Pusztay János

Pusztay János (Szombathely, 1948. július 22. –) nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek és népek kutatója, műfordító; az uráli és paleoszibériai nyelvek kapcsolataival is több tanulmányban foglalkozott.

Szakmai életrajza

1966-ban érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1966–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán tanult, többek között Bereczki Gábor tanítványaként. 1968/1969-ben orosz szakos részképzésen vett részt a Szovjetunióban, Vlagyimir városban; 1970/71-ben finnugor szakos ösztöndíjas volt Finnországban, Helsinkiben.

Az egyetem befejezése után 1991-ig az intézmény Finnugor Tanszékének oktatója volt. Közben 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett, a Göttingeni Egyetem Finnugor Tanszékének magyar lektoraként (1975–1978), majd a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott (1985–1988). A Janus Pannonius Tudományegyetemen megalapította és 1988–1991 között vezette az Uralisztikai Szemináriumot; a nyelvtudomány kandidátusa (1986).

1991-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatója (1996-ig), az intézmény – 2008. január 1-jétől Nyugat-magyarországi Egyetem – Uralisztika Tanszékének vezetője. 2009-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) Areális Kultúrák tanszékén ad elő.

Harminc önálló kötetet írt, köztük felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket, szótárakat: magyar–észt és észt–magyar kisszótárt (társszerzőkkel), nyenyec-magyar szótárt; több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője.

A 2005-ben alakult Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke. Évekig a Finnugor Népek Világkongresszusa Konzultatív Bizottságának tagja és magyar részről koordinátora volt. 2011 végén az oroszországi finnugor információs portálnak adott interjújában közölte, hogy lemondott a Konzultatív Bizottságban viselt koordinátori tisztségről és bizottsági tagságáról is. Lépését politikai jellegűnek nevezte.

A finnugor népek közötti kapcsolatok fejlesztésére megszervezte a Collegium Fenno-Ugricum nevű intézetet, melynek 2008. évi megalakulása óta vezetője.

Önálló kötetben megjelent munkái közül

Nyelvészet

• Az "ugor-török háború" után. - Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1977
• Nyelvek bölcsőjénél. - Akadémiai Kiadó, Kérdőjel, Budapest, 1990
• Könyv az észt nyelvről. - Folia Estonica III., Szombathely, 1994
• Nyelvrokonság és nemzeti tudat. - Savaria University Press, Dissertationes Savarienses 5, Szombathely, 1995
• Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. - A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. Teleki Alapítvány, Budapest.

Ismeretterjesztés

• „Ha Én szólok, Észak beszél...” (Tanulmányok nyelvrokonaink népköltészetéről és hiedelemvilágáról). Pécs, 1988
• A szölkupok. - Savaria University Press, Minoritates mundi, Szombathely, 1994.
• Búcsú váramtól. - Savaria University Press, Szombathely, 2004

Díjai

• Apáczai Csere János-díj
• Prima Primissima díj Tudomány kategória (2008)

Források

• Az Uralisztika Intézeti Tanszék munkatársai. Nyugat-magyarországi Egyetem. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
• Pusztay János szakmai életrajza. Uralisztika.hu, 2008. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
• Pusztay Jánost a közelmúltban Prima Primissima-díjjal jutalmazták. Felvidék Ma, 2010. február 23. (Hozzáférés: 2010. május 15.)