„Bél Mátyás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kép be a róla elnevezett egyetemről
Bél Mátyás idejében nem léteztek a mai értelemben vett nemzetiségek, és a zászlók sem.
6. sor: 6. sor:
<!--Életrajzi adatok -->
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| ismeretes mint =
| nemzetiség = [[Fájl:Flag of Slovakia.svg|20px]] szlovák, [[Fájl:Flag of Hungary.svg|20px]] magyar
| nemzetiség =
| állampolgárság =
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1684]]. [[március 24.]]
| születés dátuma = [[1684]]. [[március 24.]]
| születés helye = {{Magyarország}}, [[Nagyócsa|Ocsova]],
| születés helye = [[Nagyócsa|Ocsova]],
| halál dátuma = [[1749]]. [[augusztus 29.]] {{életkor-holt|1684|03|24|1749|08|29}}
| halál dátuma = [[1749]]. [[augusztus 29.]] {{életkor-holt|1684|03|24|1749|08|29}}
| halál helye = [[Pozsony]],
| halál helye = [[Pozsony]],
42. sor: 42. sor:
| honlap =
| honlap =
}}
}}
'''Bél Mátyás''' (''Matej Bel'', latinosan: ''Matthias Belius''; [[Nagyócsa|Ocsova]], [[1684]]. [[március 24.]] – [[Pozsony]], [[1749]]. [[augusztus 29.]]) [[szlovákok|szlovák]] és [[magyarok|magyar]] író, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész, [[történettudomány|történet]]- és [[Földrajztudomány|földrajztudós]]. A [[18. század]]i magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának az egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a ''"magnum decus Hungariae"'' címet kapta ''("Magyarország nagy dísze").''<ref name="Protestantizmus">{{cite web|url=http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_bel_matyas.htm |title=Magyar Protestáns Panteon |language=magyar |publisher=Magyar Protestantizmus |accessdate=2013-09-09}}</ref>
'''Bél Mátyás''' (''Matej Bel'', latinosan: ''Matthias Belius''; [[Nagyócsa|Ocsova]], [[1684]]. [[március 24.]] – [[Pozsony]], [[1749]]. [[augusztus 29.]]) magyar és szlovák származású [[felvidék]]i író, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész, [[történettudomány|történet]]- és [[Földrajztudomány|földrajztudós]]. A [[18. század]]i magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának az egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a ''"magnum decus Hungariae"'' címet kapta ''("Magyarország nagy dísze").''<ref name="Protestantizmus">{{cite web|url=http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_bel_matyas.htm |title=Magyar Protestáns Panteon |language=magyar |publisher=Magyar Protestantizmus |accessdate=2013-09-09}}</ref>


== Élete ==
== Élete ==
Bél Mátyás apja idősebb Bél Mátyás, szlovák nemzetiségű evangélikus hítű mészáros, anyja magyar születésű a veszprémből származó [[Cseszneky Erzsébet]]. [[Losonc]]on, [[Alsósztregova|Alsósztregován]], [[Besztercebánya|Besztercebányán]] kezdte tanulmányait, majd [[Pozsony]]ban az evangélikus líceumban végezte a „humaniórákat”. Különösen Besztercebányán voltak kiváló tanítói: [[Pilárik János]] és [[Burius János (lelkész, 1667–1712)|Burius János]] személyisége később meghatározónak bizonyult életpályájában. Iskolái közben elsősorban a magyar nyelv alaposabb elsajátítása céljából nevelői állást vállalt egy évre [[Veszprém]]ben, majd [[Pápa (település)|Pápán]] a református főiskolán képezte magát tovább. A rozsnyói és besztercebányai evangélikus egyházközség pénzén 1704-ben a hallei egyetemre utazott. [[1704]]-től [[1707]]-ig [[Halle an der Saale|Halléban]] az egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanult. A hallei évek igen jelentősek voltak számára mind emberileg, mind tudományosan. Ekkor döbbent rá, hogy a magyar királyságról milyen keveset tudnak külföldön. Magyarországról nem volt megfelelő térkép, kézikönyv. Bél rövid németországi tanítás után [[1708]]-ban hazatér Magyarországra.
Bél Mátyás apja idősebb Bél Mátyás, szlovák származású evangélikus hítű mészáros, anyja a [[veszprém]]i születésű, magyar származású [[Cseszneky Erzsébet]]. [[Losonc]]on, [[Alsósztregova|Alsósztregován]], [[Besztercebánya|Besztercebányán]] kezdte tanulmányait, majd [[Pozsony]]ban az evangélikus líceumban végezte a „humaniórákat”. Különösen Besztercebányán voltak kiváló tanítói: [[Pilárik János]] és [[Burius János (lelkész, 1667–1712)|Burius János]] személyisége később meghatározónak bizonyult életpályájában. Iskolái közben elsősorban a magyar nyelv alaposabb elsajátítása céljából nevelői állást vállalt egy évre [[Veszprém]]ben, majd [[Pápa (település)|Pápán]] a református főiskolán képezte magát tovább. A rozsnyói és besztercebányai evangélikus egyházközség pénzén 1704-ben a hallei egyetemre utazott. [[1704]]-től [[1707]]-ig [[Halle an der Saale|Halléban]] az egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanult. A hallei évek igen jelentősek voltak számára mind emberileg, mind tudományosan. Ekkor döbbent rá, hogy a magyar királyságról milyen keveset tudnak külföldön. Magyarországról nem volt megfelelő térkép, kézikönyv. Bél rövid németországi tanítás után [[1708]]-ban hazatér Magyarországra.


