„Sobor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
miért kell ebből folyton zöldet csinálni?
a Tákó = Sebes-Sobori csatorna, galéria
22. sor: 22. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
⚫
[[Fájl:A Tákó-patak Sobornál.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A Tákó-patak</center>]]
Sobor a [[Rábaköz]] déli részén, a Rába partján, [[Győr]]től 47&nbsp;km-re délnyugatra, [[Szany]]tól 7&nbsp;km-re keletre található.
Sobor a [[Rábaköz]] déli részén, a Rába partján, [[Győr]]től 47&nbsp;km-re délnyugatra, [[Szany]]tól 7&nbsp;km-re keletre található.
A településre két irányból lehet bejutni: [[Tét]] vagy [[Csorna]] felől [[Egyed (település)|Egyed]] községen át, Szany felől pedig [[Rábaszentandrás]]on keresztül.
A településre két irányból lehet bejutni: [[Tét]] vagy [[Csorna]] felől [[Egyed (település)|Egyed]] községen át, Szany felől pedig [[Rábaszentandrás]]on keresztül.


A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Vág–Sárdos-ér–Megág-főcsatorna folyik. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az ''eszteru''<ref group=m>A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen ''iztra'' (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.</ref>, amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.[[Fájl:Sobor - eszteru.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>Az eszteru</center>]]
A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna folyik.<ref>{{citweb |url=http://www.szany.hu/sites/default/files/dokumentumok/Szany_muszaki_leiras_0.pdf |szerző= |cím=Szany - Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás |weblap=szany.hu |nyelvkód=hu |év=2007 |kiadó=Tér-Háló Kft. |elér=2013-10-21 |formátum=PDF }}</ref> A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az ''eszteru''<ref group=m>A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen ''iztra'' (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.</ref>, amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.


== Története ==
== Története ==
33. sor: 32. sor:
A XVI. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert [[enying]]i [[Török Bálint]] birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.
A XVI. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert [[enying]]i [[Török Bálint]] birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.


A XVIII. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a [[Festetics család]] tulajdonába került, majd a XIX. század közepén a [[Batthyány]]aké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.
A XVIII. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a [[Festetics család]] tulajdonába került, majd a XIX. század közepén a [[Batthyány család|Batthyányaké]], a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.


A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.<ref name="MNL|16|136">{{MNL|16|136}}</ref> Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, [[Sobri Jóska|Sobri Jóskának]] az apja.<ref name="MNL|16|136"/>[[Fájl:Pagony.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A Pagony</center>]]
A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.<ref name="MNL|16|136">{{MNL|16|136}}</ref> Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, [[Sobri Jóska|Sobri Jóskának]] az apja.<ref name="MNL|16|136"/>


Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.
Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.


Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül. [[Fájl:Sobor - a háborúk áldozatainak emlékműve.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A két világháború áldozatainak emlékműve</center>]]
Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.


== Mai élete ==
== Mai élete ==
⚫
[[Fájl:Szelektív hulladékgyűjtés Sobor községben.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>Szelektív hulladékgyűjtés</center>]]

A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.
A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.


A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.[[Fájl:Szelektív hulladékgyűjtés Sobor községben.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>Szelektív hulladékgyűjtés</center>]]
A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.


Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy [[Győr]]ben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a [[búcsú]]n minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri [[verbunkos]]t.
Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy [[Győr]]ben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a [[búcsú]]n minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri [[verbunkos]]t.
53. sor: 52. sor:
A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.
A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.


== <center>Látnivalók</center> ==
==Látnivalók==
=== <center>A Rába-part</center> ===
===A Rába-part===

Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsü és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.
Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsü és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.


===Galéria===
=== <center>Az evangélikus templom </center> ===
{{Galéria
[[Fájl:Sobor - evangélikus templom.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>Az evangélikus templom (épült 1928-ban)</center>]][[Fájl:Sobor - római katolikus templom.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>A római katolikus templom (épült 1939-ben)</center>]]
|width=300

|height=130
=== <center>A római katolikus templom</center> ===
|Kép:A Tákó-patak Sobornál.jpg|A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna)
=== <center>A kastélyszálló</center> ===
|Kép:Sobor - eszteru.jpg|Az eszteru
⚫
[[Fájl:Sobor - kastélyszálló.jpg|300px|bélyegkép|középre|<center>A kastélyszálló (épült az 1990-es években)</center>]]
|Kép:Pagony.jpg|A Pagony
|Kép:Sobor - a háborúk áldozatainak emlékműve.jpg|A világháborúk áldozatainak emlékműve
|Kép:Sobor - evangélikus templom.jpg|Az evangélikus templom (épült 1928-ban)
|Kép:Sobor - római katolikus templom.jpg|A római katolikus templom (épült 1939-ben)
⚫
|Kép:Sobor - kastélyszálló.jpg|A kastélyszálló (épült az 1990-es években)
}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2013. október 21., 19:02-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: szobor.
Sobor
Sobor címere
Sobor címere		 Sobor zászlaja
Sobor zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
KistérségTéti
Jogállásközség
PolgármesterNemes László[1]
Irányítószám9315
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség284 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 22′ 30″
Sobor (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Sobor
Sobor
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Sobor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sobor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

Fekvése

Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 km-re délnyugatra, Szanytól 7 km-re keletre található. A településre két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül.

A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna folyik.[3] A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru[m 1], amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.

Története

Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy "Osl nembeli Lőrinc" visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól.[4]

A XVI. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.

A XVIII. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a XIX. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.

A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.[5] Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.[5]

Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.

Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.

Mai élete

Szelektív hulladékgyűjtés

A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.

A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.

Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy Győrben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a búcsún minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri verbunkost.

Az általános iskolát Szanyban végzik a gyerekek, középiskolába pedig általában Győrbe vagy Csornára járnak.

A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.

Látnivalók

A Rába-part

Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsü és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.

Galéria

  • A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna)
    A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna)
  • Az eszteru
    Az eszteru
  • A Pagony
    A Pagony
  • A világháborúk áldozatainak emlékműve
    A világháborúk áldozatainak emlékműve
  • Az evangélikus templom (épült 1928-ban)
    Az evangélikus templom (épült 1928-ban)
  • A római katolikus templom (épült 1939-ben)
    A római katolikus templom (épült 1939-ben)
  • A kastélyszálló (épült az 1990-es években)
    A kastélyszálló (épült az 1990-es években)

Források

  • Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye települései. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1994. ISBN 963-7586-30-x
  • Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9.
  • Bedécs Gyula: Sobor. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Hivatkozások

  1. ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szany - Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás. szany.hu. (magyarul) Tér-Háló Kft. (2007) (Hozzáférés: 2013. október 21.) (PDF)
  4. ↑ Anjoukori okmánytár I. kötet, 335. o.
  5. ↑ a b Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 136. o. ISBN 963-9257-15-X  

Megjegyzések

  1. ↑ A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen iztra (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sobor&oldid=14047334”