„MÁV Magyar Államvasutak Zrt.” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Fugyeee (vitalap | szerkesztései)
385 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Fugyeee (vitalap | szerkesztései)
385 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor: 33. sor:
* '''MÁV-Trakció Zrt.''' – a vonatok kiszolgálása mozdonyokkal és mozdonyvezetőkkel
* '''MÁV-Trakció Zrt.''' – a vonatok kiszolgálása mozdonyokkal és mozdonyvezetőkkel


A társaság székhelye [[Budapest]]en van, de kisebb-nagyobb telephelyei majd minden vidéki nagyvárosban megtalálhatók.
A társaság székhelye [[Budapest]]en van, de kisebb-nagyobb telephelyei majd minden vidéki nagyvárosban is megtalálhatók.


== Története ==
== Története ==

A lap 2013. augusztus 29., 23:35-kori változata

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.[1]
Típuszártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva1868[forrás?]
Székhely1087 Budapest,
Könyves Kálmán krt. 54-60.[1]
 Magyarország
VezetőkDávid Ilona elnök-vezérigazgató
Pál László pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes
Bádonfainé Szikszay Erzsébet gazdasági vezérigazgató-helyettes[2]
Iparágvasúti szállítás
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Árbevétel299 856 millió Ft
Alkalmazottak száma38 456 fő (2009)
LeányvállalataiMÁV-START Zrt.,
MÁV-TRAKCIÓ Zrt.,
MÁV-Gépészet Zrt.,
MÁV Északi Járműjavító Kft.,
MÁV Szolnoki Járműjavító Kft.,
MÁV Debreceni Járműjavító Kft.,
MÁV TISZAVAS Kft.,
MÁV Ingatlankezelő Kft.,
MÁV Vagyonkezelő Zrt.,
MÁV INFORMATIKA Zrt.,
MÁV VAGON Kft.,
MÁV Lokomotív Hotels Zrt.,
MÁV Nosztalgia Kft.
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt.[1] weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV Magyar Államvasutak Zrt.[1] témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.)[1] Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7 183 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, aminek következtében úgy személy-, mint teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt számukra. 1869-ben alapították.[forrás?] Jelenlegi elnök-vezérigazgatója Dávid Ilona.[2]

A társaság három legfontosabb leányvállalata:

  • MÁV-Gépészet Zrt. – vasúti járművek karbantartása és javítása
  • MÁV-START Zrt. – személyszállítás
  • MÁV-Trakció Zrt. – a vonatok kiszolgálása mozdonyokkal és mozdonyvezetőkkel

A társaság székhelye Budapesten van, de kisebb-nagyobb telephelyei majd minden vidéki nagyvárosban is megtalálhatók.

Története

Bővebben: Magyarország vasúttörténete
Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.[3] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[4] Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az Osztrák Szövetségi Vasutak magyarországi leányvállalata lett.

2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

2008. január 1-jétől pedig a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két újabb leányvállalat: a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. (járműkarbantartás) és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. (vontatásszolgáltatás).

A MÁV évek óta veszteséges, 1995–2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.[5]

Pályavasút

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata 2012-ben

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskenynyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Budapest-Keleti pályaudvar, a Budapest-Nyugati pályaudvar, a Budapest-Déli pályaudvar és a Kelenföld pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar, Szegeden és Székesfehérváron a pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor, a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

A Józsefváros pályaudvar

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Szignál

A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, melyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől is. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki egyébként a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, melyet 1974-től használnak. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között annak, hogy jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon is. (A folklór szerint ritmusa a „vízvezetékszerelő” szóra rímel.)[6]

Fájl:Miskolc tiszai pu ferde.jpg
A Tiszai Pályaudvar főépülete

Személyszállítás

Bővebben: MÁV-START Zrt.

A MÁV Zrt. vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel[7], Személyszállítási Üzletszabályzatát[8] pedig 2007. szeptember 7-én[9] hagyta jóvá a Magyar Vasúti Hivatal.

A MÁV 2009. december 13. óta csak két kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút és Széchenyi-hegyi Gyermekvasút), ekkor szűnt meg a Kecskeméti Kisvasúton és a Nyírvidéki Kisvasúton a személyszállítás.

Teherszállítás

A MÁV már a kezdetektől foglalkozott teherszállítással is. 2006. január 1-jén befejeződött a teherszállítás kiszervezése a különálló MÁV Cargo Zrt. leányvállalatba. Később ezt az üzletrészt privatizálták és a Rail Cargo Austria vásárolta meg 2008. január 2-án. A társaság nevét Rail Cargo Hungariára módosította 2010 első negyedévében.

Járművek

A MÁV Zrt. keskeny nyomközű járműveket üzemeltet. A MÁV legtöbb leányvállalata saját járműparkkal rendelkezik.

Gazdálkodás

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[4]

MÁV Csoport

A MÁV Zrt. leányvállalatai:

Egyéb

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Elérhetőségi adatok (magyar nyelven). MÁV Magyar Államvasutak Zrt.. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  2. ↑ a b A szerv vezetői és elérhetőségei (magyar nyelven) (pdf). MÁV Magyar Államvasutak Zrt., 2013. július 15. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  3. ↑ www.mav.hu
  4. ↑ a b Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője) Lelegzet.hu, 2005. december
  5. ↑ "Vagyonvesztése meghaladja a kétbillió forintot" - Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, Magyar Narancs, 2008. január 17.
  6. ↑ Hírszerző (az eredeti szöveg a nationalgeographic.hu-n jelent meg)
  7. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 80/2007. számú határozata
  8. ↑ A MÁV Start Zrt Személyszállítási Üzletszabályzata PDF
  9. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 116/2007. számú határozata

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Mav csoport

  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MÁV_Magyar_Államvasutak_Zrt.&oldid=13900603”