[[1709]]-től [[1713]]-ig [[Besztercebánya|Besztercebányán]] régi tanára Pilarik János keze alatt tanított. Pilarik halála után ő lett a gimnázium rektora. Bél szimpatizált Rákóczival és a fejedelem biztosította vallási türelmet kihasználva szeretett volna komolyabb lépéseket tenni az oktatás terén. Amikor [[Sigbert Heister]] tábornok [[1708]] végén bevonult Besztercebányára emiatt kis híján kivégeztette, mint Rákóczi-szimpatizánst.
[[1709]]-től [[1713]]-ig [[Besztercebánya|Besztercebányán]] régi tanára Pilarik János keze alatt tanított. Pilarik halála után ő lett a gimnázium rektora. Bél szimpatizált Rákóczival és a fejedelem biztosította vallási türelmet kihasználva szeretett volna komolyabb lépéseket tenni az oktatás terén. Amikor [[Sigbert Heister]] tábornok [[1708]] végén bevonult Besztercebányára emiatt kis híján kivégeztette, mint Rákóczi-szimpatizánst.

A lap 2013. október 19., 12:58-kori változata

Bél Mátyás
Életrajzi adatok
Született1684. március 24.
Ocsova,
Elhunyt1749. augusztus 29. (65 évesen)
Pozsony,
Ismeretes mint
IskoláiLuther Márton Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány, földrajztudomány.
Jelentős munkáiNotitia Hungariae novae historico-geographica ("Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése")
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja
Hatással voltak ráPilárik János, Burius János
A Wikimédia Commons tartalmaz Bél Mátyás témájú médiaállományokat.

Bél Mátyás (Matej Bel, latinosan: Matthias Belius; Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) magyar és szlovák származású felvidéki író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós. A 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának az egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a "magnum decus Hungariae" címet kapta ("Magyarország nagy dísze").[1]

Élete

Bél Mátyás apja idősebb Bél Mátyás, szlovák származású evangélikus hítű mészáros, anyja a veszprémi születésű, magyar származású Cseszneky Erzsébet. Losoncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdte tanulmányait, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte a „humaniórákat”. Különösen Besztercebányán voltak kiváló tanítói: Pilárik János és Burius János személyisége később meghatározónak bizonyult életpályájában. Iskolái közben elsősorban a magyar nyelv alaposabb elsajátítása céljából nevelői állást vállalt egy évre Veszprémben, majd Pápán a református főiskolán képezte magát tovább. A rozsnyói és besztercebányai evangélikus egyházközség pénzén 1704-ben a hallei egyetemre utazott. 1704-től 1707-ig Halléban az egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanult. A hallei évek igen jelentősek voltak számára mind emberileg, mind tudományosan. Ekkor döbbent rá, hogy a magyar királyságról milyen keveset tudnak külföldön. Magyarországról nem volt megfelelő térkép, kézikönyv. Bél rövid németországi tanítás után 1708-ban hazatér Magyarországra.

1709-től 1713-ig Besztercebányán régi tanára Pilarik János keze alatt tanított. Pilarik halála után ő lett a gimnázium rektora. Bél szimpatizált Rákóczival és a fejedelem biztosította vallási türelmet kihasználva szeretett volna komolyabb lépéseket tenni az oktatás terén. Amikor Sigbert Heister tábornok 1708 végén bevonult Besztercebányára emiatt kis híján kivégeztette, mint Rákóczi-szimpatizánst.

