„Nürnberg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: helyesírás (főleg)
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:
|polgármester=[[Ulrich Maly]] ([[SPD]])
|polgármester=[[Ulrich Maly]] ([[SPD]])
}}
}}
'''Nürnberg''' nagyváros [[Németország]]ban, [[Bajorország]] szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő ([[2006]]. május), ezzel [[München]] után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos [[Fürth]] és [[Erlangen]] városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.
'''Nürnberg''' frank nagyváros [[Németország]]ban, [[Bajorország]] szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő ([[2006]]. május), ezzel [[München]] után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos [[Fürth]] és [[Erlangen]] városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.


== Földrajzi fekvése ==
== Földrajzi fekvése ==

A lap 2013. szeptember 23., 09:13-kori változata

Nürnberg
Nürnberg címere
Nürnberg címere		 Nürnberg zászlaja
Nürnberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületKözép-Frankföld
JárásKözép-Frankföld
Alapítás éve1050
PolgármesterUlrich Maly (SPD)
Irányítószám90001–90491
Körzethívószám0911
RendszámN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség523 026 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2 682 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület186,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″
Nürnberg (Bajorország)
Nürnberg
Nürnberg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Nürnberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nürnberg frank nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Földrajzi fekvése

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Története

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában, 1493
A nürnbergi vár udvara napjainkban
Fájl:Miasszonyunk templom.jpg
A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított ún. Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nemsokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozzák a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladja címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani.[2]. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A XIX. és a korai XX. század

1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A XIX. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. Megkezdődik egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi faji törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntenek.

A 20. század második fele

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Tudomány

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.

Közlekedés

Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint az S-Bahn Nürnberg egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban metró is közlekedik, az egyik vonalon ráadásul automata, vezető nélküli szerelvények közlekednek.

Nevezetességei

  • Tornyos kapuk,
  • Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
  • Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
  • Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
  • Albrecht Dürer háza
  • Főtér,
  • Kaiserburg,
  • Miasszonyunk temploma.
  • Reichsparteitagsgelände, a náci párt által rendezett Birodalmi Pártnapok negyede
  • Verkehrsmuseum Nürnberg

Média

Újságok

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

Televízió

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

Rádió

  • Gong 97,1
  • Hit-Radio N1
  • Charivari 98,6
  • Pirate Radio
  • Radio F
  • Star FM 99.0

Híres emberek

Itt születtek

Itt éltek/élnek

Testvérvárosai

Már a középkorban kiemelkedett Nürnberg nemzetközi kapcsolataival. Kézmüvesek és müvészek rendezkedtek be a világ számos részéröl a városban. A nürnbergi kereskedök egész <Európában> gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különbözö nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekstzik, hogy neve ne a rémisztö náci terrorhoz füzödjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket.

A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával: polgárok, akik különbözö egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, tanárok, akik diákcseréket szerveznek, müvészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és müveiket kiállítják., tudósok, akik külföldi egyetemekkel és föiskolákkal kooperálnak és különbözö ágazatok szakértöi akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek. Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala

1991-ben jött létre Nürnberg Városnál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a föpolgármester hatósága alatt áll: a Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, müködjenek.

A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttmüködést, és főleg Nürnberg partnervároskapcsolatainak tervezéséért felelös. Hozzátevöleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáert, valamint ebböl kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok – Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.


Nürnberg testvérvárosai


Nürnberg baráti kapcsolatai

Hivatkozások

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Poltorak (1967), 10;
  3. ↑ a b c Poltorak (1967), 9;
  4. ↑ Nürnberg International, 11.oldal Kiadva: Amt für Internationale Beziehungen 2010 Október

További információk

Commons:Category:Nuremberg
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nürnberg&oldid=13963555”