„Kendeffy-ház (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
Koordináták |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|46|32|32|É|24|33|55|K|type:landmark_region:RO}} |
|||
[[Fájl:Birosag Vasarhely.JPG |
[[Fájl:Birosag Vasarhely.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Királyi Tábla épülete]] |
||
Az '''erdélyi Királyi Tábla''' '' |
Az '''erdélyi Királyi Tábla''' (''Tabula Regia''), egykori nevén '''Kendeffy-ház''' a [[marosvásárhely]]i Bolyai tér 30. szám alatt található. Ma a Maros Megyei Bíróság épülete. |
||
==Az épület története== |
==Az épület története== |
||
Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróf özvegye |
Az épületet [[1789]]-ben [[Bethlen Krisztina]], [[Kendeffy Elek]] gróf özvegye téli rezidenciaként építtette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel: |
||
{{rquote|0%|center|Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.|(1739)}} |
{{rquote|0%|center|Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.|(1739)}} |
||
A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar. |
A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar. |
||
Az építészeti stílus a késő [[barokk]] és az |
Az építészeti stílus a késő [[barokk]] és az [[Erdély]]ben akkor megjelenő [[neoklasszicizmus]] elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt. |
||
A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki. |
A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki. |
||
30. sor: | 32. sor: | ||
Az épület homlokzatán felállított mráványtábla emlékezik meg [[Avram Iancu]] és [[Alexandru Papiu Ilarian]] marosvásáhelyi tartózkodásáról az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmat]] megelőzően. |
Az épület homlokzatán felállított mráványtábla emlékezik meg [[Avram Iancu]] és [[Alexandru Papiu Ilarian]] marosvásáhelyi tartózkodásáról az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmat]] megelőzően. |
||
{{rquote|0%|center|În această clădire, unde a funcționat tribunalul suprem al Transilvaniei, și-au început activitatea revoluționară Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian și alți canceliști, care au avut un rol de seamă în revoluția de la 1848. |
{{rquote|0%|center|În această clădire, unde a funcționat tribunalul suprem al Transilvaniei, și-au început activitatea revoluționară Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian și alți canceliști, care au avut un rol de seamă în revoluția de la 1848.<ref>„Ebben az épületben működött Erdély legfőbb bírósága, itt kezdték el forradalmi tevékenységüket Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian és a többi hivatalnok, kiknek jelentős szerepe volt az 1848-as forradalomban.”</ref>}} |
||
A marosvásárhelyi bíróságot [[1890]]-ben hozták létre az XXV-ös törvény értelmében, egyidőben a [[kolozsvár]]i, [[nagyvárad]]i és [[temesvár]]i intézményekkel. Az épület Erdély [[Románia|Romániához]] való kerülése után is megőrizte funkcióját, napjainkban a [[Maros megye]]i |
A marosvásárhelyi bíróságot [[1890]]-ben hozták létre az XXV-ös törvény értelmében, egyidőben a [[kolozsvár]]i, [[nagyvárad]]i és [[temesvár]]i intézményekkel. Az épület Erdély [[Románia|Romániához]] való kerülése után is megőrizte funkcióját, napjainkban a [[Maros megye|Maros Megye]]i Bíróság székhelye. |
||
== Galéria == |
== Galéria == |
||
39. sor: | 41. sor: | ||
Fájl:Tabula Regia Tg. Mures - prim plan.jpg |
Fájl:Tabula Regia Tg. Mures - prim plan.jpg |
||
Fájl:Tabula Regia Tg. Mures - placa memoriala.jpg |
Fájl:Tabula Regia Tg. Mures - placa memoriala.jpg |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
|||
<references /> |
|||
==Források== |
==Források== |
||
* |
* [http://cultura.inmures.ro/magyar/epiteszeti-muemlekek/marosvasarhely/a-kiralyi-tabla.html A Királyi tábla története] |
||
* |
* [http://www.erdelyweb.hu/mvhely/kronika/fodor_fuzetek/kiralyitabla.html A Királyi Ítélő Tábla] |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
{{commonskat|Tabula Regia, Târgu Mureş}} |
|||
*[http://portal.just.ro/InstantaPrezentare.aspx?idInstitutie=102 Az intézmény honlapja] |
|||
*[http://portal.just.ro/102/SitePages/prezentare.aspx A Maros Megyei Bíróság honlapja] {{ro}} |
|||
{{Marosvásárhely}} |
{{Marosvásárhely}} |
A lap 2013. augusztus 16., 15:24-kori változata
é. sz. 46° 32′ 32″, k. h. 24° 33′ 55″
Az erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia), egykori nevén Kendeffy-ház a marosvásárhelyi Bolyai tér 30. szám alatt található. Ma a Maros Megyei Bíróság épülete.
Az épület története
Az épületet 1789-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróf özvegye téli rezidenciaként építtette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:
„ | Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben. | ” |
– (1739) |
A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.
Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.
Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor kör alakú, virágfüzéres kisablak található.
Az erdélyi Királyi Tábla
Az erdélyi Királyi Tábla eredetileg az erdélyi vajdák ítélőszékéből, kb. 1542-ben alakult át. Kezdetben 4-6 bíró működött itt, majd 1578-ban, később pedig az 1659-ben hozott törvények az ítélőmesterek vagy táblabírók számát tizenkettőben állapították meg, élükön egy elnökkel. Ez a Tábla a megyei törvényszékek, valamint a szász egyetem és székely székek fellebbezési fórumaként működött.
A legrégibb fennmaradt, latin nyelvű ítélkezési szabályzatot 1737. június 22-én III. Károly adta ki, melyet leánya Mária Terézia 1777-ben 247 paragrafusban kiegészítve állapított meg. A szabályzatot 1791-ben fordították le magyarra, amikor az országgyűlés jóváhagyta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.
Az erdélyi Királyi Táblát 1754-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre. 1786-ban II. József császár rendeletére Nagyszebenbe költöztették, majd 1790. április 12-én újra visszahelyezték Marosvásárhelyre. A Tábla a Régipiacon, két egyemeletes kőházban székelt. A Kendeffy-házat 1826-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. 1827-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobb oldali falán található:
„ | Sub fausto regimine Francisci primi Caes: Aug: |
” |
Az épület homlokzatán felállított mráványtábla emlékezik meg Avram Iancu és Alexandru Papiu Ilarian marosvásáhelyi tartózkodásáról az 1848-as forradalmat megelőzően.
„ | În această clădire, unde a funcționat tribunalul suprem al Transilvaniei, și-au început activitatea revoluționară Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian și alți canceliști, care au avut un rol de seamă în revoluția de la 1848.[1] | ” |
A marosvásárhelyi bíróságot 1890-ben hozták létre az XXV-ös törvény értelmében, egyidőben a kolozsvári, nagyváradi és temesvári intézményekkel. Az épület Erdély Romániához való kerülése után is megőrizte funkcióját, napjainkban a Maros Megyei Bíróság székhelye.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ „Ebben az épületben működött Erdély legfőbb bírósága, itt kezdték el forradalmi tevékenységüket Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian és a többi hivatalnok, kiknek jelentős szerepe volt az 1848-as forradalomban.”
Források
Külső hivatkozások
- A Maros Megyei Bíróság honlapja (románul)