cgi-bin/query/r-3378.html |szerző= |cím=Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-data.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref>
|align=center|<ref name="RSS">{{citweb |url=http://www.state.gov/p/wha/rls/70686.htm |szerző= |cím=Treaty Establishing the Regional Security System (1996) |weblap=state.gov |dátum=1996-03-05 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref name="resdal.org">{{citweb |url=http://www.resdal.org/atlas/atlas10-ing-09-the-caribbean.pdf |szerző= |cím=The Caribbean |weblap=resdal.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Grenada}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citlib| szerző=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.country-data.com/cgi-bin/query/r-3378.html |szerző= |cím=Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-data.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref>
|-
|-
!scope=row| {{zászlóország|Kiribati}}
!scope=row| {{zászlóország|Kiribati}}
37. sor: 41. sor:
|align=center|<ref>{{citlib| szerző= |cím=Liechtenstein |alcím=Country Study Guide |közreműködők= |hely=Washington, DC |kiadó=International Business Publications, USA |év=2013 |isbn=9781438774862 |url=http://books.google.hu/books?id=SW68AAAAQBAJ&lpg=PA44 |oldal=44. }}</ref><ref>{{citper |szerző=Andrew Young |cím=Freedom and Prosperity in Liechtenstein |alcím=A Hoppean Analysis |periodika=Journal of Libertarian Studies |év=2010 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=22 |oldal=273-293 |url=http://mises.org/journals/jls/22_1/22_1_14.pdf }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.landespolizei.li/Portals/0/docs/pdf-Files/Imagebroschuere_LP_e_end.pdf |szerző= |cím=At your service. For your safety. Your National Police |weblap=landespolizei.li |nyelvkód=en |kiadó=Landespolizei |elér=2013-10-24 |formátum=PDF }}</ref>
|align=center|<ref>{{citlib| szerző= |cím=Liechtenstein |alcím=Country Study Guide |közreműködők= |hely=Washington, DC |kiadó=International Business Publications, USA |év=2013 |isbn=9781438774862 |url=http://books.google.hu/books?id=SW68AAAAQBAJ&lpg=PA44 |oldal=44. }}</ref><ref>{{citper |szerző=Andrew Young |cím=Freedom and Prosperity in Liechtenstein |alcím=A Hoppean Analysis |periodika=Journal of Libertarian Studies |év=2010 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=22 |oldal=273-293 |url=http://mises.org/journals/jls/22_1/22_1_14.pdf }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.landespolizei.li/Portals/0/docs/pdf-Files/Imagebroschuere_LP_e_end.pdf |szerző= |cím=At your service. For your safety. Your National Police |weblap=landespolizei.li |nyelvkód=en |kiadó=Landespolizei |elér=2013-10-24 |formátum=PDF }}</ref>
|-
|-
!scope=row| {{flagcountry|Marshall-szigetek}}
!scope=row| {{zászlóország|Marshall-szigetek}}
|Függetlenné válásakor egyben az [[Amerikai Egyesült Államok]] társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#Az Amerikai Egyesült Államok társult államai|itt]].) A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (''Sea Patrol''), amelynek egyetlen egysége az ''RMIS Lomor'' nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert.
|Függetlenné válásakor egyben az [[Amerikai Egyesült Államok]] társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#Az Amerikai Egyesült Államok társult államai|itt]].) A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (''Sea Patrol''), amelynek egyetlen egysége az ''RMIS Lomor'' nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert.
|align=center|<ref name="cofa">{{citweb |url=http://www.fsmlaw.org/compact/ |szerző= |cím=Compact of Free Association |weblap=fsmlaw.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/26551.htm |szerző= |cím=Marshall Islands |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, US Department of State |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#6 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.marshallislandsjournal.com/Archive%207-13-12-page.html |szerző= |cím=Birthday party for the Lomor |weblap=The Marshall Islands Journal |dátum=2012-07-13 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref name="Alpers & Twyford">{{citlib| szerző=Philip Alpers & Conor Twyford |cím=Small Arms in the Pacific |alcím= |közreműködők= |hely=Genf |kiadó=Small Arms Survey |év=2003 |isbn= |url=http://www.smallarmssurvey.org/fileadmin/docs/B-Occasional-papers/SAS-OP08-Pacific.pdf |fejezetszerző= |fejezetcím= |sorozat=Occasional Papers, No. 8 }}</ref>
|align=center|<ref name="cofa">{{citweb |url=http://www.fsmlaw.org/compact/ |szerző= |cím=Compact of Free Association |weblap=fsmlaw.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/26551.htm |szerző= |cím=Marshall Islands |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, US Department of State |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#6 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.marshallislandsjournal.com/Archive%207-13-12-page.html |szerző= |cím=Birthday party for the Lomor |weblap=The Marshall Islands Journal |dátum=2012-07-13 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref name="Alpers & Twyford">{{citlib| szerző=Philip Alpers & Conor Twyford |cím=Small Arms in the Pacific |alcím= |közreműködők= |hely=Genf |kiadó=Small Arms Survey |év=2003 |isbn= |url=http://www.smallarmssurvey.org/fileadmin/docs/B-Occasional-papers/SAS-OP08-Pacific.pdf |fejezetszerző= |fejezetcím= |sorozat=Occasional Papers, No. 8 }}</ref>
54. sor: 58. sor:
|-
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Lucia}}
!scope=row| {{zászlóország|Saint Lucia}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Saint Lucia-i Királyi Rendőrségen belül működik a parti őrség (''Coast Guard'') és egy különleges szolgálati egység (''Special Services Unit''). Utóbbi tagjai félkatonai kiképzést kapnak és külföldi bevetésükre is volt példa: az amerikai csapatok mellett részt vettek Grenada 1983-as amerikai inváziójában (Barbados, Jamaica, Dominica, Antigua és Saint Vincent hasonló egységeivel együtt).
|
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/j/drl/rls/hrrpt/2010/wha/154518.htm |szerző= |cím=2010 Human Rights Report: Saint Lucia |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State |elér=2013-10-28 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.humanrightsinitiative.org/programs/aj/police/intl/docs/police_accountability_paper_gomes.pdf |szerző=Carolyn Gomes |cím=Police Accountability in the Caribbean: Where Are the People? |weblap=humanrightsinitiative.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.rslpf.com/hist.htm |szerző= |cím=History of the Royal Saint Lucia Police Force |weblap=rslpf.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 }}</ref><ref name="McClintock">{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
|align=center|
|-
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Vincent és a Grenadine-szigetek}}
!scope=row| {{zászlóország|Saint Vincent és a Grenadine-szigetek}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|
|align=center|
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" />
|-
|-
!scope=row| {{zászlóország|Salamon-szigetek}}
!scope=row| {{zászlóország|Salamon-szigetek}}
77. sor: 81. sor:
|align=center|
|align=center|
|}
|}

