„Fenyőfő” változatai közötti eltérés

	Fenyőfő
; Fenyőfő címere	; Fenyőfő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Pannonhalmai
Jogállás	község
Polgármester	Ifj. Klauz Dezső
Irányítószám	8432
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	98 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	3,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 21′ 02″, k. h. 17° 45′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 02″, k. h. 17° 45′ 55″
	Fenyőfő Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Fenyőfő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőfő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. augusztus 16., 08:14-kori változata

Fenyőfő (németül: Fichtenhöh^[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található.

Fekvése

A település az Öreg (vagy Magas) Bakony átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található 2002. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, akik 1999 nyarán kezdeményezték a Veszprém megyétől való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.

A falutól délre a Bakony legészakibb s legmarkánsabb vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja, a Kőris-hegy a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi: Sándor-hegy (393 m), Kakas-hegy (412 m), a Mennydörgő-hegy (418 m), Pápalátó-kői-hegy (390 m) és a Késellő-hegy (450 m).

A község közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át, Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével közelíthető meg. Veszprém felől szintén a 82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el. A községet vasúton, a Győr-Veszprém vonalon a tőle keletre 4 km-re eső Vinyétől lehet megközelíteni.^[4] Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12 km-re lévő Zircet, közúton 30 km-es úttal lehet elérni.

Története és mai élete

Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások 1230 körül Feneufey, Fenewfey módon írva említik, később (1557 körül) Fennyeewfel módon. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Elsőként jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti település”t. Másként lehet értelmezni „a fenyvessel borított völgy kezdetének” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török időkben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.

A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 100 fő körülire. A mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A vinyei fafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű bauxitbányászat folyt a falutól 2–3 km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.

A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-jétől csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.

A lakosság mindig római katolikus hitű volt. Templomának stílusjegyeit az 1771-es átépítés során kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és freskója látható.

Nevezetességei

A falu körül természetvédelmi terület húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A homoki ősfenyves páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. Kitaibel Pál európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt homoki varjúháj, fényes poloskamag, fekete kökörcsin, pázsitos és tarka nőszirom. Az ősfenyves keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.
A falu határában, 1812-ben emelt kőkereszt található.
A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60 m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az ősfenyves mellett a Bakony felé húzódó ősborókást is érdemes megtekinteni. A környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a Cuha-patak szurdokvölgyében, a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források, emlékművek, kilátók, romok)
Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az 1896-ban épített nagyvasúton, melyen 40 km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges utazásban vehetnek részt a turisták.
A település önkormányzata Ősfenyves nevű vendégházat üzemeltet a községbe látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
Római katolikus templom

Hivatkozások

↑ Fenyőfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
↑ Korábban a Pápa–Tatabánya vonalról, a tőle 5 km-re lévő Pápateszérről is lehetettt, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőfő témájú médiaállományokat.

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

[1] Fenyőfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

[8983dda3279be9b26147360bf5cc7abfbade4eac-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] ttp://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)

