„Szeged” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
377. sor: 377. sor:
* [[Fogadalmi templom]] (neoromán, 1913–1930) és a [[Dömötör-torony]]
* [[Fogadalmi templom]] (neoromán, 1913–1930) és a [[Dömötör-torony]]
* [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár]] [http://www.sk-szeged.hu/ honlapja]
* [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár]] [http://www.sk-szeged.hu/ honlapja]
* [[Püspöki palota]] (katolikus püspöki székhely)
* [[Püspöki palota (Szeged)|Püspöki palota]] (katolikus püspöki székhely)
* [[Szegedi ferences templom|Ferences templom]] (gótikus, [[15. század]] vége) [http://frh.theol.u-szeged.hu/ honlapja]
* [[Szegedi ferences templom|Ferences templom]] (gótikus, [[15. század]] vége) [http://frh.theol.u-szeged.hu/ honlapja]
* [[Minorita templom (Szeged)|Minorita templom]] (barokk, [[18. század]])
* [[Minorita templom (Szeged)|Minorita templom]] (barokk, [[18. század]])

A lap 2013. augusztus 15., 18:38-kori változata

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Szeged
Fönt a Dóm és a Szegedi Nemzeti Színház, alatta balra a Városháza, mellette a Klauzál tér, alatta balra a Móra Ferenc Múzeum, jobbra a Dóm
Fönt a Dóm és a Szegedi Nemzeti Színház, alatta balra a Városháza, mellette a Klauzál tér, alatta balra a Móra Ferenc Múzeum, jobbra a Dóm
Szeged címere
Szeged címere		 Szeged zászlaja
Szeged zászlaja
Becenév: „A napfény városa”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád
JárásSzegedi
Jogállásmegyeszékhely
megyei jogú város
PolgármesterDr. Botka László (MSZP-ÖSZE)[1]
Irányítószám6710, 6720–6729, 6753, 6757, 6771, 6791
Körzethívószám62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség158 829 fő (2023. jan. 1.)[42]
Népsűrűség605,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület281,00 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′
Szeged (Csongrád-Csanád vármegye)
Szeged
Szeged
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Szeged weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszer-ipari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszer-ipari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin, szerbül: Сегедин, horvátul: Segedin[43], szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[44]

A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata

Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe.

Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt száz éves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nemhiába nevezik Szegedet a „napfény városának”.

A táblázat és a szöveg között eltérés előfordulhat!

Szeged éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,75,111,217,122,325,327,427,023,417,69,53,816,0
Átlaghőmérséklet (°C)−1,80,95,611,116,219,220,820,216,511,05,10,610,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−2,50,95,510,313,414,413,910,45,61,7−2,15,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292529415172505734264140495
Havi napsütéses órák száma628714218023425528826621017080512025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Története

A kezdetektől 1686-ig

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.

A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

Az 500 éves ferences templom és kolostor, Szeged egyik legrégibb épületegyüttese
A templom gótikus mennyezete, barokk oltára

A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.

A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való s Szeged az 1498-as budai országgyűlésen iktattatott a kétségtelen szabad királyi városok sorába. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.

1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta (lásd: Szeged ostroma (1543)). I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth Mihály hajdúvezér, a város menekült főbírája 1552-ben rohammal a várat visszaszerezni igyekezett, de vállalkozása nagy szerencsétlenséggel végződött.

A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérré, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.

1686-tól az 1879-es árvízig

1686 tavaszán Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez évi október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára, a török helyőrség a várat egyezségileg feladta. A város 1686 őszén szabadult fel a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt város és a kincstár közt több összeütközés történt, s a kincstár által elfoglalt területekért a város soha sem kapott kárpótlást.

1704-ben Rákóczi ostromolta a várat, melyet Globizt védelmezett. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost.

A szegedi városháza; az 1879-es árvizet túlélt kevés épület egyike

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották.

Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban. A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.

1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1744-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzveszélyek, 1770-ben pedig ismét árvíz pusztította.

1801-ben állíttatott fel az első nyomda, ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. 1813-ban ismét nagy tüzek pusztították a várost. A sópajták, sőt a tiszai hajóhíd egy része is elhamvadt ekkor. 1816-ban a város egy része ismét víz alá került s e csapás 1830-ban csak nagy küzdelem árán volt elhárítható. 1836 nyarán újabb tűzesetek pusztítottak. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult.

Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig 400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.

1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. A vízvezetékeket 1859-ben fektették le, a légszeszvilágítást pedig 1865-ben szerelték fel. 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.