===Az Amerikai Egyesült Államok társult államai===
A második világháború után [[Mikronézia]] jó része az ENSZ védnöksége alá került, a közigazgatás vezetése az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (1947-51), majd belügyminisztériumának felelőssége volt. Az [[Északi-Mariana-szigetek]] [[1976]]-ban az USA szuverenitását elismerő, azzal politikai unióra lépő, autonóm terület lett (''commonwealth'').<ref>{{citweb |url=http://www.cnmilaw.org/cnmicovenant.html |szerző= |cím=Covenant to Establish a Commonwealth of the Northern Mariana Islands in Political Union with the United States of America |weblap=cnmilaw.org |nyelvkód=en |kiadó=Commonwealth Law Revision Commission |elér=2013-10-26 }}</ref> A védnökség más területei a hetvenes évek végétől állították fel önálló kormányzatukat: a [[Mikronéziai Szövetségi Államok]] és a [[Marshall-szigetek]] [[1979]]-ben, [[Palau]] pedig [[1981]]-ben. Az [[1986]]-ban megkötött szabad társulási egyezmény (''Compact of Free Association'', COFA) alapján a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok az USA-val [[társult állam|társult viszonyban álló]], független állammá vált. A megállapodás szerint az országok védelméért az USA felelős, hadseregének egységei szabadon működhetnek a felségterületükön, de bázisok létrehozásához külön egyezmények szükségesek. Az államok kormányai önálló külpolitikát folytatnak, de döntéseik előtt figyelembe veszik a COFA szövegét.<ref name="kim & stone">{{citweb |url=http://www.upf.org/peace-and-security/forums/5424-dw-kim-a-g-stone-compact-of-free-association-and-the-future-of-micronesia |szerző=Dong Woo Kim & Gregory Stone |cím=Compact of Free Association and the Future of Micronesia |weblap=upf.org |nyelvkód=en |kiadó=Universal Peace Federation |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |url=http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA364 |oldal=364-365. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref>

