„Trøndelag” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A lap létrehozásának időpontja 2007-01-07. Sablon dátumozás: {{csonk-dátum|csonk\1|2007 januárjából}} |
a linkek javítása |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
'''Trøndelag''' egyike [[Norvégia]] öt [[Norvégia földrajzi régiói|földrajzi régiójának]]. Nagyjából az ország közepén helyezkedik el. |
'''Trøndelag''' egyike [[Norvégia]] öt [[Norvégia földrajzi régiói|földrajzi régiójának]]. Nagyjából az ország közepén helyezkedik el. |
||
Két megye ([[norvég nyelv|norvégül]] ''fylke'') tartozik hozzá: [[Nord-Trøndelag]] (Észak-Trøndelag) és [[Sør-Trøndelag]] (Dél-Trøndelag). |
Két megye ([[norvég nyelv|norvégül]] ''fylke'') tartozik hozzá: [[Nord-Trøndelag megye|Nord-Trøndelag]] (Észak-Trøndelag) és [[Sør-Trøndelag megye|Sør-Trøndelag]] (Dél-Trøndelag). |
||
Neve szóösszetétel a ''trønder'' törzsnévből és a "törvény" jelentésű ''lag'' utótagból, a szóösszetétel jelentése: a trønderek törvénye alá eső föld. A trøndelagiakat ma is nevezik trøndereknek. |
Neve szóösszetétel a ''trønder'' törzsnévből és a "törvény" jelentésű ''lag'' utótagból, a szóösszetétel jelentése: a trønderek törvénye alá eső föld. A trøndelagiakat ma is nevezik trøndereknek. |
A lap 2007. március 14., 16:50-kori változata
Trøndelag egyike Norvégia öt földrajzi régiójának. Nagyjából az ország közepén helyezkedik el.
Két megye (norvégül fylke) tartozik hozzá: Nord-Trøndelag (Észak-Trøndelag) és Sør-Trøndelag (Dél-Trøndelag).
Neve szóösszetétel a trønder törzsnévből és a "törvény" jelentésű lag utótagból, a szóösszetétel jelentése: a trønderek törvénye alá eső föld. A trøndelagiakat ma is nevezik trøndereknek.
A Trøndelagot ismerik Midt-Norge vagy Midt-Noreg ("Közép-Norvégia") neveken is, ez utóbbi nevek használata esetében azonban a régióhoz általában hozzáértik az egyébként a délnyugatra fekvő Vestlandet földrajzi régióhoz tartozó Møre og Romsdal megyét is.
A Trøndelag legnagyobb városa Norvégia első fővárosa, Trondheim (Sør-Trøndelagban).
A Trøndelagban beszélt norvég nyelvjárásra jellemző, hogy elhagyják a szóvégi magánhangzók jórészét (apokopé).