Bél Mátyás a Németországban látott példa alapján átalakította a besztercebányai gimnáziumot. Munkájának és eredményeinek híre terjedt, ennek tudható be, hogy 1714-ben a híres pozsonyi evangélikus líceum meghívta igazgatójának. Ettől kezdve haláláig Pozsonyban élt. Pozsonyban Bél Mátyás háza kulturális központtá vált, kapcsolatai az udvarral, helytartótanáccsal jól alakultak, vallási ügyekben gyakran közbenjárt. Bél Pozsonyban bevezette a pontos tantervet. A tanárok munkáját ellenőrizte, az oktatásról jegyzőkönyvet vezetett. Az általa oly fontosnak tartott földrajzi és történeti ismeretek mellett magas színvonalon folytatta a modern nyelvek oktatását.

A magyar tudományosság fájó hiányosságának tartotta, hogy nem volt a magyar nyelv eredetét, nyelvtanát tárgyaló komoly mű. 1713-ban kiadott Institutio ad symbola conferenda című írásában gyakorlatilag egy magyar nyelv- és irodalomtörténet tervezetét vázolta. A magyar nyelvet számos német folyóiratban ismertette, később német nyelvtant (Institutiones linguae Germanicae) írt a magyar nyelvűek számára. 1725-ben pedig a németek számára írta meg a magyar nyelvtant (Der Ungarische Sprachmeister, oder kurze Anweisung zu der edlen ungarischen Sprache). Latin nyelvtana 1717-ben Lőcsén, 1719-ben pedig Nürnbergben jelent meg. A szlovák nyelv iránti érdeklődését és a pietisták anyanyelvi kultúra fontosságát hirdető tételét bizonyítja, hogy segítette a megjelenésben és előszót is írt P. Dolezal szlovák nyelvkönyvéhez.

Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico-geographica volt. A Notitia-ból öt kötet jelent meg nyomtatásban 1735-1742 között, a többi kéziratban maradt fenn. A Notitia-ban megjelent szöveg többszörös szűrőn ment át: a megyeleírásokat az érintett vármegyék megkapták és a pontatlanságokat kijavíthatták. Az általánosabb, történeti, államismereti, politikai fejezeteket pedig a helytartótanácsi cenzúra vizslatta. A cenzúra kihúzatta például a szövegből a vallást érintő mondatokat, és megbotránkozott a jobbágyság életének leírásán.

1710. január 8-án vette feleségül Hermann Zsuzsannát. Nyolc gyermekük született. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet 30 esztendőn keresztül töltötte be. 1742-ben szélütés érte, majd rövidesen nyugalomba vonult. Neki köszönhetjük a Liptói-havasok első, meglehetősen pontos leírását.

Bél Mátyás a legtipikusabban hungarus-író volt: munkásságával az országot igyekezett szolgálni részrehajlás nélkül. Az ország három akkori legjelentősebb népcsoportjának, a magyarnak, németnek és szlováknak nyelvét jól beszélte, mindhármat egyenlőnek tartotta, a nyelvi tarkaságot dicsőségnek tekintette. Tudományos könyveit kizárólag a közös latin nyelven írta, de jól beszélte mind a három hazai nyelvet, s alkalmi verseiben s egyházi műveiben használta is őket. Saját identitását úgy fogalmazta meg latinul, hogy "lingua Slavus, natione Hungarus, eruditione Germanus",[2] mely azt jelenti, hogy tót (szlovák) anyanyelvű, magyar nemzetű és német műveltségű.[3] Munkássága egyaránt része és értékes öröksége a magyar, a szlovák és a magyarországi német nyelvű irodalomnak.[4][5][6]

Munkássága

Fájl:Bél Mátyás Hungariae Antiquae et Novae Prodromus.jpg
A Hungariae Antiquae et Novae Prodromus első oldala
  • Korának kiemelkedő, sokoldalú tudósaként foglalkozott nyelvészettel, történelemmel, földrajzzal és mezőgazdasággal.
  • Leghíresebb, ma is forrásértékű munkája az öt kötetben megjelent Notitia Hungariae novae historico-geographica, vagyis "Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése" (Bécs, 1735, 1736, 1737, 1742, 1749?). Ez a mű tíz vármegye (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitra, Hont, Moson) leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel [1]. Szepes vármegye leírását Bél már korábban, a Notitia tervezetét bemutató Hungariae Antiquae et Novae Prodromus (Nürnberg, 1723) című munkában közölte.
  • Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett. De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio című munkájában elsőként foglalkozott – tudományos felkészültséggel és alapossággal – a magyar rovásírás tanulmányozásával.
  • Nevéhez fűződik az első, 1721-ben megjelenő magyarországi hírlap, a Nova Posoniensia című latin nyelvű újság szerkesztése.
  • Felvetette egy tudós társaság alapításának gondolatát.
  • Matthiaie Belii: De Vetere Litteratura Hunno-Scythica Exarcitatio

