„Malcolm McLaren” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Samariay (vitalap | szerkesztései)
Gyermekkor
31. sor: 31. sor:
A divathullámokat figyelmesen követő McLaren az 1970-es években észrevette, hogy a fiatal generáció teljesen új stílusra van kiéhezve. Ezen az észlelésen alapul a punk mozgalom kezdeményezése, melyhez barátnőjével, [[Vivienne Westwood]]-dal közösen vezetett a Chelsea-i SEX butik szolgáltatott ruhákat és kiegészítőket. Az 1973-ban feloszlás előtt álló amerikai [[New York Dolls]] együttes utolsó fellépéseire McLaren tervezte a kosztümöket és a díszeletek egy részét. Ezután a [[Sex Pistols]] menedzselése következett, ahová a nihilista frontembert, [[Johnny Rotten]]t szerződtette.
A divathullámokat figyelmesen követő McLaren az 1970-es években észrevette, hogy a fiatal generáció teljesen új stílusra van kiéhezve. Ezen az észlelésen alapul a punk mozgalom kezdeményezése, melyhez barátnőjével, [[Vivienne Westwood]]-dal közösen vezetett a Chelsea-i SEX butik szolgáltatott ruhákat és kiegészítőket. Az 1973-ban feloszlás előtt álló amerikai [[New York Dolls]] együttes utolsó fellépéseire McLaren tervezte a kosztümöket és a díszeletek egy részét. Ezután a [[Sex Pistols]] menedzselése következett, ahová a nihilista frontembert, [[Johnny Rotten]]t szerződtette.
Az ellenmondásos kislemez, mely a királynő uralkodásának évfordulóján jelent meg, jellemző McLaren megbotránkoztató taktikájára "[[God Save the Queen (Sex Pistols-dal)|God Save the Queen]]". A promóciós csónakút végén a Parlament előtti letartóztatása további hírnevet is szerzett neki.
Az ellenmondásos kislemez, mely a királynő uralkodásának évfordulóján jelent meg, jellemző McLaren megbotránkoztató taktikájára "[[God Save the Queen (Sex Pistols-dal)|God Save the Queen]]". A promóciós csónakút végén a Parlament előtti letartóztatása további hírnevet is szerzett neki.

McLaren szólistaként is fellépett, kezdetben a [[hip hop]] és a [[világzene]] népszerűsítőjeként, majd később a [[funk]], a [[diszkó]]zene, a tánc-divat valamint az opera és a kortárs elektronikus zenei formák változatos összeelegyítésével vonta magára a figyelmet.

Élete utolsó éveit Párizsban és New York-ban töltötte. Hashártya-áttétes rákban halt meg egy svájci kórházban.

Arra a vádra, hogy olcsó piaci trükkökkel népszerűsíti a kultúrát, azt válaszolta, hogy reméli ez a vád igaznak bizonyul.



==Gyermekkor==
==Gyermekkor==

Malcolm McLaren Pete McLaren, a skót mérnök, és Emily Isaacs gyermekeként született, a II. világháború utáni Észak-Londonban. Két éves korában apja elhagyta a családot és a gyereket anyai nagyanyja, Rose Corre Isaacs, a korábban gazdag portugál szefárd [[zsidó]] gyémántkereskedők lánya nevelte fel a Stoke Newington negyedben. Ezekről az időkről McLaren így mesélt [[Andrew Denton]]nak az Enough Rope c. műsorban: "a nagymamám mindig azt mondta : Rossznak lenni jó ... jónak lenni egyszerűen unalmas" <ref name=Denton>{{cite interview | last = McLaren | first = Malcolm | interviewer = Andrew Denton | title = Enough Rope | url = http://www.abc.net.au/tv/enoughrope/transcripts/s1681181.htm | format = Transcript; Audio | program = [[ABC Television]] | city = Sydney | date = 10 July 2006 | accessdate =8 April 2010 }}</ref>.

McLaren hat éves korában, anyja férjhez ment Martin Levi-hez, egy textilkereskedő vállalkozóhoz, akivel közösen egy női ruházati vállalkozást működtettek londoni East End-en.

McLaren tinedzser korában már elhagyta otthonát, és miután egy sor munkát kipróbált (volt pl. borkóstoló is), több művészeti főiskola padját is koptatta mielőtt 1971-ben végleg búcsút mondott az oktatási intézményeknek.

A késő 60-as években McLarent a [[Szituacionista Internacionálé]] (Situationist International) mozgalom vonzott, különösen is annak az [[Egyesült Királyság]]ban népszerű u.n. [[King Mob]] ága. Ez a mozgalom az abszurd és provokatív akciók segítségével akarta a társadalmi változást elősegíteni. 1968-ban McLaren sikertelenül megpróbált Párizsba utazni, hogy ott csatlakozhasson a [[1968 májusi események Franciaországban |tüntetésekhez ]] is. Ehelyett egy diáktársával, [[Jamie Reid]]del részt vettek a Croydon Művészeti Iskola megszállásában. McLaren később a mozgalom néhány elemét a pop és rock csoportjai promóciójánál is felhasználta <ref>Sex Pistols: the inside story
By Fred Vermorel, Judy Vermorel&nbsp;– From Situationism to Punk, pp220-224 [http://books.google.co.uk/books?id=TO4zX3IndmoC&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false]</ref>.


