„Kalocsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
331. sor: 331. sor:
{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
| Északnyugat = '''[[Paks]]''', [[Balaton]]
| Északnyugat = '''[[Paks]]''', [[Balaton]]
| Észak = '''[[Solt (település)]]''', [[Budapest]]
| Észak = '''[[Solt (település)|Solt]]''', [[Budapest]]
| Északkelet = '''[[Kiskőrös]]''',[[Kecskemét]]
| Északkelet = '''[[Kiskőrös]]''', [[Kecskemét]]
| Nyugat = [[Tamási]]
| Nyugat = [[Tamási]]
| Központ = Kalocsa
| Központ = Kalocsa
344. sor: 344. sor:
{{Kalocsai járás}}
{{Kalocsai járás}}
{{Duna menti városok}}
{{Duna menti városok}}
{{portál|Magyarország|-|földrajz}}


{{DEFAULTSORT:Kaloc~sa}}
{{DEFAULTSORT:Kaloc~sa}}

A lap 2013. augusztus 24., 19:23-kori változata

Kalocsa
Kalocsa címere
Kalocsa címere		 Kalocsa zászlaja
Kalocsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
KistérségKalocsai
Jogállásváros
PolgármesterTörök Ferenc[1]
Irányítószám6300
Körzethívószám78
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 619 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség326,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 08″
Kalocsa (Bács-Kiskun vármegye)
Kalocsa
Kalocsa
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kalocsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A „Kalocsa” lehetséges további jelentéseiről lásd: 82092 Kalocsa.

Kalocsa (horvátul: Kaloča, Kalača[3], szerbül: Kaloča vagy Калоча, németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A megye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is.

Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.

Nevének eredete

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően a várost Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Fekvése, földrajza, leírása

Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az Európai Unió norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek 300 körüli kelta település nyomait idézik.

Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 110 km-re délre, a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán (ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tartozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18 110. A város lakásállománya 7543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat működik. Az ivóvíz-hálózatba 5282 lakást, a szennyvízcsatorna hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika -termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyományos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgépek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgozással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola, négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.

Története

Fájl:Kruci10.jpg

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A nemes feladat véghezvitele után az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált, természetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyház központja az előbbi városban van. Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsai is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek, így tovább gyarapítva a helyi metropolita hatalmát és tekintélyét. A város a korabeli Fejér megye területén feküdt, ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta és Bács várába költözött az érsek is. Eleinte ez a már helyi szinten nagyvárosnak számító Kalocsának nagyobb fejlődésbeli gondokat is okozott, de Kálmán idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, melynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.

Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.

A Belváros története

Mikor megalapították a várost, csak a város alatti hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mivel a területet mindkét oldaláról vízfolyás határolta, ezért csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyház egészen a mai belvárosi iskoláig épületeket birtokolt, ezeknek a központja lett a mai Fő tér. Itt volt a vár, a székesegyház, az iskolák stb. Ez volt az érseki központ, a város magja. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros. Ennek a székhelye a mai sétálóutca területén fekvő tér lehetett.

Történelmi városrészek

Vajason túl

A Vajason túli városrész a Vajas csatornán (a belvároshoz képest) túl terült el. Ezt a városrészt nevezik ma Kertvárosnak. Története a 11. században kezdődött, mikor a városvezetés bővíteni akarta Kalocsát. A vezetés előtt két lehetőség állt:

  • A megszokott hosszúkás, fő úti tengely mentén meghosszabbítani a várost
  • Hidat építenek a Vajas csatornára és az erdőségek egy részének kivágásával új városrészt kialakítani.

Az előbbi mellett döntöttek. A török kor előtt már a város népessége elérte a 10 000 főt, ekkorra már égetően szükségessé vált az új városrész megépítése. Miután a törökök kivonultak a városból mindössze 150 ember lakott itt, így nem kellett felépíteni az új városrészt, egészen az 1800-as évek végéig, mikor is a város túllépte középkori határait, és a népesség megduplázódott.

Önkormányzat és közigazgatás

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Népesség

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Közlekedés

Közút

Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54. sz. úton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51. sz. úton, illetve Szekszárd felől az új M9-es autópályán lehet elérni.

Vasút

Kalocsa városát 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vasúton 2007-ban megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.

Légi közlekedés

Bővebben: Kalocsai repülőtér

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is.

