„Máriaremete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemeth1 (vitalap | szerkesztései)
német név
35. sor: 35. sor:
}}
}}


'''Máriaremete''' [[Budapest]] városrésze [[Budapest II. kerülete|a II. kerületben]], az egykori [[Pesthidegkút]] [[község]] területén.
'''Máriaremete''' ({{németül|Maria-Einsiedel}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[Budapest]] városrésze [[Budapest II. kerülete|a II. kerületben]], az egykori [[Pesthidegkút]] [[község]] területén.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

A lap 2013. augusztus 17., 16:05-kori változata

Máriaremete
Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve
Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületII. kerület
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjaPesthidegkút nagyközség része
Népesség
Teljes népesség4063 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Máriaremete (Magyarország)
Máriaremete
Máriaremete
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaremete témájú médiaállományokat.

Máriaremete (németül: Maria-Einsiedel[2]) Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.

Fekvése

A Máriaremetei bazilika 1900 körül (kézzel utószínezett fotó)

Határai: Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal Budapest határától - Hímes utca – Máriaremetei út – Áchim András út - Kökény utca - Kokárda utca - Kerényi Frigyes utca - Ördög-árok - Nagyrét utca - Budapest 1949. december 31-i határa (a 176. és 184. sz. határkövek között) - Rézsű utca 82. sz. telek (50860. hrsz.) északnyugati oldala - Budapest határa a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig.

Története

A török kiűzése után elnéptelenedett Hidegkútra német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát az 1760-as évek elején Thalwieser Katalin hozta magával Svájcból, Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről. A fiatal hölgy a képet a község szélén – a mai templom helyén – egy fára akasztotta, és a környékbeliek ide jártak fohászkodni. A képnek egy helybeli földbirtokos fakápolnát építtetett 1809-ben, majd özvegye egy kőkápolnát emeltetett. Híres kegyhellyé vált. A mai neogót stílusú templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelték 1899. október 1-jén. A templomkertben szentté avatott Árpád-házi királyaink szobrai találhatók.

Jegyzetek

Források

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7