Észak Dél ellen (regény)

Észak Dél ellen
Szecskó Tamás címlapmunkája
Szerző	Jules Verne (Verne Gyula)
Eredeti cím	Nord contre Sud
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Téma	Érdekes történet, mely az polgárháború időszakában játszódik
Műfaj	regény
Sorozat	Különleges utazások
Előző	Egy sorsjegy története
Következő	Haza, Franciaországba
Kapcsolódó film	nem készült
Kiadás
Kiadó	Pierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma	1887
Magyar kiadó	Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
Magyar kiadás dátuma	1958
Illusztrátor	Bokros Ferenc és Léon Benett
Borítógrafika	Szecskó Tamás
Média típusa	könyv
ISBN	963-427-295-9
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak Dél ellen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Észak Dél ellen Jules Verne egyik folytatásokban megjelent epikus történelmi regénye, romantikus szálakkal, melyet 1887-ben adtak ki Franciaországban. A könyv az amerikai polgárháborút és a közben lezajló eseményeket idézi fel, közötte pedig egy a polgárháborúhoz erősen kötődő történetre koncentrál. A történet 1862-ben kezdődik, és a polgárháború 1865. április 9.-i végénél fejeződik be.

A Texar fivérek kivégzésük előtt

Az amerikai polgárháborút megidéző mű cselekménye sok tragikus elemet tartalmaz: Zermah és a kis Dy elrablása, a Texar testvérek kivégzése, a kissimmee-i vérengzés.

Keletkezése

A könyvet sok kételkedés és kevés lelkesedés fogadta, de ahogy teltek az évek az emberek kezdték megérteni, és így a magyar Jules Verne sorozat egyik nagysikerű darabja lett. Mostanában már nem kelendő, ezért nem is nyomtatják. A legújabb kiadás is még a 2000-es évek előtt készültek. Valószínűleg ennek látható be, hogy a könyvnek nem készült folytatása, de még ehhez a történethez hasonlító mű sem.

Valóságalapja, történelmi háttere

Az Észak Dél ellen könyv az amerikai polgárháború korszakában játszódik. Az első hat fejezet szinte bemutató jelleggel készült, közötte apró történésékkel. (Ezt a fajta írásmód leginkább Vernére vonatkozik, de használják más írók is.) A történetben felismerhető személyiségek közül senki sem létezett, kivéve Commodore Dupont-t, aki az unionisták haditengerészetének hadnagya volt. Ezen kívül más hasonlóság a polgárháborús összetűzések időpontjain és annak rendjén nincs is más hasonlóság a történet és a történelem között.

Mivel James Burbank és családja sohasem léteztek, ezért a történet valóságalapja a fentebb leírtakon kívül eléggé csekély. Texar és a fivére sem létezett sohasem, de az tény, hogy mindig is voltak abban az időben hasonló tevékenységű emberek, akik a helyi déliek vezérei, szószólói és egyéb emberei voltak. A "csőcselék" aki egy állandó szervezet volt az egész Saint-John folyó mentén valóban létezhetett a könyvben leírt vezetés alatt, a vezér emberek kilétét kivéve.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a könyv egy részben valós alapokra épülő, személyi kétségeket építő történet, melyhez Verne elképesztő módon tudott egy teljesen más történetet írni, úgy, hogy a mű a történelmi lényegét és drámai lélegzetvételét megőrizte.

Cselekmény

Az unionisták, (északiak; fővárosuk: Washington)vagyis az Amerikai Egyesült Államok zászlaja.

A szecesszionisták, (déliek; fővárosuk: Montgomery (1861. február 8.–1861. május 29.) Richmond (1861. május 29.–1865. május 5.) )vagyis az Amerikai Konföderációs Államok zászlaja.

(A könyv két részből áll, így a cikk is így mutatja be.)

1.rész

James Burbank, az egyik gazdag földbirtokos Floridában, a feketéket, és a fehéreket, egyenlő jogú embereknek tekinti. És ezeket az elveket saját birtokán is érvényesíti. Korát messze megelőzően, Néhány hasonló felfogású emberrel együttműködve próbálja á<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">tv</a>észelni azokat a napokat, melyek folyamatos fenyegetettségben tartják Texar és a helyi csőcselék jóvoltából, akik mint ahogy a déliek nagy része, szakadár vagyis rabszolgatartó elveket táplálnak. Értelemszerűen a két ellentétes csoport konfliktusairól szól leginkább a történet. Texar rejtélyes ember volt, állandó lakcíme nincs, általában a Fekete-öbölben lakik, egy eldugott helyen, akit csak hű szolgája Squambo ismert.

Egy idő után Burbank úr úgy dönt, hogy a feketéket nem tartja tovább úgy őket mintha "rabszolgák" lennének, és ezért mindenkinek, aki a birtokon dolgozik, egy nyilatkozatot írat alá, amely azt a gondolatát támogatja, hogy minden feketét szabadon bocsát. Eközben Texar és hívei a Jacksonville-i hatóságok főbb embereit és a város vezetését megbuktatják. Ez valójában egy csapda, melyre Texar már réges-régen készült, és amellyel a bíróság előtt akarta bebizonyítani vádját, hogy Burbank úr fia az unionistáknak dolgozik. Mikor ezt az ügyet is elintézte, rendeletett hozott miképenn a James Burbank úr által felszabadított feketéknek 48 óra alatt el kell hagyniuk Camdles-Bay-t. Csakhogy, ezek az emberek nem hagyták el a birtokot, Burbank hűségének záloga jeléül. Ez persze csak ürügy volt arra a büntető akcióra, melyre maga Texar adott parancsot. Így a birtokot megtámadták Texar hívei, akik fosztogatták, gyújtogatták, törtek-zúztak. A birtokos, hogy megvédje családja női tagjait, elküldte őket egy titkos alagúton keresztül egy helyre, ahol a tervek szerint két néger átvitte volna egy eldugott szigetre, a Saint-John folyó torkolatánál. Mikor kiértek az alagútból, Texar várta őket, majd ezután Zermah-t és a kis Dy-t elrabolta.