Látnivalók

Kalocsa műemlékeinek listája

Fájl:Kalocsai hungarian dress.jpg
Kalocsai népviselet

A belvárosban

A főutcán (Szt. István út)

Strand

Csajda Fürdő: A 35 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.

Szellemi élet

Múzeumok

Könyvtárak

Levéltárak

Kultúra

Kulturális intézmények

  • Kalocsai Színház

Kulturális események

Kalocsa több neves kulturális eseménynek ad otthont, melyek országhatárokat is átívelnek.

  • Duna-menti Folklór Fesztivál
  • Kék Madár Fesztivál

Oktatási intézmények

Kalocsa számos oktatási intézménnyel rendelkezik, melyeknek nagy többsége jelentős történelmi múltra tekint vissza. Országszerte elismert a város az oktatás magas színvonaláról, több híres tudóst és kutatót adott már a világnak. A város minden hétköznap 5000 fővel lesz több, hiszen a városban összesen 5000-6000 diák látogatja valamely oktatási intézményt. A városban megtalálható több általános és középiskola, valamint egy felsőoktatási intézmény. Ezek közül egy egyházi tulajdonban van.

Lásd még: Kalocsa oktatási intézményei

A város jelképei

Gazdaság

A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. A fűszerpaprika-nemesítés a világon elsőként 1917-ben Magyarországon, Kalocsán indult meg, itt létesült a világ első paprikakísérleti állomása. Népművészete (virágos pingálás) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban. A Karamell Sütő- és Édesipari Rt. kalocsai vállalat, mely híres a több évtizede speciális receptúra alapján készített ropiról, ill. a Diabette termékeiről, mely Magyarország piacvezető diabetikus márkája. Továbbá a Cherry Love konyakmeggyről, mely elnyerte a brüsszeli Világkiállítás nagydíját, még ma is ugyanazzal a klasszikus receptúrával a hagyományt őrizve készítenek minden Cherry Love konyakmeggyet. Kalocsát ismerhetik még a KALOplasztik Műanyag és Gumiipari Kft.-ről. Ezen cég által gyártott külső és utastéri műanyag karosszéria elemek megtalálhatók minden magyar Suzuki gépkocsiban, valamint egyes Opel modellekben.

Oktatás

A városban 5 általános iskola működik.

  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Eperföldi Általános Iskola
  • Belvárosi Általános Iskola
  • Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola
  • Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egy főiskola

  • Tomori Pál Főiskola

Számos középfokú- és szakmunkás iskola

  • Szent István Gimnázium
  • Nagyasszonyunk Katolikus Gimnázium
  • Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  • Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola , Szakiskola
  • Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Statisztikák

A város lakossága alig haladja meg a 17 000 főt. Ezt a számot csak egyszer tudta meghaladni, 1910-ben azt is csak a még el nem vált pusztákkal, településrészekkel.

Év Lélekszám
1000 3 500
1242 10 000
1683 150
1701 1 900
1720 2 300
1756 4 100
1803 7 714
1824 11 212
1850¹ 13 948
1893² 18 505
1910 21 341
  • ¹ 1860-ban a belterületen 7219 fő, a szállásokon 6729 fő élt
  • ² 1897-ben a belterületen 10 248 fő, a szállásokon 8257 fő a lakosok száma.
Érseki Palota, előtte az első világháborús emlékmű

Testvérvárosok

Híres emberek

Kalocsán születtek

Kalocsán halt meg

Források, jegyzetek

  1. ↑ a b A fideszes bölény sem mindig golyóálló (magyar nyelven). Index, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. ↑ Kalocsa - az 1000 éves város

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Egyéb irodalom

  • Békési Imre: Arcok a gyerekkorból. 2009. Bába Kiadó, Szeged
  • Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete 1970, Kalocsa [1]
  • Eckert Irma: A kalocsai hímzés eredete és fejlődése 1935–36, Szegedi Füzetek
  • Fejér Kati: Kalocsa Kincse

További információk

Commons:Category:Kalocsa
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Paks, Balaton Solt, Budapest Kiskőrös, Kecskemét
Tamási

Észak
Nyugat  Kalocsa  Kelet
Dél

Kecel
Szekszárd, Pécs Baja, országhatár Kiskunhalas, Szeged

Sablon:Bács-Kiskun megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalocsa&oldid=13884818”