„Siráz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. szeptember 18., 15:45-kori változata

Siráz

Pozíció Irán térképén

é. sz. 29° 37′, k. h. 52° 32′29.616666666667, 52.53333333333329.616667°N 52.533333°E Siráz (arab írással شیراز, Šīrāz) város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re. Fársz tartomány székhelye, 2006-os becslés szerint 1,279 millió lakosával az ország hatodik legnépesebb városa.

Története

Ősi település, amely a Szászánidák alatt, az arab betörés idejéig csak karavánok pihenőhelyeként volt ismert, későbbi története során azonban többször volt főváros. 1750 és 1781 között, a Zand-dinasztia idején a Perzsa Birodalom fővárosa volt, 1781-től 1794-ig Dél-Irán fővárosa, majd rövid ideig a Szafavida-dinasztia idején is.

A 7. századtól azonban folyamatosan városiasodott., majd a 10. században fallal vették körül. A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely a bagdadinál is nagyobb volt. Már ekkor 360 terme volt, melyet a 11. században orvosi karral és kórházzal is bővítettek.

A város már Abbasz sah idején rangos hely volt, de igazából csak a 18. században, a Zend-dinasztia alatt lett jelentős hely. 1750-ben Karim kán a fővárosává tette. A mongolok a várost ugyan nem háborgatták, de a 17. és a 18. században már több katasztrófa: földrengés, járványok, afgán portyázók és belharcok pusztították.

A város nevét az augusztus végén, szeptember elején megtartott fesztiváljai teszik ismertté. A sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező Sirázt az irániak a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának tartják. Mérsékelt klímájú település, több mint ezer éve regionális kereskedelmi központ.

Szőlő- és borkultúrája a régészeti bizonyítékok szerint legalább 1800 éves. [1]

Siráz városából indult hódító útjára az 1840-es évektől a bahá’í vallás.

Földrajza

Siráz a Zagrosz-hegység nyúlványaira épült, 1500 méteres magasságban. A szomszédos tartományokhoz képest éghajlata mérsékeltebb, meleg vagy forró nyarakkal és enyhe vagy hűvös telekkel. A város gazdasága részben a tartomány mezőgazdasági termékeire épül (szőlő, citrus gyümölcsök, gyapot és rizs). Irán elektronikai iparának egyik fő központja és helyet ad egy olajfinomítónak is. Híres szőnyegeiről és virágjairól. A városról kapta nevét a siráz szőlőfajta. Rendkívül híres a shirazi bor is

Közlekedése

A város Iszfahán felől autópályán érhető el, Buser és a Perzsa-öböl felé normál közúti összeköttetései vannak. Épül a Sirázt Iszfahánnal összekötő vasútvonal, illetve a város metróhálózata. A Siráz nemzetközi repülőtér (Shiraz International Airport) Irán déli vidéki részének legnagyobb repülőtere, közvetlen járatokkal Dubajba, Bahreinbe és Katarba.

Sportja

Siráznak két labdarúgó klubja van, amelyek Irán első ligájában szerepelnek: a Bargh Siráz és a Fadzsre Szepaszi.

Nevezetességek

Korán kapu
Háfiz mauzóleum
Szádi mauzóleum
Pársz múzeum
Vakil mecset
Kán medresze
Citadella
Mir-Mohammed mauzóleum
Sirag Sah mauzóleum
Masdzsid-i Dzsomé
Szajjed-Ala-ud-Din-Husszein síremléke
Új mecset
Anglikán templom

Panoráma

Nagyítás

Panorámakép a városról

Források

Szentirmai József: Irán ˙Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Siráz témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Eram garden.JPG|bélyegkép|280px|jobbra|Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje.]]
+[[Fájl:Eram garden.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje.]]
 {{Pozíciós térkép
  |Irán
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 == Története ==
+[[Fájl:Arg of Karim Khan1.JPG|bélyegkép|left|210px|Siráz, Arg]]
 Ősi település, amely a [[Szászánidák]] alatt, az arab betörés idejéig csak karavánok pihenőhelyeként volt ismert, későbbi története során azonban többször volt főváros. [[1750]] és [[1781]] között, a [[Zand-dinasztia]] idején a [[Perzsa Birodalom]] fővárosa volt, [[1781]]-től [[1794]]-ig Dél-Irán fővárosa, majd rövid ideig a [[Szafavida-dinasztia]] idején is.
-[[Fájl:Hafez-8.JPG|bélyegkép|balra|120px|Háfiz mauzóleum (részlet)]]
+[[Fájl:Hafez-8.JPG|bélyegkép|balra|140px|Háfiz mauzóleum (részlet)]]
 A [[7. század]]tól azonban folyamatosan városiasodott., majd a [[10. század]]ban fallal vették körül. A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely a [[bagdad]]inál is nagyobb volt. Már ekkor 360 terme volt, melyet a [[11. század]]ban orvosi karral és kórházzal is bővítettek.
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 A város nevét az augusztus végén, szeptember elején megtartott fesztiváljai teszik ismertté.
 A sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező Sirázt az irániak a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának tartják. Mérsékelt klímájú település, több mint ezer éve regionális kereskedelmi központ.
-[[Fájl:Nasr ol Molk Mosque.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Siráz, Nas ol Molk mecset]]
+[[Fájl:Nasr ol Molk Mosque.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Siráz, Nas ol Molk mecset]]
 Szőlő- és borkultúrája a régészeti bizonyítékok szerint legalább 1800 éves. [http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=41828]
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 == Közlekedése ==
-[[Fájl:Hafez Fixed.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Siráz, Háfiz mauzóleum]]
+[[Fájl:Hafez Fixed.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Siráz, Háfiz mauzóleum]]
 A város [[Iszfahán]] felől autópályán érhető el, [[Buser]] és a [[Perzsa-öböl]] felé normál közúti összeköttetései vannak. Épül a Sirázt Iszfahánnal összekötő vasútvonal, illetve a város metróhálózata. A Siráz nemzetközi repülőtér (Shiraz International Airport) Irán déli vidéki részének legnagyobb repülőtere, közvetlen járatokkal [[Dubaj]]ba, [[Bahrein]]be és [[Katar]]ba.
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 * Vakil mecset
 * Kán medresze
-[[Fájl:Arg of Karim Khan1.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Siráz, Arg]]
 * Citadella
 * Mir-Mohammed mauzóleum
@@ 59. sor: / 58. sor: @@
 * Új mecset
 * Anglikán templom
+== Panoráma ==
+{{széles kép|Shiraz Panoramic view.jpg|1500px|<center>Panorámakép a városról</center>}}
 == Források ==