„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az [[intenzív mennyiség]] független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. |
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az [[intenzív mennyiség]] független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. |
||
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátság. Például: a [[tömeg]], [[anyagmennyiség]], [[térfogat]], [[energia]], [[hőkapacitás]] stb. |
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátság. Például: a [[tömeg]], az [[anyagmennyiség]], a [[térfogat]], az [[energia]], a [[hőkapacitás]] stb. |
||
<br/> |
<br/> |
||
Az extenzív mennyiségből [[intenzív mennyiség]] képződik, ha azt [[tömeg]]egységre, vagy az anyag egységnyi [[anyagmennyiség]]ére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk. |
Az extenzív mennyiségből [[intenzív mennyiség]] képződik, ha azt [[tömeg]]egységre, vagy az anyag egységnyi [[anyagmennyiség]]ére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk. |
||
A lap 2007. március 15., 21:14-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától.
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátság. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.