Második zsidótörvény

Előzmények

Az 1938. évi XV. törvény „A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” volt az ún. első zsidótörvény Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már Imrédy Béla idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez.

Fájl:A magyar országgyűlés.jpg

A magyar országgyűlés

Az 1939. évi IV. törvénycikk elfogadása

1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlés ezt a törvényt, „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”. Ekkor már Teleki Pál volt a miniszterelnök, aki erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt, amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoztak. A különböző foglalkozási ágakban a zsidók arányát 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Teleki azzal, hogy elfogadtatta a törvényt, a szélsőjobboldal egyes követeléseit elégítette ki, és ezzel egy időben betiltatta a Szálasi által vezetett Hungarista Mozgalom|Hungarista Mozgalmat.

A törvény néhány kiemelt paragrafusa

• 1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.
• 5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába.(...)

A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat(...) nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.

• 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg.
• 9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.(...)
• 14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.

Források

• Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól