„Kőtörőfűfélék” változatai közötti eltérés

Kőtörőfűfélék
	Virágzó kőtörőfű (Saxifraga sp.)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Rend:	Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales);
Család:	Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae); Juss., 1789.
Nemzetségek
	tollbuga (Astilbe); Astilboides; Bensoniella; bőrlevél (Bergenia); Bolandra; Boykinia; veselke (Chrysosplenium); Conimitella; Darmera; Elmera; tűzeső (Heuchera); Jepsonia; Leptarrhena; Lithophragma; Micranthes; Mitella; Mukdenia; Oresitrophe; Rodgersia; kőtörőfű (Saxifraga); Saxifragella; Saxifragodes; Saxifragopsis; Suksdorfia; Sullivantia; Tanakaea; Tellima; Tiarella; Tolmiea;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kőtörőfűfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kőtörőfűfélék témájú médiaállományokat és Kőtörőfűfélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. szeptember 30., 22:09-kori változata

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) a zárvatermők (Magnoliophyta) közé tartozó kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjének névadó családja mintegy hatszáz fajjal.

Származásuk, elterjedésük

Minden földrészen megtalálhatók, de a legtöbb faj holarktikus; a legtöbb Észak-Amerikában, illetve a Himalájában él.

Megjelenésük, felépítésük

Füvek és fásszárú növények egyaránt tartoznak a családba; a lágyszárúak jóval többen vannak, mint a cserjék. Leveleik rendszerint váltakozva (ritkábban átellenesen vagy örvesen) állnak. A levelek lehetnek egyszerűek vagy tenyeresen összetettek, a szélük ép vagy fűrészes. Sok faj tőlevélrózsás.

Nem nagy, örvös, rendesen öt- ritkán négytagú, (és ötkörű) kétivarú virágaik, amelyeknek csészéje és pártája is van (a sziromlevelek néhány fajnál visszafejlődtek), különböző virágzatokba rendeződnek. A porzóknak két köre is lehet, ilyenkor a külső porzók a sziromlevelek előtt állnak. A bibeszál szabad vagy összeforrt. Termőleveleik száma megegyezik a szirmokéval. A magház felső, félig vagy egészen alsó állású, egy- vagy kétüregű; a számos magkezdemény aránylag vastag maglécen ül. A magház gyakran álterméssé nő össze a vacokkal.

Termésük általában kicsiny tok, ritkábban tüsző, sok maggal. Gyakran kétrekeszű; a két bibeszál mint afféle szarvacska ül a termés tetején. Az egyenes csíra a magfehérje tengelyében fejlődik ki.

Életmódjuk, élőhelyük

Évelők; a legtöbb faj örökzöld, illetve félörökzöld. Nevüket onnan kapták, hogy számos lágyszárú fajuk leginkább a hegyvidékeken, köves, sziklás helyeken, szirtek hasadékaiban nő, ahol mintegy töri, rontja a kősziklát. A sziklagyepekben gyakran dominánsak.

A lágyszárú fajok között sok a pozsgás; törzs- és levélszukkulens fajok egyaránt előfordulnak.

Felhasználásuk

A sziklakertek megbecsült díszei.

Források

Révai lexikon
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 472. o. ISBN 963-9257-04-4
Szobanövények.e-lapja.net
Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 == Származásuk, elterjedésük ==
-Minden földrészen megtalálhatók, de a legtöbb faj [[holarktikus]]; a legtöbb [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]], illetve a [[Himalája|Himalájában]] él.
+Minden földrészen megtalálhatók, de a legtöbb faj [[Holarktikus flórabirodalom|holarktikus]]; a legtöbb [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]], illetve a [[Himalája|Himalájában]] él.
 == Megjelenésük, felépítésük ==