„Udvar (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
német név |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
| KSH kód = 04437 |
| KSH kód = 04437 |
||
}} |
}} |
||
'''Udvar''' ({{ny-hr|Dvor}}{{refhely|horvát név}}, |
'''Udvar''' ({{ny-hr|Dvor}}{{refhely|horvát név}},{{németül|Udwo}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Baranya megye|Baranya megyében]], a [[Mohácsi kistérség]]ben, |
||
[[Mohács]]tól délre, 10 km-re az [[56-os főút]] végén. Határátkelő [[Horvátország]]ba. |
[[Mohács]]tól délre, 10 km-re az [[56-os főút]] végén. Határátkelő [[Horvátország]]ba. |
||
A lap 2013. augusztus 15., 20:08-kori változata
Udvar | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Kistérség | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fischer Antalné[1] | ||
Irányítószám | 7718 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 122 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,40 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 18° 39′ 35″ | |||
Udvar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Udvar (horvátul: Dvor[3],németül: Udwo[4]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben, Mohácstól délre, 10 km-re az 56-os főút végén. Határátkelő Horvátországba.
Története
Udvar környéke már a római korban is lakott volt, itt ment keresztül a régi Aquincum és Mursa közötti római hadiút. Nevét 1448-ban Wdwarth formában írták. A falu helyén egykor kastély, vagy udvarház álhatott, valószínűleg onnan kaphatta nevét. A település a török időket nem vészelte át, elpusztult.
A 18. században német lakosokkal telpült újra a falu. Ekkor a bellyei uradalomhoz tartozó főhercegi birtok volt.
Udvar a 20. század elején Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződésben az új magyar határt a falu mellett húzták meg, így tulajdonképpen a házakhoz tartozó kertek végén húzódik a határ. Ez az délszláv háborúkor veszélyforrás okozója lett. Ugyanis a taposóaknák egy része valószínűleg a magyar oldalra került, emiatt a helyiek nem járnak ki saját kertjeikbe.[5]
Népesség
Az 1910-es népszámláláskor 408 lakosa volt, ebből 17 magyar, 381 német, 9 szerb nemzetiségű. Vallás szerinti megoszlásuk: 392 római katolikus, 9 görög ortodox.
A 2001-es népszámláláskor 197 lakosa volt, melyből 41,8% német, 5,1%-a horvát, a többi magyar volt. 2008. január 1-én 159 volt a lakosság lélekszáma.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma.
Jegyzetek
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ horvát név
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Tudják hol lehet akna
Források
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára
- Dunántúli Napló.
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)