2.rész

Texar, foglyait az első részben megismert lakhelyére hurcolta, majd mikor rájött, hogy a keresők jó nyomon haladnak felé, elhagyta bunkerét, és egy másik törzshelyére hurcolta át foglyait, amely Florida legeldugottabb helyén van, ahol még senki sem járt.

A Burbak-család tagjai elindultak Texar és a foglyok felderítésére. Akkor tudták, hosszú út lesz Camdless-Bay-től egészen a Washington-tóig. Aztán váratlan segítség érkezett közel száz katona és egy északi tábornok képében. Ők együtt találtták meg Zermah-ékat, és megtalálták Texart, jobban mondva a Texar testvéreket, akiket ott a mocsárban ítéltek halálra többek között emberrablás sikeres kísérlete, a Camdless-Bay-i birtokra való betörés, és a kissimmee-i vérengzésben való részvételért.

„A kivégzéshez kirendelt tengerészek vállhoz emelték a puskát, céloztak. A két testvér még egyszer megölelhette egymást. A sortűz eldördült. A két elítélt, kéz a kézben, holtan rogyott össze.” „Így haltak meg a Texar fivérek, akik bámulatos hasonlatosságukat használták fel, hogy hosszú éveken át súlyos bűnöket kövessenek el büntetlenül. Szívükben csak egy emberi érzés élt: a szenvedélyes testvéri szeretet; s ezt haláluk órájában sem tagadták meg.”

Egy részlet a könyvből...

A Shannon

A Shannon a régió legnagyobb gazdasági utas,- és teherszállító gőzhajója. Útja minden nap a Saint-John folyón vezet. Nagyon fontos, mivel a kisebb falvak és a többi település között ez a legforgalmasabb közlekedési mód vagy eszköz, ami akkoriban létezett. A flotta csak egy hajóból állt, ezért minden megállót oda és vissza csak naponta egyszer érintett. Burbank úr és Texar 1862. április 9.-én is ezen a bizonyos hajón utaztak.

Karakterek

• James Burbank: Délen élő északi felfogású ember, korát megelőzve támogatta a rabszolgaság eltörlését. Alakjaiban a családszeretet, az együttműködés, és az egyenlő Amerikáért folytatott harca körvonalazódik meg. Hihetetlenül óvja a családját, nagyon higgadt ember. Neki köszönhetően a Camdless-Bay-i "rabszolgák" újra szabad emberek lettek. Ez az ötlet forradalmi volt annak idején, és így nyugodtan mondhatjuk, hogy egy zseniális gondolkodásmodú ember.

• Ellenlábasa, a gaz Texar, jobban mondva Texar testvérek akik állandóan azon fáradoztak, hogy fenntartsák a rabszolgatartás erkölcstelen rendszerét. Hihetetlen hasonlóságuknak köszönhetően, szinte bármilyen büncselekménnyel gyanyúsították, mindig tudott alibit igazolni. Hogy nehogy lelepleződjön, titkát még a híveinek sem árulta el, akik végig kitartottak amellett, hogy Texar ártatlan. Ezt a titkot csak Squambonak, a hűséges indiánnak árulta el, aki valamelyik szeminol törzsből származhatott, mivel az összes indián fortélyt elsajátította. Ennek megfelelően mindenhová, kis és gyors fatörzsből kivájt csónakkal, úgynevezett szkiffel járt.

• Burbankné, Burbank úr felesége ájult el mikor Zermah-t és a kis Dy-t elragadta Texar. A foglyok kimentésnek akciójában nem vett részt, James Burbank egyik támogatója Edward Caroll, a bátor északi, aki Jacksonville külvárosában élt, egy vidéki házban. Az ő lánya Alice Caroll vigyázott Burbanknéra míg fel nem épült.

• Gilbert Burbank, a szeretője Alice Caroll-nak. Ő szolgált a haditengerészetnél, és ebből lett egy újabb tárgyalás. Ő és hű barátja Mars, akinek ugyancsak a Castle-<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">House</a> volt az otthona, elkísérte Gilbertet a katonaságban töltött időkben. Ők ketten Dupont tengernagy fregatján hajóztak.

• Zermah a felesége Marsnak, és a kis Diana Burbank-kal együtt (akit otthon mindig úgy hívtak: a kis Dy), raboskodott a Washington-tó körüli mocsarakban. Texar másik búvóhelyén.

• Perry, a jószágigazgató, aki az egyetlen volt a birtokon, aki ellenezte a rabszolgatartás eltörlését. De ezt megértették. Mindig csak ezt hajtogatta: -Bizony, bizony... te is rá fogsz jönni arra, hogy rabszolgnak születtél...

Eszmevilága

A könyvből kiemelkednek a polgárháború időszakában dúló ellentétes eszmék, melyek a történet szempontjából valós, a történelem számára valótlan személyek és események egy része. Ez kulcsfontosságú a regényben, hiszen a történet az ellentétes eszmék egymás ellen vívott csatáin, és az egymás ellen irányuló konspirációk körül játszódik. Texar nem tudta elfogadni, hogy Burbank úr minden helyzetből fel tud állni, így az előbbi említettek mellett a harag, és az agresszió, szintén a történelmi mű eszmevilágához tartozik.

Kiadások

• Jules Verne: Észak Dél ellen Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 963-427-295-9