A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>

===Regionális Biztonsági Rendszer (''Regional Security System'')===


==A Japán Önvédelmi Erő==
==A Japán Önvédelmi Erő==
84. sor: 95. sor:


Az Önvédelmi Erők otthoni tevékenysége is korlátozott: jóval tüzetesebb polgári ellenőrzés alatt kell működniük, mint más fegyveres erőknek.<ref name="japán" />
Az Önvédelmi Erők otthoni tevékenysége is korlátozott: jóval tüzetesebb polgári ellenőrzés alatt kell működniük, mint más fegyveres erőknek.<ref name="japán" />

==Az Amerikai Egyesült Államok társult államai==
A második világháború után [[Mikronézia]] jó része az ENSZ védnöksége alá került, a közigazgatás vezetése az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (1947-51), majd belügyminisztériumának felelőssége volt. Az [[Északi-Mariana-szigetek]] [[1976]]-ban az USA szuverenitását elismerő, azzal politikai unióra lépő, autonóm terület lett (''commonwealth'').<ref>{{citweb |url=http://www.cnmilaw.org/cnmicovenant.html |szerző= |cím=Covenant to Establish a Commonwealth of the Northern Mariana Islands in Political Union with the United States of America |weblap=cnmilaw.org |nyelvkód=en |kiadó=Commonwealth Law Revision Commission |elér=2013-10-26 }}</ref> A védnökség más területei a hetvenes évek végétől állították fel önálló kormányzatukat: a [[Mikronéziai Szövetségi Államok]] és a [[Marshall-szigetek]] [[1979]]-ben, [[Palau]] pedig [[1981]]-ben. Az [[1986]]-ban megkötött szabad társulási egyezmény (''Compact of Free Association'', COFA) alapján a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok az USA-val [[társult állam|társult viszonyban álló]], független állammá vált. A megállapodás szerint az országok védelméért az USA felelős, hadseregének egységei szabadon működhetnek a felségterületükön, de bázisok létrehozásához külön egyezmények szükségesek. Az államok kormányai önálló külpolitikát folytatnak, de döntéseik előtt figyelembe veszik a COFA szövegét.<ref name="kim & stone">{{citweb |url=http://www.upf.org/peace-and-security/forums/5424-dw-kim-a-g-stone-compact-of-free-association-and-the-future-of-micronesia |szerző=Dong Woo Kim & Gregory Stone |cím=Compact of Free Association and the Future of Micronesia |weblap=upf.org |nyelvkód=en |kiadó=Universal Peace Federation |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |url=http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA364 |oldal=364-365. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref>

A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

==Fordítás==
{{fordítás|en|List of countries without armed forces|oldid=577977867}}


<!--[[Kategória:Országlisták]]
<!--[[Kategória:Országlisták]]

A lap 2013. október 28., 19:59-kori változata

  Hadsereg nélküli országok
  Állandó hadsereggel nem rendelkező, de korlátozott katonai erőt fenntartó országok

A Föld huszonegy független állama nem rendelkezik állandó hadsereggel, közülük hat tart fenn tevékenységében korlátozott (fél)katonai erőt, tizenötnek pedig semmilyen katonai szervezete nincs.

