„Cuzco” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
éghajlattáblázat |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
A város nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik. (Aeropuerto Alejandro Velasco Astete) |
A város nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik. (Aeropuerto Alejandro Velasco Astete) |
||
== Földrajz == |
|||
Cuzco városa a [[Watanay-folyó]] völgyében fekszik 3300 méteres tengerszint feletti magasságban. Északon a [[Willkapampa-hegység]] 4000-6000 méter magas hegycsúcsai határolják. |
|||
=== Éghajlata === |
|||
Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz évszak [[április]]tól [[október]]ig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka néha fagy is előfordulhat. Az esős évszak [[november]]től [[március]]ig tart. |
|||
{{Éghajlattáblázat |
|||
|név = Cuzco |
|||
|Jan_max =27.8 |
|||
|Feb_max =27.2 |
|||
|Mar_max =26.1 |
|||
|Apr_max =26.1 |
|||
|Maj_max =28.9 |
|||
|Jun_max =25.0 |
|||
|Jul_max =25.0 |
|||
|Aug_max =25.0 |
|||
|Sep_max =27.2 |
|||
|Okt_max =28.9 |
|||
|Nov_max =27.8 |
|||
|Dec_max =30.0 |
|||
|Éves_max =30.0 |
|||
|Jan_átl_max =18.8 |
|||
|Feb_átl_max =18.8 |
|||
|Mar_átl_max =19.1 |
|||
|Apr_átl_max =19.7 |
|||
|Maj_átl_max =19.7 |
|||
|Jun_átl_max =19.4 |
|||
|Jul_átl_max =19.2 |
|||
|Aug_átl_max =19.9 |
|||
|Sep_átl_max =20.1 |
|||
|Okt_átl_max =20.9 |
|||
|Nov_átl_max =20.6 |
|||
|Dec_átl_max =20.8 |
|||
|Éves_átl_max =19.7 |
|||
|Jan_átl_min =6.6 |
|||
|Feb_átl_min =6.6 |
|||
|Mar_átl_min =6.3 |
|||
|Apr_átl_min =5.1 |
|||
|Maj_átl_min =2.7 |
|||
|Jun_átl_min =0.5 |
|||
|Jul_átl_min =0.2 |
|||
|Aug_átl_min =1.7 |
|||
|Sep_átl_min =4.0 |
|||
|Okt_átl_min =5.5 |
|||
|Nov_átl_min =6.0 |
|||
|Dec_átl_min =6.5 |
|||
|Éves_átl_min =4.3 |
|||
|Jan_min =1.1 |
|||
|Feb_min =2.2 |
|||
|Mar_min =1.7 |
|||
|Apr_min =-3.9 |
|||
|Maj_min =-4.4 |
|||
|Jun_min =-5.0 |
|||
|Jul_min =-8.9 |
|||
|Aug_min =-5.0 |
|||
|Sep_min =-1.1 |
|||
|Okt_min =-1.1 |
|||
|Nov_min =-1.1 |
|||
|Dec_min =0.0 |
|||
|Éves_min = -8.9 |
|||
|Jan_átl_csapadék =145 |
|||
|Feb_átl_csapadék =133 |
|||
|Mar_átl_csapadék = 107 |
|||
|Apr_átl_csapadék =43 |
|||
|Maj_átl_csapadék =8 |
|||
|Jun_átl_csapadék =2 |
|||
|Jul_átl_csapadék =4 |
|||
|Aug_átl_csapadék = 8 |
|||
|Sep_átl_csapadék =21 |
|||
|Okt_átl_csapadék =39 |
|||
|Nov_átl_csapadék = 72 |
|||
|Dec_átl_csapadék =122 |
|||
|Éves_átl_csapadék =707 |
|||
|Jan_napos =143 |
|||
|Feb_napos =121 |
|||
|Mar_napos =170 |
|||
|Apr_napos =210 |
|||
|Maj_napos =239 |
|||
|Jun_napos =228 |
|||
|Jul_napos =257 |
|||
|Aug_napos =236 |
|||
|Sep_napos =195 |
|||
|Okt_napos =198 |
|||
|Nov_napos =195 |
|||
|Dec_napos =158 |
|||
|Éves_napos=2350 |
|||
|forrás = [http://worldweather.wmo.int/029/c00110.htm World Meteorological Organisation], [http://www.bbc.co.uk/weather/3941584 BBC Weather] |
|||
}} |
|||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
[[File:Inka mauern cuzco.jpg|thumb|left|200px|Habarcs nélküli inka falépítés]] |
[[File:Inka mauern cuzco.jpg|thumb|left|200px|Habarcs nélküli inka falépítés]] |
||
[[File:PlazaDeArmasCusco.jpg|thumb|right|240px|Cuzco központi tere]] |
[[File:PlazaDeArmasCusco.jpg|thumb|right|240px|Cuzco központi tere]] |
A lap 2013. szeptember 17., 11:11-kori változata
Cuzco (Cusco) | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Peru |
Világörökség-azonosító | 273 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′Koordináták: d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat. |
Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko]) Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal. A város 3400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt. Lakóinak nagy része még ma is indián eredetű. Az idegenforgalom szempontjából fontos város, Cuzco környékén jelentős inka romok találhatók. A város egyben kiindulópont a világhíres Machu Picchu felé.
A város nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik. (Aeropuerto Alejandro Velasco Astete)
Földrajz
Cuzco városa a Watanay-folyó völgyében fekszik 3300 méteres tengerszint feletti magasságban. Északon a Willkapampa-hegység 4000-6000 méter magas hegycsúcsai határolják.
Éghajlata
Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz évszak áprilistól októberig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka néha fagy is előfordulhat. Az esős évszak novembertől márciusig tart.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,8 | 27,2 | 26,1 | 26,1 | 28,9 | 25,0 | 25,0 | 25,0 | 27,2 | 28,9 | 27,8 | 30,0 | 30,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,8 | 18,8 | 19,1 | 19,7 | 19,7 | 19,4 | 19,2 | 19,9 | 20,1 | 20,9 | 20,6 | 20,8 | 19,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,6 | 6,6 | 6,3 | 5,1 | 2,7 | 0,5 | 0,2 | 1,7 | 4,0 | 5,5 | 6,0 | 6,5 | 4,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,1 | 2,2 | 1,7 | −3,9 | −4,4 | −5,0 | −8,9 | −5,0 | −1,1 | −1,1 | −1,1 | 0,0 | −8,9 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 145 | 133 | 107 | 43 | 8 | 2 | 4 | 8 | 21 | 39 | 72 | 122 | 704 |
Havi napsütéses órák száma | 143 | 121 | 170 | 210 | 239 | 228 | 257 | 236 | 195 | 198 | 195 | 158 | 2350 |
Forrás: World Meteorological Organisation, BBC Weather |
Történelem
Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.
A spanyolok hódítása előtt a peruiak egy nagy pumához hasonlították. A puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje. Felső és egy régebbi alsóvárosból állt.
Feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Majd a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén később napon szárított téglából sok egyszerű házat emeltek.
Virágkorában a várost 200 000 ember lakta. A nagy ünnepeken és a városok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.
1533-ban a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, nagy pusztításba kezdtek. Amit ők megkíméltek, azt a kincskeresők tették tönkre.
Városkép
Jegyzetek
- ↑ Peruban Cusco alakban használatos, a többi hispán országban viszont a Cuzco forma terjedt el. A Spanyol Királyi Akadémia mindkét írásmódot elfogadja, azonban elterjedtségére hivatkozva a Cuzco használatát ajánlja.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3