„H6-os HÉV” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{|{{Vasút fejléc}} |
{|{{Vasút fejléc}} |
||
{{BS-header| |
{{BS-header|H6-os HÉV}} |
||
{{BS-daten |
{{BS-daten |
||
| DE-KBS = 252 (H6) |
| DE-KBS = 252 (H6) |
||
A lap 2013. október 18., 20:15-kori változata
H6-os HÉV
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 HÉV-szerelvény a Közvágóhíd végállomáson | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 252 (H6) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Budapest–Ráckeve | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 40 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 1000 V = | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz H6-os HÉV témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 6-os HÉV Budapest elővárosi vasútvonala, amely a Csepel-sziget nagyobb településeit köti össze a fővárossal. A helyiérdekű vasút a budapesti Közvágóhídtól Ráckevéig és betétjáratokként Dunaharasztiig, illetve Tökölig közlekedik. A Budapesti Közlekedési Zrt. leghosszabb kötött pályás viszonylata, amely a közforgalmú vasúti menetrendekben 252-es szám alatt szerepel. A BKV járatszámozásában a H6 számot kapta 2011. május 1-jétől.[1] A villamosított vonal fővárosi szakasza Dunaharasztiig, illetve a dunaági hídtól Tökölig tartó szakasza kétvágányú, Tököltől Ráckevéig egyvágányú.
Története
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) első helyiérdekű vasútvonala a közvágóhíd épülete mellől indult, Erzsébetfalván (ma Pesterzsébet) áthaladva, Soroksárig épült ki. A vasútvonal egykori soroksári végállomása a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának állomása közelében létesült, a fővonalig egy összekötővágány is épült. A 10 km hosszú, gőzmozdony üzemre berendezett vasútvonalat 1887. augusztus 7-én nyitották meg.[2] A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását Harasztiig (ma Dunaharaszti), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt 1887. november 24-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 8,6 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vasútvonal folytatását Harasztitól Ráckevéig külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4 km hosszú szakaszát 1892. november 6-án nyitották meg.[3] Itt már 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól. 1897-ig kiépült Soroksárig a növekvő forgalom miatt szükségessé vált második vágány. A újonnan épült vonalszakaszok felépítményénél már 30,0 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak.
A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT 1905-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát 1906-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori Sertésvágóhídig hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500 V feszültségű, közúti vasúti felsővezeték épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel 1906. áprilisáig továbbépítette az 500 V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen Erzsébetfalváig.[4] A kedvező tapasztalatok után a társaság a következő években létesített vonalszakaszait eleve villamosított üzemre építette meg, úgymint az 1907. június 7-én megnyitott erzsébetfalvai hurokvágányt, amelyet 1914-ben kibővítettek egészen a pesterzsébeti Előd utcáig.[5] Az egyvágányú hurokvágányon kezdetektől fogva villamosjellegű forgalom zajlott, így a vonal viszonylag hamar a pesterzsébeti villamoshálózat része lett.
A BKVT a villamosítás költségeinek csökkentése érdekében, a németországi fejlesztések alapján, a továbbiakban 1000 V üzemi feszültségű rendszert alkalmazta. A magasabb feszültség biztonságosabb üzemeltetésére a felsővezetéket Fischer–Jellinek-féle rendszerben alakították ki, így a villamosvonalakhoz képest nagyobb pályasebesség is alkalmazható volt. A villamosítást megelőzően nagyarányú pályafelújítást végeztek, a régi felépítményt 30,0 kg/fm sínrendszerűre cserélték, több szintbeni kereszteződést felszámoltak. Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a zimonyi országút (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az 1900-as évek végén történt nyomvonal változtatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.[5] A gyors ütemű villamosítási munkák révén az villamosüzemű forgalom 1910. augusztus 3-tól indult meg Dunaharaszti állomásig.
A Weiss Manfréd Művek az 1890-es években települt ki a Csepel-szigetre, a csepeli gyártelep teherforgalmi kiszolgálására kiépített 4,8 km hosszú iparvágányt 1911. december 9-én adták át a forgalomnak.[6] Az Erzsébetfalva állomásról kiágazó csepeli szárnyvonalon a személyszállítás 1912-től indult meg.
A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre.[7] Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki a második vágány a dunaági hídtól Szigetszentmiklósig.
A második világháború alatt Szigethalom határában épült fel a Dunai Repülőgépgyár, amelyhez a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe.[8] A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefváros pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon HÉV tarifák voltak érvényesek.[7]
A második világháború végén a harci cselekmények a vonalon komoly károkat okoztak, felrobbantották többek között a dunaharaszti Duna-hidat. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949-ben került sor. 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós Gyártelep-Tököl szakasz villamosítása.[9]
A taksonyi szárnyvonal személyforgalmát 1976-ban megszüntették, az utasszállítást előbb a BKV, majd 1980-tól a Volánbusz autóbuszai vették át. Ugyanebben az évben villamosították a Tököl–Ráckeve szakaszt.[9] A Gubacsi híd 1978-as átalakításával a Csepelre átvezető szárnyvonal megszűnt.[9]
Járművek
A vasútvonal első mozdonyai kéttengelyes, lemezekkel teljesen burkolt, úgynevezett gőztramwayok voltak. A BHÉV 5–8 sorozatú, kis teljesítményű gőzmozdonyokat az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára gyártotta.[10] A gyors ütemben növekvő forgalom hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokat kívánt, ezért a BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól.
1906-ban a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig villamosított vonalszakaszon a próbaüzemhez hat motorkocsit vásárolt a társaság a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól. A 2×50 LE-s motorkocsik villamos berendezéseit a Ganz Villamossági Rt. szállította.[4]
A vonalon napjainkban az egykori Kelet-Németországban gyártott MX és MXA motorkocsikból és a közéjük sorolt PXXVIII, PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek.
A vonalat két kocsiszín szolgálja ki Ráckevén és a Dunaharaszti külsőn.
Megállóhelyei
Jegyzetek
- ↑ BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 83–84. o.. ISBN 9635523130 (1996)
- ↑ szerk.: Csárádi János: Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 186. o. (1994)
- ↑ a b Keller László: Hetven éve villamosították a BHÉV vonalhálózatát (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1900–1914 között, Magyar Vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 94, 173–174. o.. ISBN 9635523149 (1996)
- ↑ Németh Zoltán Ádám: A Csepel-Pesterzsébet járat (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között, Magyar Vasúttörténet 5. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 135–136. o.. ISBN 9635523149 (1996)
- ↑ Horváth János: A Taksony-Szigetszentmiklós HÉV-vonal (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ a b c Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története (1887-1987). Budapesti Közlekedési Vállalat 1987
- ↑ Németh Zoltán Ádám: A BHÉV járművei (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
Források
- Dr. Szabó Dezső: A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak egy évszázada (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)
További információk
- bkk.hu: A H6-os HÉV menetrendje
- Varga Ákos Endre: Pesterzsébet elvesztett vágányai I. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