A listán szereplő egyes országok demilitarizáltak, de minden ország nem-militarizált.[1][2]

Japán helyzete különleges: az állam alkotmányában lemondott a hadviselés jogáról, de fenntart egy „háborús potenciállal nem bíró” szárazföldi, tengeri és légi csapatokat is magában foglaló, jelentős létszámú és jól felszerelt Önvédelmi Erőt, ezért a listán nem szerepel (bővebben lásd itt).[3]

Hadsereg nélküli országok

Semmiféle katonai erővel nem rendelkező országok
Ország Megjegyzések Hivatkozás(ok)
Andorra Andorra területi védelméért Franciaország és Spanyolország felelős. Az ország rendelkezik egy kis létszámú önkéntes katonai egységgel, de ez kizárólag ceremoniális feladatokat lát el. A költésgvetésben a honvédelemre nem különítenek el pénzt. A rendőrség szervezetén belül működik egy terrorelhárító egység, a Grup d'Intervenció Policia d'Andorra (GIPA). [4][5]
Costa Rica Az 1949-ben elfogadott alkotmány I. cikkelyének 12. paragrafusa törvényen kívül helyezte az állandó hadsereg intézményét, ugyanakkor lehetővé tette civil ellenőrzés alatt álló katonaság felállítását, amennyiben egy kontinentális egyezmény vagy az állam védelme szükségessé tenné. Az ország fővárosában, San Joséban található az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága, Ciudad Colónban pedig az ENSZ Békeegyeteme (UPEACE) működik. [6][7]
Dominikai Közösség Területi védelméért a hidegháború alatt amerikai ösztönzésre létrehozott egyezmény, a Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) felelős, amelynek tagjai kelet-karib-tengeri államok. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. [8][9]
Grenada Az országnak az 1983-as amerikai invázió óta nincs hadserege. Területi védelméért a hidegháború alatt amerikai ösztönzésre létrehozott egyezmény, a Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) felelős, amelynek tagjai kelet-karib-tengeri államok. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal. [8][9][10][11][12]
Kiribati Kiribati Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött védelmi szerződést. A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (Police Maritime Unit), amelynek egyetlen egysége az RKS Teanoai nevű, Pacific Forum osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. A legénységet az Ausztrál Királyi Haditengerészet képzi ki, amelynek két tagja a Tarawa-atollon állomásozik. [13][14][15]
Liechtenstein Miután Liechtenstein a Német Szövetség felbomlását (1866) követően teljesen önálló állammá vált, 1868-ban kinyilvánította semlegességét és feloszlatta nyolcvan fős katonaságát. Pierre Raton szerint II. János herceg felesleges kiadásnak tartotta, David Beattie szerint a törvényhozás nem akart rá pénzt költeni. Újraszervezése jogilag lehetséges háború idején, de ez még a világháborúk idején sem történt meg, amikor a közvélemény jó részében felerősödött az Ausztria iránti szimpátia. A rendőrségnek van egy speciális egysége (SWAT) és egy tömegoszlató egysége. [16][17][18]
Marshall-szigetek Függetlenné válásakor egyben az Amerikai Egyesült Államok társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd itt.) A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (Sea Patrol), amelynek egyetlen egysége az RMIS Lomor nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert. [19][20][21][22][23]
Mikronézia Függetlenné válásakor egyben az Amerikai Egyesült Államok társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd itt.) A rendőrség parti őrsége három Pacific osztályú őrhajót működtet: Palikir, Micronesia és Independence. [19][24][25]
Nauru A Föld harmadik legkisebb területű és második legalacsonyabb népességű államának védelmét a gazdaságában is meghatározó szerepet játszó Ausztrália vállalta magára, de a viszonyt hivatalos formában még nem rögzítették. A köztársasági elnök meghatározott időre szükséghelyzetet hirdethet ki, amelyet csak a parlament hosszabbíthat meg. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert, és a rendőrök is fegyvertelenül járőröznek. [26][27][23]
Palau Függetlenné válásakor egyben az Amerikai Egyesült Államok társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd itt.) A rendőrség parti őrségének egy Pacific osztályú őrhajója van, a President H.I. Remelik. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert. [28][29][23]
Saint Lucia Területi védelméért a hidegháború alatt amerikai ösztönzésre létrehozott egyezmény, a Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) felelős, amelynek tagjai kelet-karib-tengeri államok. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Saint Lucia-i Királyi Rendőrségen belül működik a parti őrség (Coast Guard) és egy különleges szolgálati egység (Special Services Unit). Utóbbi tagjai félkatonai kiképzést kapnak és külföldi bevetésükre is volt példa: az amerikai csapatok mellett részt vettek Grenada 1983-as amerikai inváziójában (Barbados, Jamaica, Dominica, Antigua és Saint Vincent hasonló egységeivel együtt). [8][9][30][31][32][33]
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Területi védelméért a hidegháború alatt amerikai ösztönzésre létrehozott egyezmény, a Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) felelős, amelynek tagjai kelet-karib-tengeri államok. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. [8][9]
Salamon-szigetek
Szamoa
Tuvalu
Vatikán

