„Kultsár István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Irodalom: Papp 1874
Tambo (vitalap | szerkesztései)
kékít
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az 1760-ban született íróról, szerkesztőről|Kulcsár István (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az 1760-ban született íróról, szerkesztőről|Kulcsár István (egyértelműsítő lap)}}
'''Kultsár István''' ([[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[1760]]. [[szeptember 16.]] – [[Pest]], [[1828]]. [[március 28.]]) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
'''Kultsár István''' ([[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[1760]]. [[szeptember 16.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1828]]. [[március 28.]]) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.


==Élete==
==Élete==

A lap 2013. szeptember 17., 12:47-kori változata

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16.Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke

  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei

  • 1789 Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom.
  • 1790 B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely.
  • 1794 Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely.
  • 1801 Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest.
  • 1802 Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest.
  • 1806 Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest.
  • 1814 Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest.
  • 1815 Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest.

Irodalom