„Halikarnasszoszi mauzóleum” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. szeptember 19., 12:42-kori változata

A Halikarnasszoszi mauzóleum (görögül:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz, perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (jelenleg Bodrum, Törökország). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.^[1] A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész vállalták.^[2] Az ókori világ hét csodájának egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).

Leírása

Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 – 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.

Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 351), a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról Idősebb Plinius adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.

A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.

A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók).

A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét.

Az épületet a 16. században lerombolták.

Jegyzetek

↑ Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 25.). ISBN 0-19-503473-2
↑ Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)

Források

Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.

Ókorportál
Görögország-portál

[1] Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 25.). ISBN 0-19-503473-2

[Smith-2] Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)

[1]

[2]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 – 353-ig a [[Perzsa Birodalom]] részét képezte. A tartomány fővárosa [[Bodrum|Halikarnasszosz]] volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.
-Az építés megkezdése után a  király meghalt ([[i. e. 351]]), a munkálatok  Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.
+Az építés megkezdése után a király meghalt ([[i. e. 351]]), a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.
-A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított.  Piramisszerű tetőzetét 36 [[ión stílus|ión]] oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.
+A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 [[ión stílus|ión]] oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.
-A sír  egy dombon épült,  kilátással a városra. Az egész építmény  zárt udvarban, az udvar közepén álló kő platformon állt.  Az épülethez vezető  lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban  márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A  platform felső szakaszán   csatajeleneteket bemutató domborművek, például  a  kentaurok és lapidák csatája,  és az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a [[london]]i [[British Museum]]ban láthatók).
+A sír  egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban  márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A  platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például  a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a [[london]]i [[British Museum]]ban láthatók).
-A platform tetején  harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz  oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cella-szerű blokkot képeztek,  amely viselte a hatalmas tető tömegét.
+A platform tetején  harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz  oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét.
 Az épületet a [[16. század]]ban lerombolták.