Az Amerikai Egyesült Államok társult államai

A második világháború után Mikronézia jó része az ENSZ védnöksége alá került, a közigazgatás vezetése az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (1947-51), majd belügyminisztériumának felelőssége volt. Az Északi-Mariana-szigetek 1976-ban az USA szuverenitását elismerő, azzal politikai unióra lépő, autonóm terület lett (commonwealth).[34] A védnökség más területei a hetvenes évek végétől állították fel önálló kormányzatukat: a Mikronéziai Szövetségi Államok és a Marshall-szigetek 1979-ben, Palau pedig 1981-ben. Az 1986-ban megkötött szabad társulási egyezmény (Compact of Free Association, COFA) alapján a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok az USA-val társult viszonyban álló, független állammá vált. A megállapodás szerint az országok védelméért az USA felelős, hadseregének egységei szabadon működhetnek a felségterületükön, de bázisok létrehozásához külön egyezmények szükségesek. Az államok kormányai önálló külpolitikát folytatnak, de döntéseik előtt figyelembe veszik a COFA szövegét.[35][36]

A palaui államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.[37] A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau 1981-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).[38] A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok használata a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.[39] A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (államainak) ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az 1993. november 9-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával 1994-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.[39][40]

Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System)

A Japán Önvédelmi Erő

A második világháború után, 1947-ben elfogadott alkotmány 9. cikkelyében a Japán állam örökre lemondott a hadviselés jogáról és a „háborús potenciállal bíró” szárazföldi, tengeri és légi erők fenntartásáról. A hidegháború kezdetével azonban a szocialista blokk államainak közelében lévő ország lehetőséget kapott egy Önvédelmi Erő fenntartására, amely a szövetséges megszállás vége után két évvel, 1954-ben alakult meg. Az egyébként kiválóan felszerelt és kiképzett hadseregnek nincsenek interkontinentális rakétái, bombázói és más, kizárólag támadó hadműveletekben használatos eszközei. Japán az egyik olyan ország, amely nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket, bár a technológiai lehetőségei adottak hozzá.[3]

Miután az 1991-es öbölháború során az országot kritikák érték az ENSZ katonai műveleteitől való távolmaradása miatt (csupán anyagi segítséget nyújtottak a harcolóknak), viták kezdődtek az Önvédelmi Erők határokon túli bevetésével kapcsolatban. Lehetővé vált japán katonák külföldi bevetése, de kizárólag az ENSZ hadműveleteiben és jelentős korlátozásokkal: kizárólag kézi lőfegyvereket hordozhatnak és csak életveszélyes helyzetekben használhatják őket, vagyis támadást nem kezdeményezhetnek.[3]

Az Önvédelmi Erők otthoni tevékenysége is korlátozott: jóval tüzetesebb polgári ellenőrzés alatt kell működniük, mint más fegyveres erőknek.[3]