1879-től 1944-ig

Szeged, az árvíz szintjele, a Mátyás téri templom belső ajtaján
Az árvízi emlékmű
A Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.

Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint a városháza maradt fenn.

A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti.

A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át rendeltetésének.

1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormányok székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, akik nem akartak a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra.

Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna személyében szociáldemokrata, 1926-1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési képviselője is volt.

A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legtöbb kár.[45] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona a Don-kanyarnál esett el.[46] A zsidó polgárokat gettókba zárták, majd haláltáborokba vitték. A tényleges harc a városért október 8–9-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az algyői hídfőnél találkozott először a támadó Vörös Hadsereg erőivel. 1944. október 9-én a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.[forrás?]

1944 után

Fájl:Szeged Szt Gyorgy templom 02.jpg
Szeged Szent György templom
A belváros az újszegedi Tiszapartról

1944–1949 között Szegeden működött a Kolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága. 1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük, Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék.

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak.

1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.

1970-ben a Tisza az 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.

1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együttélő községet (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.

Az 1990-es években a szocializmus során létrehozott gyárak sorra tönkrementek.

Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.

2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt.

Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.

Szeged neve idegen nyelveken

Népesség

[47][48]

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa (2010). A lakónépesség száma 2004 óta folyamatosan növekszik. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége megközelítette a 100,000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.[49]

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 168 273 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát : a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).[50]

Nevezetességek

A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útbaigazító tábla a Széchenyi téren
Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye

Műemlékek

Szeged templomai (montázs, 1976)
Anna-fürdő
  • Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
  • Móricz-ház, Szent Mihály u. 9.
  • Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
  • Gőzfürdő (Anna-fürdő), Tisza Lajos körút 24.
  • Wagner-kripta, Belvárosi temető
  • Popper-ház, Széchenyi tér 3.
  • Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
  • Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
  • Szeged Állomás, Indóház tér
  • Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
  • Új református templom, Honvéd tér 1.
  • Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
  • Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
  • Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
  • Szent Rozália kápolna, Lechner tér 9.
  • Lakóház, Mikszáth Kálmán u. 4.
  • Új zsinagóga, Jósika u. 10.[52]
  • Raichle-palota, Szentháromság u. 2.[52]
  • Márer-ház, Tisza Lajos körút
  • Zsótér-ház, Széchenyi tér 9.

Városrészek

  • 1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
  • ² 1973-ig önálló település
  • ³ régi nevén Hattyas-telep
  • 4 régi nevén Ságvári-telep
  • 5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
  • 6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
  • 7 1973-ig önálló település

Közlekedés

Helyi közlekedés

Bővebben: Szeged tömegközlekedése

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.

PESA 120Nb típusú villamos a Kossuth Lajos sugárúton

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.

A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.

Ebben az időben indult meg az autóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz.

A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.

1979. április 29-én megindult a trolibuszközlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZIU-9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeletetésük bizonytalan és költséges volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már nem járnak a kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok.

A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14tr és Škoda 15tr trolibuszokat is vásárolt Csehországból, illetve Szlovákiából. A folyamat a mai napig tart, jelenleg a trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek még három (szintén használt) Škoda 21tr és egy Škoda 22tr típusú alacsonypadlós trolibuszt is.

Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég korábbi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsonypadlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat Mercedes-Benz Citaro buszt alakítottak villamosüzeművé.

A városban összesen 5 villamos, 5 trolibusz és 33 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Tisza Volán Zrt. és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.

Közúti közlekedés

Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.

Vasúti közlekedés

A város legnagyobb pályaudvara a Szeged pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város két kisebb állomása Szeged-Rókus és Újszeged. A Tisza két oldalán lévő vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a második világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.

Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:

Egykor ide futott be a

Strandok, fürdők

  • Anna Gyógy-, Termál-, és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő. Az Anna-kút vízét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák. Honlapja
  • Partfürdő
  • Szegedi Ligetfürdő
  • Gyógy- és Termálfürdő -Szeged
  • Napfényfürdő Aquapolis szeged
  • Sziksósfürdő

Kultúra

Dóm tér és a Pantheon


Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú (dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, melynek zenés színházi produkcióiban közreműködik és szimfonikus koncerteket ad az ország egyik legnagyobb (99 zeneművész taggal rendelkező) zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Az országban a fővároson kívül egyedül Szegeden működik állandó oratóriumkórus, az 1958-ban Szegedi Zenebarátok Kórusa néven alapított Vaszy Viktor Kórus. Az ország egyik legjelentősebb operafesztiválja a 2008 óta évente megrendezett Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál Szeged programsorozata. Jelentős nemzetközi zenei versenyeket rendez a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara: páros években a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt, páratlan években a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Egy alapítvány rendezi 2007 óta a Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyt.

