„Jobboldal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hiányzó vessző
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
{{lektor}}
A '''jobboldal''' azon [[politika]]i eszmék, [[ideológia|ideológiák]] csoportja melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.<ref>Bobbio, Norberto and Allan Cameron,''Left and Right: The Significance of a Political Distinction''. [[University of Chicago Press]], 1997, p. 51, 62. ISBN 978-0-226-06246-4</ref><ref name="autogenerated1">J. E. Goldthorpe. ''An Introduction to Sociology''. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. ISBN 0-521-24545-1.</ref><ref>Rodney P. Carlisle. ''Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2''. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. ISBN 1-4129-0409-9</ref>
A '''jobboldal''' azon [[politika]]i eszmék, [[ideológia|ideológiák]] csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.<ref>Bobbio, Norberto and Allan Cameron,''Left and Right: The Significance of a Political Distinction''. [[University of Chicago Press]], 1997, p. 51, 62. ISBN 978-0-226-06246-4</ref><ref name="autogenerated1">J. E. Goldthorpe. ''An Introduction to Sociology''. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. ISBN 0-521-24545-1.</ref><ref>Rodney P. Carlisle. ''Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2''. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. ISBN 1-4129-0409-9</ref>


A jobboldal elnevezés eredetileg a [[nagy francia forradalom]]ra vezethető vissza, ahol a [[Nemzeti Konvent]]ben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a [[nemesség|nemesi]] előjogokat (a [[status quo]]-t) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az [[ancien régime]] hívei.<ref>The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 ISBN 0-86193-201-3, 9780861932016</ref><ref>Gerhard Linski, ''Current Issues and Research in Macrosociology'', Brill Archive, 1984, pg; 59</ref><ref>Barry Clark, ''Political Economy: A Comparative Approach'', Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34.</ref>
A jobboldal elnevezés eredetileg a [[nagy francia forradalom]]ra vezethető vissza, ahol a [[Nemzeti Konvent]]ben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a [[nemesség|nemesi]] előjogokat (a [[status quo]]-t) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az [[ancien régime]] hívei.<ref>The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 ISBN 0-86193-201-3, 9780861932016</ref><ref>Gerhard Linski, ''Current Issues and Research in Macrosociology'', Brill Archive, 1984, pg; 59</ref><ref>Barry Clark, ''Political Economy: A Comparative Approach'', Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34.</ref>

A lap 2013. október 5., 20:30-kori változata

A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.[1][2][3]

A jobboldal elnevezés eredetileg a nagy francia forradalomra vezethető vissza, ahol a Nemzeti Konventben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quo-t) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az ancien régime hívei.[4][5][6]

A 20. században jobboldali jelzővel illették a szabadpiac és a laissez-faire kapitalizmus híveit is.[7]

Történelme

A legelterjedtebb fölfogás szerint a jobboldal-baloldal fogalmi ellentétpár a 18. századi francia parlamenti ülésrendből ered: a jobb oldalon foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend, a bal oldalon pedig a forradalom hívei, a polgárság, azaz a harmadik rend.

Tágabb értelemben a jobboldaliság a világot abszolútumnak, az embert pedig ehhez képest relatívumnak tekintő világszemlélet politikai vetülete, míg a baloldaliság az embert abszolútumnak, a világegyetem többi elemét pedig relatívumnak tekintő világnézet politikai vetülete.[forrás?] A jobboldaliság és a baloldaliság mint szellemi-világnézeti meghatározottság, illetve a belőle következő viszonyulás az emberi élet különböző szegmenseihez tehát jóval régebb óta létezik, mint e jelenségek megnevezése.[forrás?] A jobboldali ember történelemszemlélete ciklikus, a történelmet fölívelő és leágazó szakaszok váltakozásának fogja föl, a baloldali történelemszemlélete lineáris, azt folytonos haladásnak, egy történelmi időszakot az előzőhöz és az előzőekhez képest jobb és jobb társadalmi berendezkedés kifejlődésének tartja.[forrás?]

A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Napjainkban a jobboldalt a tradíciók megőrzésével, a hasznosnak vélt újítások beengedésével asszociálhatjuk. Fontos a szerepe a nemzeti politika (de nem feltétlenül a nacionalista politika) terén.

Megjegyzendő, hogy a jobboldali nemzettudat általánosan nem egyenlő a más nemzetek lenézését jelentő sovinizmussal vagy vulgárnacionalizmussal. A jobboldal mérsékeltebb formáiban a nemzettudat a hazaszeretetként és a hagyományok iránti tiszteletként nyilvánul meg.

Az Új Jobboldal a 60-as években megjelent egyfajta újraértelmezése a jobboldaliságnak. Az Új Jobboldal a tradíciókból merítve alkotott új eszmei vonulatot.

Jellemzők

Ahogy a jobboldaliság és baloldaliság fogalma is változhat térben és időben, így a mérsékeltség fogalmáról is eltérőek lehetnek a vélemények.

Mérsékelt formája

A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultú­rában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.[8]

A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, az ellenforradalmisághoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik.

Szélsőséges formái

A jobboldali eszme szélsőséges, antidemokratikus, totalitárius formái többek között a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus és a Szálasi Ferenc által kialakított magyar hungarizmus (ugyanakkor erőteljesen szociális, sőt szocialista jelleget öltött, amely a baloldalra vallana). Különösen vitatott a szélsőséges, soviniszta irányzatok (például: fasiszta, nemzetiszocialista és neonáci) elnevezése. A vélt vagy valós „fasiszta” vagy „nemzetiszocialista” nézetekkel szimpatizáló személyeket általában egyszerűen szélsőjobboldalnak nevezi a média. Ezt a nézetet sok jobboldali párt ellenzi, mivel a „szélsőséges” elnevezést lényegében mindenkire használni szokták a napi politikában, és objektív tartalmát szinte teljesen elveszítette.

Nemzeti radikalizmus

Gyűjtőfogalom, mely a magyarországi parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.

Lásd még

Források

  1. Bobbio, Norberto and Allan Cameron,Left and Right: The Significance of a Political Distinction. University of Chicago Press, 1997, p. 51, 62. ISBN 978-0-226-06246-4
  2. J. E. Goldthorpe. An Introduction to Sociology. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. ISBN 0-521-24545-1.
  3. Rodney P. Carlisle. Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. ISBN 1-4129-0409-9
  4. The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 ISBN 0-86193-201-3, 9780861932016
  5. Gerhard Linski, Current Issues and Research in Macrosociology, Brill Archive, 1984, pg; 59
  6. Barry Clark, Political Economy: A Comparative Approach, Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34.
  7. "Right-wing". Concise Encyclopedia Britannica. Published in 2006.
  8. Jobboldal a Magyar Virtuális Enciklopédiában