„Pázmándi Horváth Endre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1242679 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:


==Élete==
==Élete==
Paraszt szülők gyermekeként született.
Paraszt szülők gyermekeként látta mega napvilágot.


[[Pozsony]]ban bölcsészetet tanult. 1797-ben lett [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma]] tagja. [[Győr]]ben tanult teológiát.
[[Pozsony]]ban bölcsészetet tanult. 1797-ben lett [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma]] diákja. [[Győr]]ben tanult teológiát.


1801-ben pappá szentelték. 1801-től [[Fertőszéplak]]on, [[Szergény]]ben, 1803-1806 között pedig [[Győr]]ben, 1806-tól [[Tét]]en, 1829-től 10 évig [[Pázmándfalu]]ban volt plébános. 1822-től az [[Auróra (zsebkönyv)|Auróra]] munkatársa volt. 1835-től alesperes volt.
1801-ben pappá szentelték. 1801-től [[Fertőszéplak]]on, [[Szergény]]ben, 1803-1806 között pedig [[Győr]]ben, 1806-tól [[Tét]]en, 1829-től 10 évig [[Pázmándfalu]]ban volt plébános. 1822-től az [[Auróra (zsebkönyv)|Auróra]] munkatársa volt. 1835-től alesperes volt.
37. sor: 37. sor:


==Költészete==
==Költészete==

''[[Zirc]] emlékezete'' (1814) című versében a cisztercita-rend történetét írta meg. [[Horvát István (történész)|Horvát István]] támogatásával honfoglalás kori eposz megírásába kezdett. Kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő költeményeket ([[Gritti Lajos]], 1821; Csesznek vára, 1826; [[Török Bálint]] a feleségének, 1824), néhány ízes, eleven ritmusú bordalt és népdalt is írt. 1832-ben ''Árpád'' című eposzával a honfoglalás nagy eposzát kívánta pótolni. Komoly szerepe volt a nyelvújításban, a mérsékelt irányzat híve volt, kerülte a harcot.
''[[Zirc]] emlékezete'' (1814) című versében a ciszterci rend történetét írta meg. [[Horvát István (történész)|Horvát István]] támogatásával honfoglalás kori eposz megírásába kezdett. Kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő költeményeket ([[Gritti Lajos]], 1821; Csesznek vára, 1826; [[Török Bálint]] a feleségének, 1824), néhány ízes, eleven ritmusú bordalt és népdalt is írt. 1832-ben ''Árpád'' című eposzával a honfoglalás nagy eposzát kívánta pótolni. Komoly szerepe volt a nyelvújításban, a mérsékelt irányzat híve volt, kerülte a harcot.


==Művei==
==Művei==

* Főtisztelendő Mártony János úr győri kanonok neve ünnepén az ő káplánjának lantja (1805)
* Főtisztelendő Mártony János úr győri kanonok neve ünnepén az ő káplánjának lantja (1805)
* Méltóságos Vilt József úrnak, midőn a győri püspökségbe, ünnepi készületekkel béiktatott (1806)
* Méltóságos Vilt József úrnak, midőn a győri püspökségbe, ünnepi készületekkel béiktatott (1806)
70. sor: 72. sor:


==Forrás==
==Forrás==

* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC11587/11962.htm Magyar életrajzi lexikon]
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC11587/11962.htm Magyar életrajzi lexikon]
* [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/03/249.html A magyar irodalom története]
* [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/03/249.html A magyar irodalom története]

A lap 2013. szeptember 15., 23:20-kori változata

Pázmándi Horvát Endre
SzületettHorváth András
1778. november 28.
Pázmándfalu
Elhunyt1839. március 7. (60 évesen)
Pázmándfalu
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaköltő, író, plébános
Sablon • Wikidata • Segítség

Pázmándi Horvát Endre (eredeti neve: Horváth András) (Pázmándfalu, 1778. november 28. – Pázmándfalu, 1839. március 7.) magyar költő, római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).

Élete

Paraszt szülők gyermekeként látta mega napvilágot.

Pozsonyban bölcsészetet tanult. 1797-ben lett A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma diákja. Győrben tanult teológiát.

