„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. szeptember 8., 20:37-kori változata

Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt^[1].

Az ünnep kialakulása, története

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve^[2].

A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Népszokások

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg^[2].

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.^[3]

A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony témájú médiaállományokat.

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ttp://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m

[rafia.hu-2] ttp://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok

[3] ttp://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html

[1]

[2]

[3]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
-Ma [[Magyarország]]on közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a [[búcsú]]juk. A legismertebb [[búcsú|zarándokhely]] a [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|Kisboldogasszony templom]], ahol már számos [[:Kategória:Szűz Mária-jelenések|csoda és jelenés]] megtörtént.
+Ma [[Magyarország]]on közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a [[búcsú]]juk. A legismertebb [[búcsú|zarándokhely]] a [[máriaremete]]i [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|Kisboldogasszony-templom]], ahol már számos [[:Kategória:Szűz Mária-jelenések|csoda és jelenés]] megtörtént.
 A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 * [[Nagyboldogasszony]]
 * [[Búcsú]]
-* [[Kisboldogasszony templom (Máriaremete)|Kisboldogasszony templom]]
+* [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|Kisboldogasszony-templom]]
 {{Portál|Vallás}}