[4] Korábban a Pápa–Tatabánya vonalról, a tőle 5 km-re lévő Pápateszérről is lehetettt, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 == Fekvése ==
-A település az Öreg (vagy Magas) [[Bakony]] átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található [[2002]]. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, amelyek 1999 nyarán kezdeményezték a [[Veszprém megye|Veszprém megyétől]] való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.
+A település az Öreg (vagy Magas) [[Bakony]] átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található [[2002]]. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, akik 1999 nyarán kezdeményezték a [[Veszprém megye|Veszprém megyétől]] való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.
 [[Fájl:Fenyőfő hegyek gyűrűjében.jpg|300px|left|thumb|A hegyek gyürűjében]]
 A falutól délre a Bakony legészakibb s legmarkánsabb vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja, a [[Kőris-hegy]] a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi: Sándor-hegy (393 m), Kakas-hegy (412 m), a Mennydörgő-hegy (418 m), Pápalátó-kői-hegy (390 m) és a Késellő-hegy (450 m).
-A község közúton [[Győr]] felől a [[82-es főút|82-es út]]on  [[Bakonypéterd]]ig, onnan [[Románd]]on át, [[Bakonygyirót]] és [[Bakonyszentlászló]] érintésével, [[Veszprém]] felől szintén a 82-es úton [[Bakonyszentkirály]]ig, majd Bakonyszentlászló érintésével, vasúton, a [[Győr–Veszprém-vasútvonal|Győr-Veszprém]] vonalon a tőle keletre 4&nbsp;km-re eső [[Vinye|Vinyétől]] lehet megközelíteni.<ref>Korábban a [[Tatabánya–Pápa-vasútvonal|Pápa–Tatabánya vonal]]ról, a tőle 5 km-re lévő [[Pápateszér]]ről is lehetettt, de itt [[2007]]-ben megszűnt a személyforgalom.</ref> Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12&nbsp;km-re lévő [[Zirc]]et, közúton 30&nbsp;km-es úttal lehet elérni.
+A község közúton [[Győr]] felől a [[82-es főút|82-es út]]on  [[Bakonypéterd]]ig, onnan [[Románd]]on át, [[Bakonygyirót]] és [[Bakonyszentlászló]] érintésével közelíthető meg. [[Veszprém]] felől szintén a 82-es úton [[Bakonyszentkirály]]ig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el.  A községet vasúton, a [[Győr–Veszprém-vasútvonal|Győr-Veszprém]] vonalon a tőle keletre 4&nbsp;km-re eső [[Vinye|Vinyétől]] lehet megközelíteni.<ref>Korábban a [[Tatabánya–Pápa-vasútvonal|Pápa–Tatabánya vonal]]ról, a tőle 5 km-re lévő [[Pápateszér]]ről is lehetettt, de itt [[2007]]-ben megszűnt a személyforgalom.</ref> Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12&nbsp;km-re lévő [[Zirc]]et, közúton 30&nbsp;km-es úttal lehet elérni.
 == Története és mai élete ==
 [[Fájl:Fenyőfő ősfenyves.jpg|250px|right|thumb|Az ősfenyves]]
-Az első források [[1230]] körül ''Feneufey'', ''Fenewfey'', (1557 körül) ''Fennyeewfel'' néven említik. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű, jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti települést” ,vagy „fenyvessel borított völgy kezdetét”. A középkorban az [[ugod]]i és a [[pápa]]i várbirtok jobbágyfaluja volt. A [[török hódoltság|török idők]]ben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
+Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások [[1230]] körül ''Feneufey'', ''Fenewfey'' módon írva említik, később (1557 körül) ''Fennyeewfel'' módon. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Elsőként jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti település”t. Másként lehet értelmezni „a fenyvessel borított völgy kezdetének” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A [[török hódoltság|török idők]]ben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
 [[Fájl:Fenyőfő Bűnbánó Magdolna templom.jpg|200px|left|thumb|A római katolikus templom]]
-A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben még 529 fő volt. A mezőgazdasági termeléshez a viszonyok nem voltak megfelelőek, az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A [[vinye]]i fafeldolgozó mellett az 1960-as évek elejétől [[bauxitbányászat]] folyt a falutól 2–3&nbsp;km távolságra. 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás, majd orvosi rendelő és kultúrház épült.
+A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 100 fő körülire. A mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A [[vinye]]i fafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű [[bauxitbányászat]] folyt a falutól 2–3&nbsp;km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.
-A község közös közigazgatással és közös közoktatással kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz, a jegyzői feladatot körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-én csatlakozott Bakonygyirót is. Óvoda és iskola  Bakonyszentlászlón működik, az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják.
+A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-jétől csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos óvoda és az általános iskola  Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.
+A lakosság mindig római katolikus hitű volt. Templomának stílusjegyeit az [[1771]]-es átépítés során kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint [[Závory Zoltán]] festőművész stációi és freskója látható.
-A lakosság zöme római katolikus.
 == Nevezetességei ==
 [[Fájl:Fenyőfő ősborókás.jpg|200px|right|thumb|Az ősborókás]]
-* A ''homoki ősfenyves'', mely maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával 1954 óta kiemelten védett. [[Kitaibel Pál]] 1799-ben hívta fel rá a figyelmet. Előfordul itt [[homoki varjúháj]], [[fényes poloskamag]], [[fekete kökörcsin]], pázsitos és [[tarka nőszirom]].
+* A falu körül ''természetvédelmi terület'' húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A ''homoki ősfenyves'' páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. [[Kitaibel Pál]] európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt [[homoki varjúháj]], [[fényes poloskamag]], [[fekete kökörcsin]], pázsitos és [[tarka nőszirom]]. Az [[ősfenyves]] keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.
+* A falu határában, [[1812]]-ben emelt ''kőkereszt'' található.
-* Az [[ősfenyves]] keleti szélén a vasútvonal mellett Kitaibel Pál kopjafája.
+* A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60&nbsp;m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az [[ősfenyves]] mellett a Bakony felé húzódó ''ősborókást'' is érdemes megtekinteni. A környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a [[Cuha-patak]] szurdokvölgyében, a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források, emlékművek, kilátók, romok)
-* A falu határában, [[1812]]-ben emelt ''kőkereszt''.
+* Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az [[1896]]-ban épített nagyvasúton, melyen 40&nbsp;km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges utazásban vehetnek részt a turisták.
-* A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60&nbsp;m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva.
+* A település önkormányzata ''Ősfenyves'' nevű vendégházat üzemeltet a községbe látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
-* A Bakony melletti ''ősborókás''.
+* ''Római katolikus templom''
-* A Bakonyszentlászlóról Zircre, illetve Veszprémbe az [[1896]]-ban épített vasút, mely 40&nbsp;km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad.
-* ''Római katolikus templom'', stílusjegyeit az [[1771]]-es átépítés során kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint [[Závory Zoltán]] festőművész stációi és freskója látható.
 == Hivatkozások ==