1801-ben pappá szentelték. 1801-től Fertőszéplakon, Szergényben, 1803-1806 között pedig Győrben, 1806-tól Téten, 1829-től 10 évig Pázmándfaluban volt plébános. 1822-től az Auróra munkatársa volt. 1835-től alesperes volt.

Fájl:Pfalu pazmandi Horvat Endre lakohaza.JPG
Háza Pázmándfaluban

Költészete

Zirc emlékezete (1814) című versében a ciszterci rend történetét írta meg. Horvát István támogatásával honfoglalás kori eposz megírásába kezdett. Kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő költeményeket (Gritti Lajos, 1821; Csesznek vára, 1826; Török Bálint a feleségének, 1824), néhány ízes, eleven ritmusú bordalt és népdalt is írt. 1832-ben Árpád című eposzával a honfoglalás nagy eposzát kívánta pótolni. Komoly szerepe volt a nyelvújításban, a mérsékelt irányzat híve volt, kerülte a harcot.

Művei

  • Főtisztelendő Mártony János úr győri kanonok neve ünnepén az ő káplánjának lantja (1805)
  • Méltóságos Vilt József úrnak, midőn a győri püspökségbe, ünnepi készületekkel béiktatott (1806)
  • Egy tiszamelléki magyarnak elmélkedése a hűségről (1807)
  • Rövid halotti beszéd, melyet néhai... Darányi Juliánna aszszonynak... Sárközy Zsigmond úr szerelmes párjának sírjánál mondott (1807)
  • A felkelő nemzetnek, a buzogányos vitéz magyaroknak (1809)
  • Zirc emlékezete (1814)
  • A nemes szívű magyarokhoz a pest-nemzeti teátrom ügyében (1815)
  • Horvát Istvánhoz (1815)
  • A győri nevendék papságnak, midőn a pesti nemzeti theatrumra száz forintot össze szedett és Kultsár István úrnak béküldött... (1815)
  • Franczia egyházi katekizmus, a magyar országihoz alkalmaztatva (1815)
  • Méltóságos Paintner Mihály püspök úrnak Győrből Budára lett általkelésére (1816)
  • Főméltóságos kegyelmes Schwarzenberg Ernest ő herczegségének a győri püspökségbe lett iktatására (1819)
  • Husvét másod napján, mint Győr visszavételének jeles ünnepén, a győri székes templomban mondotta (1819)
  • Theodul estvéi. vagy a különböző religiói-felek egybeengeszteléséről. Németből magyarra fordította (1819)
  • Dicsőséges Szent Istvánnak Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd, melyet a nemes magyar nemzetnek nemzeti jeles ünneplése alkalmatosságával Bécsben a... kapuczinusok templomában kisaszszony havának 20. 1821. mondott (1821)
  • Gritti Lajos (1821)
  • Török Bálint a feleségének (1824)
  • Halotti beszéd, melyet Dréta Antal, zirczi, pilisi és pásztói apát urnak gyászünnepén mondott (1824)
  • A nemes szivű magyarokhoz a pesti nemzeti theátrom ügyében. Intézte... 1815-ben és most ujra ajánlja az 1825. eszt. ország gyülésre öszve gyült hazafiaknak a nemzeti szinjátszó társaság. Pozsony, 1825. (Költemény; lenyomatott Könyves Máté, Játékszini Zsebkönyvecskéjében is. (1825)
  • Felsőbbrendű Karolina Augustának, Ausztria örökös császárnéjának, Pozsonyban szept. 25. 1825. végbement koronáztatására. (1825)
  • Méltóságos Juranits Antal urnak, győri megyés püspöknek püspöki székébe lett iktatására aug. 30, 1825. (1825)
  • Méltóságos és főtiszteletes Horváth János urnak, választott Bosoni püspöknek (1826)
  • Csesznek vára (1826)
  • Sziszeki győzelem (1827)
  • Magyar Parthenon, örömének a magyar akadémia fennállásán... (1829)
  • Árpád (1832)
  • Kisebb költemények (Válogatott versek, 1832)
  • Nagyméltóságú Revisnyei gróf Reviczky Ádám urnak hálául (1835)

Forrás

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pázmándi_Horváth_Endre&oldid=13945271”