Az év során számos hangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Bartók Béla is többször koncertezett, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Fricsay-termében és a Korzó Zeneházban. A szegedi templomok adnak otthont a hagyományos májusi Egyházzenei Hetek programsorozatának. Nyaranta a Városháza udvarán Muzsikáló Udvar sorozat keretében hallhatók különböző műfajú hangversenyek.

A SZEGEDI JAZZ NAPOK (Szeged Jazz Days) immár négy évtizede a régió legrangosabb nemzetközi dzsesszfesztiválja. A koncertsorozat hírnevét olyan jazzmuzsikusok alapozták meg, mint Charlie Byrd, Larry Coryell, Tony Scott vagy Jan Garbarek. A hiánypótló seregszemle 2004-től minden év novemberében várja a műfaj legjobbjait, akik közül az utóbbi években Randy Weston, Lonnie Smith, Ron Carter, Mulgrew Miller és Henry Grimes munkásságáért a "Szeged" emlékplakettet kapta.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. A korábbi kari és tanszéki könyvtárak anyagát egyesítő könyvtár minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyv állományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz.

A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivál látható a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téren (később a Stefánián, a rakparton, illetve a Partfürdőn) rendezett halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. A nyári programokat gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.

A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu Világbajnokságot. A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabad strandok ideális turistacélponttá teszik a várost.

Gazdaság

Szegedi paprika

Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.

Munkanélküliek száma

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 4 969 4,83%
2002.01.20. 4 527 4,22% Csökkenés
2003.01.20. 4 644 4,32% Növekedés
2004.01.20. 5 002 4,67% Növekedés
2005.01.20. 5 380 5,01% Növekedés
2006.01.20. 5 266 4,89% Csökkenés
2007.01.20. 4 625 4,25% Csökkenés
2008.01.20. 5 010 4,60% Növekedés
2009.01.20. 5 418 4,91% Növekedés
2010.01.20. 6 939 6,26% Növekedés
2011.01.20. 7 177 6,50% Növekedés
2012.01.20. 7 053 6,42% Csökkenés
2013.01.20. 7 529 6,89% Növekedés

Áruházak

  • Aldi diszkontáruház - Katona József utca 89.
  • Auchan hipermarket - Zápor út 4.
  • Árkád Szeged üzletközpont - Londoni körút 3.
  • Baumax barkácsáruház - Dorozsmai út 13-17.
  • CBA szupermarket (23 db) -
  • Coop szupermarket (16 db) -
  • Lidl diszkontáruház (2 db) - Makkosházi körút 21, Szabadkai út 1/c.
  • Media Markt műszakiáruház - Londoni körút 3.
  • Metro raktáráruház - Budapesti út 1.
  • Napfénypark bevásárlópark - Szabadkai út 7.
  • Obi Napfénypark barkácsáruház - Szabadkai út 7.
  • Obi Szatymaz barkácsáruház - Szatymazi utca 33.
  • Penny Market diszkontáruház (3 db) - Dorozsmai út 52, Makkosházi körút, Szamos utca 10.
  • Praktiker barkácsáruház - Budapesti út 3.
  • Reál diszkontáruház (14 db) -
  • Spar szupermarket (12 db) -
  • Szeged Plaza bevásárlóközpont - Kossuth Lajos sugárút 119.
  • Tesco Móraváros hipermarket - Szabadkai út 7.
  • Tesco Rókus Extra hipermarket - Rókusi körút 42-64.
  • Tesco szupermarket (4 db) - Dugonics tér 8-9, Etelka sor 1, Makkosházi körút 4, Tisza Lajos körút 41.

Oktatás

Felsőoktatási intézmények

Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajza
A Szegedi Tudományegyetem központi épülete
  • A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem[53]), amely Trianont követően, 1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja[54]. A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2011, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a megosztott 301–400. helyezést érte el.
  • A [http://www.theol.u-szeged.hu Gál Ferenc Főiskola 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.

Gimnáziumok

Szakközépiskolák, szakképző iskolák

Általános Iskolák

Sport

Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.

Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.

2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.

Szegeden nagy múltja van a kajak- és kenusportnak. A város melletti színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998, 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.

Szegedi Tudományegyetem Vívóklub (SZTEV)

2003 óta minden évben kiosztják a Szeged Sportolója és a Szeged Sportjáért díjakat. Nemcsak hogy nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport ill. harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre. Szabadidős sporttevékenységet és nevelést végző harcművészeti klubok: Karate: - Újszegeden A Gregor J. "Csikós" Ált. Iskolában Heiwa-se Wado-ryu karate klub: 1996-ban jött létre.

