„Vihardagály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Híres vihardagályok: 1 link korr. + 1 kékítés
a →‎Lásd még: fejezetcím mód. + 1 szövegben előforduló hivatkozás innen törölve
29. sor: 29. sor:
*[[1962]]. [[február 16.|február 16]]-17. – A [[Hamburgi szökőár|Hamburgi-ár]] 340 halálos áldozatot követel [[Hamburg]]ban és az [[Elba (folyó)|Elba]] vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.
*[[1962]]. [[február 16.|február 16]]-17. – A [[Hamburgi szökőár|Hamburgi-ár]] 340 halálos áldozatot követel [[Hamburg]]ban és az [[Elba (folyó)|Elba]] vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.


== Kapcsolódó szócikkek ==
==Lásd még==
* [[árapály]]
* [[árapály]]
* [[árapálysíkság]]
* [[árapálysíkság]]
* [[Hamburgi árvíz]]
* [[torlóár]]
* [[torlóár]]
* [[cunami]]
* [[cunami]]

{{portál|Földrajz||}}
{{portál|Földrajz||}}

[[Kategória:Hidrológia]]
[[Kategória:Hidrológia]]

A lap 2013. szeptember 8., 22:59-kori változata

Az 1717-es karácsonyi vihardagályt ábrázoló német rajz

A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.

Keletkezés

A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű szél, illetve az ezzel egy időben bekövetkező dagály. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.

A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.

Hatásai

A vihardagály hatásai:

  • A partvonal rombolása
  • Hatalmas tengeröblök képződése (pl.: Dollart és Jade)
  • A partról elragadott anyag szétterítése a wattokon
  • Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
  • Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, ennek következtében a növényzet pusztulása
  • Vízfolyások medrének megváltoztatása

Híres vihardagályok

  • 1228 – Körülbelül 100 000 áldozat Frízföldön és Hollandiában
  • 1164. február 17. – Júlia-ár, a Jade-öböl keletkezése, 20 000 halott
  • 1362 – A második Marcel-dagály, 100 000 áldozat a Dollart keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az Északi-tenger partvidékét.
  • 1511 – Antonius-dagály, a Weser torkolatának ideiglenes áthelyeződése a Jade torkolatába
  • 1642 – 300 000 halott a kínai partvidéken.
  • 1717. december 24-25. – A Karácsonyi-dagály (a fenti képen) 12 000 halott az Északi-tenger partvidékén
  • 1953. február 1. – A vihar áttöri a Schelde gátjait, és elönti Hollandia Zeeland tartományát, 2000 áldozat.
  • 1962. február 16-17. – A Hamburgi-ár 340 halálos áldozatot követel Hamburgban és az Elba vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.

Kapcsolódó szócikkek