„Cuzco” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
[[File:Inka mauern cuzco.jpg|thumb|left|200px|Habarcs nélküli inka falépítés]] |
[[File:Inka mauern cuzco.jpg|thumb|left|200px|Habarcs nélküli inka falépítés]] |
||
[[File:PlazaDeArmasCusco.jpg|thumb|right| |
[[File:PlazaDeArmasCusco.jpg|thumb|right|255px|Cuzco központi tere]] |
||
Cuzco volt az [[Inka Birodalom]] vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka [[Manco Cápac]] alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori [[Európa]] egyik nagyvárosa. |
Cuzco volt az [[Inka Birodalom]] vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka [[Manco Cápac]] alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori [[Európa]] egyik nagyvárosa. |
||
A lap 2013. szeptember 16., 18:56-kori változata
Cuzco (Cusco) | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Peru |
Világörökség-azonosító | 273 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′Koordináták: d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat. |
Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko]) Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal. A város 3 400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt. Lakóinak nagy része még ma is indián eredetű. A turizmus szempontjából fontos város, és egyben kiindulópont a világhíres Machu Picchu felé.
A város nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik. (Aeropuerto Alejandro Velasco Astete)
Történelem
Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.
A spanyolok hódítása előtt a peruiak egy nagy pumához hasonlították. A puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje. Felső és egy régebbi alsóvárosból állt.
Feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Majd a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén később napon szárított téglából sok egyszerű házat emeltek.
Virágkorában a várost 200 000 ember lakta. A nagy ünnepeken és a városok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.
1533-ban a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, nagy pusztításba kezdtek. Amit ők megkíméltek, azt a kincskeresők tették tönkre.
Városkép
Jegyzetek
- ↑ Peruban Cusco alakban használatos, a többi hispán országban viszont a Cuzco forma terjedt el. A Spanyol Királyi Akadémia mindkét írásmódot elfogadja, azonban elterjedtségére hivatkozva a Cuzco használatát ajánlja.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3