Média

Televízió

Rádió

Jeles szegedi napilapok

Híres szegediek

Bővebben: Híres szegediek listája
Klebelsberg Kunó szobra

Díszpolgárai

Bővebben: Szeged díszpolgárainak listája

Szeged az irodalomban

  • Szeged az egyik leggyakoribb (az utcanevek vagy más jellegzetességek alapján sokszor nevesítés nélkül is felismerhető) helyszín Tömörkény István és Móra Ferenc írásaiban.
  • Szeged a címadója és ihletője Móra Ferenc A szegény Szeged című publicisztikájának.
  • Szeged az egyik leggyakoribb helyszín Temesi Ferenc regényeiben és kisebb írásaiban, különös tekintettel a Por c. szótárregényre; az író a várost rendszerint Porlód néven emlegeti.
  • Szeged az egyik legfőbb helyszín a szegedi születésű Gabriel Reese Max [56] c. regényében.

Testvérvárosai

Légifotó – Szeged

Képgaléria

Lásd még

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Szeged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/szabadka-szerbia/
  3. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/szabadka-szerbia/
  4. ↑ http://www.subotica.rs/index/page/id/3610/lg/sr/
  5. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/lodz-lengyelorszag/
  6. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/lodz-lengyelorszag/
  7. ↑ https://uml.lodz.pl/dla-mieszkancow/o-miescie/wspolpraca-z-zagranica/szeged/
  8. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
  9. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
  10. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/raho-ukrajna/
  11. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/raho-ukrajna/
  12. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/pula-horvatorszag/
  13. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/pula-horvatorszag/
  14. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/cambridge-egyesult-kiralysag/
  15. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/cambridge-egyesult-kiralysag/
  16. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/parma-olaszorszag/
  17. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/parma-olaszorszag/
  18. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/darmstadt-nemetorszag/
  19. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/darmstadt-nemetorszag/
  20. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/toledo-ohio-egyesult-allamok/
  21. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/toledo-ohio-egyesult-allamok/
  22. ↑ https://www.primariatm.ro/timisoara/index.php?meniuId=2&viewCat=88
  23. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/temesvar-romania/
  24. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/temesvar-romania/
  25. ↑ Twinnings of Larnaka (angol nyelven). [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  26. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/larnaka-ciprus/
  27. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/larnaka-ciprus/
  28. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/turku-finnorszag/
  29. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/turku-finnorszag/
  30. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/marosvasarhely-romania/
  31. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/marosvasarhely-romania/
  32. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/odessza-ukrajna/
  33. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/odessza-ukrajna/
  34. ↑ https://omr.gov.ua/ua/international/goroda-pobratimi/seged-vengriya/
  35. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/nizza-franciaorszag/
  36. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/nizza-franciaorszag/
  37. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/liege-belgium/
  38. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/liege-belgium/
  39. ↑ https://www.liege.be/fr/vie-communale/services-communaux/international/jumelages-et-partenaires/szeged-hongrie
  40. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/kotor-montenegro/
  41. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/kotor-montenegro/
  42. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  43. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  44. ↑ DM 2007. november 24.
  45. ↑ Forrás: Földi Pál – Harcosok az égen, Anno Kiadó, 1999, ISBN 963 9199 311
  46. ↑ DM 2009. október 31.
  47. ↑ Magyar népszámlálások (1870-2001)
  48. ↑ Magyarország helységnévtára, 2009
  49. ↑ Dr. Kováts Zoltán: Hullámvölgyből hullámvölgybe? (Tiszatáj XXVI/3, 1972.)
  50. ↑ http://www.minority-szeged.hu/ Szegedi nemzetiségek honlapja
  51. ↑ István, a szobor: másfél száz változat - HVG
  52. ↑ a b 4/2007. (II.9.) OKM
  53. ↑ 1872. évi XIX. törvénycikk a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről
  54. ↑ [1]
  55. ↑ Szeged város díszpolgárai 1833-tól napjainkig. Szeged város önkormányzata. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  56. ↑ Gabriel Reese - Max http://bookline.hu/product/home.action?id=86955&type=22&_v=Gabriel_Reese_Max

Külső hivatkozások

Commons:Category:Szeged
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.


Kistelek Sándorfalva Hódmezővásárhely
Mórahalom

Észak
Nyugat  Szeged  Kelet
Dél

Makó
Szabadka (Szerbia részeként) Zenta (Szerbia részeként) Nagyszentmiklós (Románia részeként)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szeged&oldid=13858330”