Jegyzetek

  1. Non-militarization. web.archive.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  2. Christophe Barbey: Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind. demilitarisation.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.) (PDF)
  3. a b c d Q&A: Japan's Self Defence Force. news.bbc.co.uk. (angolul) BBC (2001. szeptember 28.) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  4. Aplicación Provisional del Tratado de Buena Vecindad, Amistad y Cooperación entre el Reino de España, la República Francesa y el Principado de Andorra, hecho en Madrid y París el 1 de junio de 1993 y en Andorra la Vieja el 3 de junio de 1993. boe.es (spanyolul) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  5. World Data: Andorra. In Britannica Book of the Year 2011. (hely nélkül): Encyclopaedia Britannica, Inc. 2011. 510. o. ISBN 9781615355006  
  6. Constitution of the Republic of Costa Rica. servat.unibe.ch (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  7. Robert H. Holden: Armies without Nations: Public Violence and State Formation in Central America, 1821-1960. Oxford: Oxford University Press. 2004. 219. o. ISBN 9780198036517  
  8. a b c d Treaty Establishing the Regional Security System (1996). state.gov (angolul) (1996. március 5.) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  9. a b c d The Caribbean. resdal.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 28.) (PDF)
  10. Humberto García Muñiz: Boots, Boots, Boots: Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986. Río Piedras: Caribbean Project for Justice and Peace. 1986.  
  11. Caribbean Islands - Controversial Security Issues. coutry-data.com (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  12. Allocation of Responsibilities. rgpf.gd (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  13. Kiribati. freedomhouse.org. (angolul) Freedom House (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  14. Kiribati country brief. dfat.gov.au. (angolul) Department of Foreign Affairs and Trade (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  15. Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  16. Liechtenstein: Country Study Guide. Washington, DC: International Business Publications, USA. 2013. 44. o. ISBN 9781438774862  
  17. Andrew Young: Freedom and Prosperity in Liechtenstein: A Hoppean Analysis. Journal of Libertarian Studies, 22. sz. (2010) 273–293. o.
  18. At your service. For your safety. Your National Police. landespolizei.li. (angolul) Landespolizei (Hozzáférés: 2013. október 24.) (PDF)
  19. a b Compact of Free Association. fsmlaw.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  20. Marshall Islands. state.gov. (angolul) Bureau of Public Affairs, US Department of State (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  21. Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  22. Birthday party for the Lomor. The Marshall Islands Journal (angolul) (2012. július 13.) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  23. a b c Philip Alpers & Conor Twyford: Small Arms in the Pacific. Genf: Small Arms Survey. 2003. = Occasional Papers, No. 8,  
  24. Patrol Boat Upgrade for Federated States of Micronesia. defence.gov.au. (angolul) Ministerial and Executive Coordination and Communication, Department of Defence (2009. november 6.) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  25. Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  26. The World Factbook: Nauru. cia.gov. (angolul) Central Intelligence Agency (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  27. Encyclopedia of World Constitutions. Szerk. Gerhard Robbers. New York: Infobase Publishing. 2007. 643. o. = Facts on File Library of World History, ISBN 9780816060788  
  28. Palau. state.gov. (angolul) Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  29. Andrew Toppan: World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies. hazegray.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  30. 2010 Human Rights Report: Saint Lucia. state.gov. (angolul) Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  31. Carolyn Gomes: Police Accountability in the Caribbean: Where Are the People? humanrightsinitiative.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 28.) (PDF)
  32. History of the Royal Saint Lucia Police Force. rslpf.com (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  33. Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America. In Michael McClintock: Instruments of Statecraft: U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990. (hely nélkül): Pantheon Books. 1992.  
  34. Covenant to Establish a Commonwealth of the Northern Mariana Islands in Political Union with the United States of America. cnmilaw.org. (angolul) Commonwealth Law Revision Commission (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  35. Dong Woo Kim & Gregory Stone: Compact of Free Association and the Future of Micronesia. upf.org. (angolul) Universal Peace Federation (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  36. Francis X. Hezel: Strangers in Their Own Land: A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands. Honolulu: University of Hawai'i Press. 1995. 364–365. o. = Pacific Islands Monograph Series, No. 13, ISBN 9780824828042  
  37. Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? Cultural Survival Quarterly, XI. évf. 1. sz. (1987)
  38. Constitution of the Republic of Palau. palauembassy.com (angolul) (Hozzáférés: 2013. október 26.) (PDF)
  39. a b Kevin Bennardo: The Rights and Liberties of the Palau Constitution. Asian-Pacific Law & Policy Journal, XII. évf. 2. sz. (2011) 1–122. o.
  40. A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau. doi.gov. (angolul) Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior (Hozzáférés: 2013. október 26.)