„Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület''' [[Dunaalmás]] és [[Szomód]] települések határában található, [[Komárom-Esztergom megye]] északi részén, a [[Gerecse]] északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]] igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a [[Dunaalmás-Szomód turistaút]] és a [[Dunaalmás-Kőpite-hegy turistaút]] is. A kőfejtő már a [[Római kor]]ban is működött, amikor is a közeli [[Brigetio]] erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a [[Római út (műemlékút)|Római út]] a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a [[Második világháború]] idejéig működött.
A '''Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület''' [[Dunaalmás]] és [[Szomód]] települések határában található, [[Komárom-Esztergom megye]] északi részén, a [[Gerecse]] északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]] igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a [[Dunaalmás-Szomód turistaút]] és a [[Dunaszentmiklós-Kőpite-hegy turistaút]] is. A kőfejtő már a [[Római kor]]ban is működött, amikor is a közeli [[Brigetio]] erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a [[Római út (műemlékút)|Római út]] a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a [[Második világháború]] idejéig működött.
[[Fájl:A Római út kopjafája Dunaalmás közelében.jpg|bélyegkép|jobb|A Római út kopjafája Dunaalmás közelében]]
[[Fájl:A Római út kopjafája Dunaalmás közelében.jpg|bélyegkép|jobb|A Római út kopjafája Dunaalmás közelében]]
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.<ref>{{cite web|url=http://dinp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_762|title=Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület|accessdate=28-09-2013 }}</ref>
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.<ref>{{cite web|url=http://dinp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_762|title=Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület|accessdate=28-09-2013 }}</ref>

A lap 2013. szeptember 29., 11:07-kori változata

A Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület Dunaalmás és Szomód települések határában található, Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a Dunaalmás-Szomód turistaút és a Dunaszentmiklós-Kőpite-hegy turistaút is. A kőfejtő már a Római korban is működött, amikor is a közeli Brigetio erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a Római út a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a Második világháború idejéig működött.

A Római út kopjafája Dunaalmás közelében

A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.[1]

A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata

A korábbi pusztai homokgyep helyére fenyveserdőt telepítettek. A Magyarországon előforduló mintegy 33 páfrányfaj közül 18 él itt, rendkívül kis területen, amely egyedülálló fajgazdagságot jelent.

Források

  1. Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)