„Békéscsabai Jókai Színház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
igazgatói
8. sor: 8. sor:
Azonban a hely szűknek bizonyult, a megnövekedett igényeket nem elégítette ki, ezért 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, [[Wagner József]] vezetésével átalakították, korszerűsítették. Az ünnepélyes megnyitó [[1913]]. [[november 8.|november 8]]-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt alakítottak ki. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, valamint korszerűsítették a világítást és bevezették a gázfűtést.
Azonban a hely szűknek bizonyult, a megnövekedett igényeket nem elégítette ki, ezért 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, [[Wagner József]] vezetésével átalakították, korszerűsítették. Az ünnepélyes megnyitó [[1913]]. [[november 8.|november 8]]-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt alakítottak ki. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, valamint korszerűsítették a világítást és bevezették a gázfűtést.


A színház épületében lévő Vigadó a város kulturális életében kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott [[Velence (Olaszország)|velencei]] metszett tükrök, és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget. A [[második világháború]]t úgy-ahogy szerencsésen átvészelve [[1953]]-ban pecsételődött meg a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ideiglenesen ide, de az épületre nem vigyáztak, így az két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, majd később próbateremnek használták. [[1994]]-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét eredeti pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.
A színház épületében lévő Vigadó a város kulturális életében kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott [[Velence (Olaszország)|velencei]] metszett tükrök, és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget. A [[második világháború]]t úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban pecsételődött meg a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ideiglenesen ide, de az épületre nem vigyáztak, így az két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét eredeti pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.


A színházban és amellett működő Színitanházban (Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola) érettségi utáni színész, színpadi táncos, díszlet és jelmeztervező, színháztechnikus képzés zajlik.
A színházban és amellett működő Színitanházban (Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola) érettségi utáni színész, színpadi táncos, díszlet és jelmeztervező, színháztechnikus képzés zajlik.


== Társulat ==
== Társulat ==
A színháznak [[1954]]-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra, így a szereplőgárdát és a vezetők állandóan váltották egymást. Ezután az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített. 2012. január 1-je óta a színház átkerült Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, így neve is Békéscsabai Jókai Színház lett.
A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra, így a szereplőgárdát és a vezetők állandóan váltották egymást. Ezután az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített. 2012. január 1-je óta a színház átkerült Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, így neve is Békéscsabai Jókai Színház lett.


Az idők során számos híresség, például [[Feke Pál]], [[Fésűs Nelly]], [[Fink Forgács Kálmán]], [[Kóti Árpád]], [[Fodor Zsóka]], Gáspár Tibor, [[Karinthy Márton]], [[Kovács Lajos (színész)|Kovács Lajos]], [[Pelsőczy László]], [[Körtvélyessy Zsolt]], [[Lengyel Ferenc (színész, 1961)|Lengyel Ferenc]], [[R. Kárpáti Péter]], [[Sarlai Imre]], [[Széplaky Endre]], [[Sas József (humorista)|Sas József]], [[Tallós Rita]], [[Várnagy Katalin]], [[Tóth Roland]], [[Sánta László (színész)|Sánta László]], valamint a [[2008]]-as évben [[Dobó Kata]], valamint [[Oszter Sándor]] is a társulat tagjai közé tartozott.
Az idők során számos híresség, például [[Feke Pál]], [[Fésűs Nelly]], [[Fink Forgács Kálmán]], [[Kóti Árpád]], [[Fodor Zsóka]], Gáspár Tibor, [[Karinthy Márton]], [[Kovács Lajos (színész)|Kovács Lajos]], [[Pelsőczy László]], [[Körtvélyessy Zsolt]], [[Lengyel Ferenc (színész, 1961)|Lengyel Ferenc]], [[R. Kárpáti Péter]], [[Sarlai Imre]], [[Széplaky Endre]], [[Sas József (humorista)|Sas József]], [[Tallós Rita]], [[Várnagy Katalin]], [[Tóth Roland]], [[Sánta László (színész)|Sánta László]], valamint a [[2008]]-as évben [[Dobó Kata]], valamint [[Oszter Sándor]] is a társulat tagjai közé tartozott.


==A színház igazgatói 1954-től==
== Források és jegyzetek ==
<---Aki tud, segítsen kiegészíteni!--->
* [[Daniss Győző]] (1954-1956)
* [[Csajági János]] (1959-1962)
* [[Vass Károly]] (1963-1968)
* [[Miszlay István]] (1969-1973)
* [[Lovas Edit]] (1973-1977)
* [[Jurka László]] (1977-1980)
* [[Keczer András]] (1980-1990)
* [[Tímár Zoltán]] (1992-1993)
* [[Konter László]] (1993-2007)
* [[Fekete Péter]]

== Források==
* [http://jokaiszinhaz.hu/ A színház hivatalos oldala]
* [http://jokaiszinhaz.hu/ A színház hivatalos oldala]


==További információk==
{{portál|Békéscsaba|-}}
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/337.html}}
* [http://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno A színház története]


{{portál|Békéscsaba|-}}
{{DEFAULTSORT:Bekesc~sabaijokaiszinhaz}}
{{DEFAULTSORT:Bekesc~sabaijokaiszinhaz}}

[[Kategória:Magyarország színházai]]
[[Kategória:Magyarország színházai]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2013. szeptember 24., 12:31-kori változata

é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 21° 05′ 52″

A színház homlokzata

A Békéscsabai Jókai Színház (1954-2011 között Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő színház Békéscsabán, amely 1879. március 8-án nyitotta meg kapuit, ezzel az Alföld első állandó kőszínháza lett. Napjainkban is jó hírű színház Magyarországon.

Története

Békéscsabán 1840 óta rendeznek színielőadásokat, kezdetben vándortársulatok léptek fel itt, a község erre alkalmas termeiben. A mai állandó színházépületet – amit akkor „Vigardának”, vagy „Vigadónak” neveztek – közadakozásból építtették a csabaiak, Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával. Az akkori színházterem összesen 600 férőhelyes volt, az állóhelyeket is beleértve. A színházépület megnyitójára 1879. március 8-án került sor.

Azonban a hely szűknek bizonyult, a megnövekedett igényeket nem elégítette ki, ezért 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, korszerűsítették. Az ünnepélyes megnyitó 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt alakítottak ki. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, valamint korszerűsítették a világítást és bevezették a gázfűtést.

A színház épületében lévő Vigadó a város kulturális életében kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök, és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget. A második világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban pecsételődött meg a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ideiglenesen ide, de az épületre nem vigyáztak, így az két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét eredeti pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.

A színházban és amellett működő Színitanházban (Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola) érettségi utáni színész, színpadi táncos, díszlet és jelmeztervező, színháztechnikus képzés zajlik.

Társulat

A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra, így a szereplőgárdát és a vezetők állandóan váltották egymást. Ezután az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített. 2012. január 1-je óta a színház átkerült Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, így neve is Békéscsabai Jókai Színház lett.

Az idők során számos híresség, például Feke Pál, Fésűs Nelly, Fink Forgács Kálmán, Kóti Árpád, Fodor Zsóka, Gáspár Tibor, Karinthy Márton, Kovács Lajos, Pelsőczy László, Körtvélyessy Zsolt, Lengyel Ferenc, R. Kárpáti Péter, Sarlai Imre, Széplaky Endre, Sas József, Tallós Rita, Várnagy Katalin, Tóth Roland, Sánta László, valamint a 2008-as évben Dobó Kata, valamint Oszter Sándor is a társulat tagjai közé tartozott.

A színház igazgatói 1954-től

<---Aki tud, segítsen kiegészíteni!--->

Források

További információk