„Vladimir Horowitz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:


Már a húszas évektől kezdve koncertezett világszerte; New Yorkban, illetve [[Berlin]]ben egyaránt; játékának egyedisége egyrészt a sebességben volt szembeötlő, illetve hogy improvizatív jelleggel interpretált olyan műveket, mint [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] b-moll zongoraversenye, vagy például [[Liszt Ferenc]] h-moll szonátája. Repertoárján a teljes romantikus zeneirodalom megtalálható volt; több mint 150 hanglemezt készített. Utolsó koncertjét Hamburgban adta, 1987-ben. Még életében legenda lett.
Már a húszas évektől kezdve koncertezett világszerte; New Yorkban, illetve [[Berlin]]ben egyaránt; játékának egyedisége egyrészt a sebességben volt szembeötlő, illetve hogy improvizatív jelleggel interpretált olyan műveket, mint [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] b-moll zongoraversenye, vagy például [[Liszt Ferenc]] h-moll szonátája. Repertoárján a teljes romantikus zeneirodalom megtalálható volt; több mint 150 hanglemezt készített. Utolsó koncertjét Hamburgban adta, 1987-ben. Még életében legenda lett.

== linkek ==
{{Commons}}
*[http://www.vladimirhorowitz.info/ The Vladimir Horowitz Website] (Fansite)


== Források ==
== Források ==

A lap 2013. szeptember 11., 10:06-kori változata

Vladimir Horowitz
SzületettВладимир Самойлович Горовиц
1903. október 1.
Ukrajna, Kijev
Elhunyt1989. november 5.
New York
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz-amerikai
HázastársaWanda Toscanini
Foglalkozásazongoraművész
Iskolái
  • Gottlieb Walker Gymnasium
  • Pjotr Csajkovszkij Ukrán Nemzeti Zeneakadémia
Kitüntetései
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja[1]
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Grammy-díj az év albumáért (1963)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1963)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1964)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1965)[2][3]
  • Grammy-díj az év albumáért (1966)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1966)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1968)[3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1969)[3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1972)[2][3]
  • Grammy-díj az év albumáért (1972)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1973)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1974)[2][3]
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1974)
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1977)[2][3]
  • Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (1978)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1979)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1980)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1982)[2][3]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (1986)[4]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1987)[2][3]
  • Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (1987)[2][3]
  • Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (1988)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1988)[2][3]
  • National Medal of Arts (1989)[5]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1989)[2][3]
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1990)
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1991)[2][3]
  • Grammy Award for Best Classical Performance – Instrumental Soloist or Soloists (With or Without Orchestra) (1993)[3][2]
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeCimitero Monumentale

Vladimir Horowitz aláírása
Vladimir Horowitz aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Horowitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vladimir Horowitz (Владимир Самойлович Горовиц) (magyar fonetikus átírásban Vlagyimír Szamojlovics Horovic) (Kijev, 1903. október 1.New York, 1989. november 5.) orosz zongoraművész.

A 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze; az ő színre lépésével nagyban átalakult a zongorázás egésze; elképesztő virtuozitásával, játékának tónusával sokat formált a zenei gondolkodáson is.

Élete

Orosz zsidó családban született negyedik, és egyben legfiatalabb gyermekként. Apja óvakodott attól, hogy fiát katonai szolgálatra vigyék, nagy veszélyt jelentett volna ez a fiatal zongorista kezeire, így születési dátumát 1904-re módosították, mely később is feltűnik a róla írott anyagokban. Már kilencévesen a kijevi konzervatóriumban tanult, és már nagyon fiatalon, az 1917-es forradalom után segélykoncerteket adott, ezzel is támogatva a körülötte élőket. A Szovjetunióból először Berlinbe, majd Párizsba ment, végül 1940-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Egy legenda szerint feleségét, aki mellesleg Arturo Toscanini lánya volt, egy, a Fehér házban adott koncertje után ismerte meg, aki azonnal beleszeretett Chopin egyik mazurkájának játéka közben [6].

Karrierje

Már a húszas évektől kezdve koncertezett világszerte; New Yorkban, illetve Berlinben egyaránt; játékának egyedisége egyrészt a sebességben volt szembeötlő, illetve hogy improvizatív jelleggel interpretált olyan műveket, mint Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, vagy például Liszt Ferenc h-moll szonátája. Repertoárján a teljes romantikus zeneirodalom megtalálható volt; több mint 150 hanglemezt készített. Utolsó koncertjét Hamburgban adta, 1987-ben. Még életében legenda lett.

linkek

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Horowitz témájú médiaállományokat.

Források

  1. 15411
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 16.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x https://www.grammy.com/artists/vladimir-horowitz/16847, 2022. június 16.
  4. Los Angeles Times (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 16.)
  5. https://www.arts.gov/honors/medals/vladimir-horowitz-posthumous-award, 2022. június 16.
  6. http://inforadio.hu/hir/kultura/hir-312972