==New York Dolls, Vivienne Westwood és SEX==
==New York Dolls, Vivienne Westwood és SEX==
==Sex Pistols==
==Sex Pistols==

A lap 2013. augusztus 9., 14:48-kori változata

Malcolm McLaren
McLaren 2009 októberében
McLaren 2009 októberében
Életrajzi adatok
Születési névMalcolm Robert Andrew McLaren
Született1946. január 22.[1][2][3][4][5]
Stoke Newington
SzármazásStoke Newington,London, Anglia
Elhunyt2010. április 8. (64 évesen)[6][1][2][3][4]
Bellinzona
SírhelyHighgate temető
HázastársaVivienne Westwood (1971–1980)
GyermekeiJoseph Corré
IskoláiGoldsmiths, Londoni Egyetem
Pályafutás
MűfajokRock, punk, hip hop, Új hullám (zene), Pop
Aktív évek1971–2010
Kapcsolódó előadó(k)Sex Pistols, New York Dolls, Bow Wow Wow, The World's Famous Supreme Team
Hangszerénekhang
TevékenységZenész, Énekes, Szövegíró, zenekar-menedzser, vállalkozó
KiadókCharisma, Island/Atlantic, Epic/SME, Gee Street/Island/Polygram, Virgin/EMI
IPI-névazonosító
  • 00431519773
  • 00051532017

Malcolm McLaren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malcolm McLaren témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Malcolm Robert Andrew McLaren (1946. január 22 – 2010. április 8. [7]) angol impresszárió, képzőművész, előadóművész, ruhatervező és butik tulajdonos vállalkozó, aki rendkívül tehetségesen és találékony módon ötvözte tevékenységei széles skáláját.

A zilált családi körülmények közé született fiú számos britt művészeti főiskolán megfordult, majd a "szociális lázadó" szerepkört választotta magának követve a francia forradalmárok, illetve a Szituacionista Internacionálé (Situationist International) elveit.

A divathullámokat figyelmesen követő McLaren az 1970-es években észrevette, hogy a fiatal generáció teljesen új stílusra van kiéhezve. Ezen az észlelésen alapul a punk mozgalom kezdeményezése, melyhez barátnőjével, Vivienne Westwood-dal közösen vezetett a Chelsea-i SEX butik szolgáltatott ruhákat és kiegészítőket. Az 1973-ban feloszlás előtt álló amerikai New York Dolls együttes utolsó fellépéseire McLaren tervezte a kosztümöket és a díszeletek egy részét. Ezután a Sex Pistols menedzselése következett, ahová a nihilista frontembert, Johnny Rottent szerződtette. Az ellenmondásos kislemez, mely a királynő uralkodásának évfordulóján jelent meg, jellemző McLaren megbotránkoztató taktikájára "God Save the Queen". A promóciós csónakút végén a Parlament előtti letartóztatása további hírnevet is szerzett neki.

McLaren szólistaként is fellépett, kezdetben a hip hop és a világzene népszerűsítőjeként, majd később a funk, a diszkózene, a tánc-divat valamint az opera és a kortárs elektronikus zenei formák változatos összeelegyítésével vonta magára a figyelmet.

Élete utolsó éveit Párizsban és New York-ban töltötte. Hashártya-áttétes rákban halt meg egy svájci kórházban.

Arra a vádra, hogy olcsó piaci trükkökkel népszerűsíti a kultúrát, azt válaszolta, hogy reméli ez a vád igaznak bizonyul.


Gyermekkor

Malcolm McLaren Pete McLaren, a skót mérnök, és Emily Isaacs gyermekeként született, a II. világháború utáni Észak-Londonban. Két éves korában apja elhagyta a családot és a gyereket anyai nagyanyja, Rose Corre Isaacs, a korábban gazdag portugál szefárd zsidó gyémántkereskedők lánya nevelte fel a Stoke Newington negyedben. Ezekről az időkről McLaren így mesélt Andrew Dentonnak az Enough Rope c. műsorban: "a nagymamám mindig azt mondta : Rossznak lenni jó ... jónak lenni egyszerűen unalmas" [8].

McLaren hat éves korában, anyja férjhez ment Martin Levi-hez, egy textilkereskedő vállalkozóhoz, akivel közösen egy női ruházati vállalkozást működtettek londoni East End-en.

McLaren tinedzser korában már elhagyta otthonát, és miután egy sor munkát kipróbált (volt pl. borkóstoló is), több művészeti főiskola padját is koptatta mielőtt 1971-ben végleg búcsút mondott az oktatási intézményeknek.

A késő 60-as években McLarent a Szituacionista Internacionálé (Situationist International) mozgalom vonzott, különösen is annak az Egyesült Királyságban népszerű u.n. King Mob ága. Ez a mozgalom az abszurd és provokatív akciók segítségével akarta a társadalmi változást elősegíteni. 1968-ban McLaren sikertelenül megpróbált Párizsba utazni, hogy ott csatlakozhasson a tüntetésekhez is. Ehelyett egy diáktársával, Jamie Reiddel részt vettek a Croydon Művészeti Iskola megszállásában. McLaren később a mozgalom néhány elemét a pop és rock csoportjai promóciójánál is felhasználta [9].


New York Dolls, Vivienne Westwood és SEX

Sex Pistols

Más művészekkel való kapcsolat

Szólózenei karrier

British Airways hírdetés

Egyéb projektek

Képzőművészet és kiállítások

Késői évek

Domain névvel kapcsolatos viták

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://www.independent.co.uk/news/people/news/malcolm-mclaren-dies-aged-64-1939621.html
  7. Peck, Tom. „Malcolm McLaren dies aged 64”, The Independent, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2010. április 8.) 
  8. McLaren, Malcolm. Andrew Denton interjúja.. Enough Rope (Transcript; Audio). ABC Television., Sydney. 2006. július 10. (Hozzáférés ideje: 2010. április 8.)
  9. Sex Pistols: the inside story By Fred Vermorel, Judy Vermorel – From Situationism to Punk, pp220-224 [1]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Malcolm McLaren című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.