Rovásírásról szóló első nyomtatott könyv

Bél Mátyás készítette az első nyomtatott könyvet, ami a székely-magyar rovásról szól. Ez elérhető a Google Books-on is: [2].[7]

Műveinek újabb kiadásai (válogatás)

  • Magyarország népének élete 1730 táján. (Szerkesztette: Wellmann Imre). Bp., 1984.;
  • Hungáriából Magyarország felé. (Szerkesztette: Tarnai Andor). Bp., 1984.;
  • Buda visszavívásáról. (Szerkesztette: Déri Balázs). Bp., 1985.;
  • Csongrád és Csanád vármegye leírása A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980-1981/2
  • Moson vármegye leírása. 1985.;
  • Gömör vármegye leírása. 1992.;
  • Békés vármegye leírása. 1993.;
  • Pest-Pilis-Solt vármegye. In: Bács-Kiskun megye múltjából VI. Budapest, 1982
  • Pest megyéről. (Ford. Szabó Béla) Szentendre 1977
  • Pest város leírása (1737). Bp. 1985 (Fejezetek Budapest múltjából 1.)
  • Buda város leírása. I. A kezdetektől Mohácsig. Bp. 1987 (Fejezetek Budapest múltjából 1.)
  • Buda város leírása. II. A török Buda. Bp. 1990 (Fejezetek Budapest múltjából; 3.)
  • Buda város leírása. III. Buda visszavívása. Bp. 1993 (Fejezetek Budapest múltjából; 3a.)
  • Veszprém vármegye leírása. (Ford. Takáts Endre) Veszprém 1989
  • B. M. levelezése. (Szerk. Tarnai Andor) Bp., 1993. (Irodalom: e kötetek függelékeiben.)
  • Sopron vármegye leírása - Descriptio Comitatus Semproniensis. I-III. (ford. Földváry Miklós, Déri Balázs, Tóth Gergely.) Kétnyelvű. Sopron, 2001-2006.

Kéziratos hagyatékának, kéziratban maradt műveinek katalógusai

  • Szelestei N. László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Bp. 1984.
  • Tóth Gergely: Bél Mátyás kéziratai a pozsonyi evangélikus líceum könyvtárában (Katalógus). – Catalogus manuscriptorum Matthiae Bél, quae in bibliotheca Lycei Evangelici Posoniensis asservantur. Nemzeti Téka. Budapest 2006. (l. alább, a külső hivatkozásoknál)

Emlékezete

A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektorátusának épülete
  • Besztercebánya egyeteme az ő nevét viseli.
  • Ocsován Bél Mátyás emlékszobája és szobra látható.
  • Utcát neveztek el róla Budapest XVII. kerületében.
  • Sírja nem maradt fenn, hiszen eltűnt a megszüntetett temetővel együtt Pozsony városában[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar Protestáns Panteon (magyar nyelven). Magyar Protestantizmus. (Hozzáférés: 2013. szeptember 9.)
  2. ↑ Oskar Krejčí. Geopolitics of the Central European Region: The View from Prague and Bratislava (angol nyelven). Institute of Political Sciences SAS. ISBN 80-224-0852-2 (2005) 
  3. ↑ Szlovákgyártás, II. rész: Mikoviny Sámuel, Konkoly-Thege Miklós, Herman Ottó és Gerster Béla sem magyar (magyar nyelven). kuruc.info, 2013. július 15. (Hozzáférés: 2013. szeptember 9.)
  4. ↑ Bél Mátyás (magyar nyelven). HON- ÉS ÁLLAMISMERETI IRODALOM. (Hozzáférés: 2012. december 8.)
  5. ↑ Karpatendeutsches biographisches Lexikon, Arbeitsgemeinschaft der Karpatendeutschen aus der Slowakei, 1 (német nyelven), 368. o. (1988). ISBN 3-927096-00-8 
  6. ↑ Weston Evans, Robert John. Austria, Hungary, and the Habsburgs:Essays on Central Europe (angol nyelven). Oxford University Press, 139–140. o. (2006). ISBN 0-19-928144-0 
  7. ↑ Matthiaie Belii: De Vetere Litteratura Hunno-Scythica Exarcitatio

Források

További információk

Commons:Category:Matthias Bel
A Wikimédia Commons tartalmaz Bél Mátyás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bél_Mátyás&oldid=14039794”