„Déllő-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tó infobox |
|||
{{coor title d|46.9114|N|19.6898|E|type:landmark}} |
|||
| név = Déllő-tó |
|||
| ⚫ | |||
| helyi név = |
|||
| ⚫ | |||
| képaláírás = |
|||
| országok = {{Magyarország}} |
|||
| hely = Bács-Kiskun megye |
|||
| vízgyűjtő = |
|||
| típus = |
|||
| források = |
|||
| lefolyások = |
|||
| tó hosszúság = |
|||
| tó szélesség = |
|||
| terület = |
|||
| átlagos mélység = |
|||
| maximális mélység = |
|||
| térfogat = |
|||
| parthossz = |
|||
| magasság = |
|||
| szigetek = |
|||
| települések = [[Kecskemét]] |
|||
| szélességi fok = 46.9114 |
|||
| hosszúsági fok = 19.6898 |
|||
| pozíciós térkép = Magyarország |
|||
| imagemap sablon = |
|||
| térkép = |
|||
| térképméret = |
|||
| térképaláírás = |
|||
}} |
|||
A '''Déllő-tó''', más néven Dellő-tó volt [[Kecskemét]] belvárosának legjelentősebb állóvize, helyén ma a zöldfelületben gazdag Gyenes Mihály tér található. |
A '''Déllő-tó''', más néven Dellő-tó volt [[Kecskemét]] belvárosának legjelentősebb állóvize, helyén ma a zöldfelületben gazdag Gyenes Mihály tér található. |
||
A lap 2013. szeptember 9., 21:48-kori változata
| Déllő-tó | |
| Fájl:A-dello-to-lecsapolas-elott.jpg | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Bács-Kiskun megye |
| Települések | Kecskemét |
| Elhelyezkedése | |
 Déllő-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 41″, k. h. 19° 41′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 41″, k. h. 19° 41′ 23″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Déllő-tó, más néven Dellő-tó volt Kecskemét belvárosának legjelentősebb állóvize, helyén ma a zöldfelületben gazdag Gyenes Mihály tér található.
Története
Kecskemét első közhasznú zöldterületét 1834-37 között, az elmocsarasodott ún. Déllő-tó helyén Gyenes Mihály ügyvéd és mérnök igyekezete hozta létre. A tó lecsapolása már 1816 óta megosztotta a város közvéleményét. Az időnként „dögletes levegőt” árasztó mocsár megtartását sokan azért támogatták, mert vizével tűz alkalmával a lajtos kocsik sokaságát lehetett egyszerre feltölteni. Végül a Gyenes Mihály tervei szerint elkészített csatornával lecsapolták, feltöltötték, s területén ligetet létesítettek. Ez a közel másfél hektár nagyságú kert már az 1840-es években „a művelt közönség egyedüli mulatóhelyévé és sétatérré” változott. A kert közepe táján egy zenekari kioszkot és egy cukrászdát építettek. A kert 600 db-ból álló faállományát az 1880. évi magas talajvíz majdnem elpusztította. A víz levonulása után a kertet szinte újjávarázsolták. Gondoskodtak a víz elvezetéséről, a park világításáról, padokat helyeztek ki és sövénnyel vették körül.
Legenda
A Déllő-tóról egykor legenda élt a kecskeméti nép ajkán. A helyiek szerint a lázadó főúr, Ajtony ellen hadba induló Szent István király serege a Déllő-tó mellékén ütötte föl pihenő táborát. A nyugalomra vágyó harcosokat azonban légnyi kiéhezett szúnyog támadta meg. Egy darabig csak csapkodták a vérre szomjazó apró, szárnyas ellenséget, de végül kezdték elveszíteni türelmüket. - Uram – kérték királyukat -, vígy bennünket igazi csatába, hadd harcoljunk érted, ahogy vitézekhez illik, de ments meg bennünket ezektől a zümmögő vérszopóktól. A király nyugalomra intette embereit és visszahúzódott sátrába imádkozni. Hamarosan csoda történt: hatalmas forgószél kerekedett és egy fuvallatra elsöpörte a szúnyogokat.
Külső hivatkozások
- [1]
- Hírös Naptár (2008. január)
- Joós Ferenc: Barangolások Kecskeméten (Kecskemét, 1968)
