Biharkeresztes

Biharkeresztes
Református templom
Biharkeresztes címere Biharkeresztes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Kistérség	Berettyóújfalui
Jogállás	város
Polgármester	Barabás Ferenc
Irányítószám	4110
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	3856 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	78,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′47.133333333333, 21.716666666667
Biharkeresztes Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Biharkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Biharkeresztes város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.

Fekvése

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik. Debrecentől 50 km-re, a magyar-román határtól 6 km-re van. Vasútállomása egyben határállomás is.

Megközelíthető

• Vonattal a MÁV 101-es számú (Püspökladány–Berettyóújfalu–Biharkeresztes – (országhatár) – Nagyvárad) vonalán érhető el. A vasútállomás Mezőpeterd és Biharpüspöki (Románia) között található.

• Közúton a 42-es számú főút halad el közvetlenül a város mellett.

Története

Régészeti leletek

A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók. A Nagy Farkasdombról i. e. 4000-2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.

Az ókorban itt élt népek

Avar kori kincs, amelyet Nagyszentmiklóson találtak meg

Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.

Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).

Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: Az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2-4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Az 5-6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét. A 7-8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon. (Erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír.)

A honfoglalás kora

Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.

A település a középkorban

A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában (1488)

A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208-1235. években e falut említi a Váradi Regestrum.

Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A Fancsal (akkori helyesírással "Fonchol") név valószínűleg az Árpád-korban használt Fancs ("Fonch") személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.

A tatárjárás (1241-1242.) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.

A 13. század végén a falu a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere. Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.

Újkori története

Bocskai István portréja

Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított. Ekkor is a váradi püspökség birtoka volt, s itt volt a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.

1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomi család, Zólyomi Miklós birtoka lett.

1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, elpusztult. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.

A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomi Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.)

Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.

1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.

A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.

A helységet 1850-ben járási székhellyé nyilvánították (Sárréti, később Mezőkeresztesi Járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett, s rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.

1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a hajdú-bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.

Az I. világháború alatt (1914-1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.

Napjainkban Biharkeresztes körzetközpontként körjegyzőséggel látja el Ártánd, Bedő, Bojt és Told közigazgatását. Jelenleg kistérségi központ, s a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának és a Bihari Iskolaszövetségnek a székhelye. Körzeti feladatként látja el a gyámügyi igazgatás, az építésügyi, anyakönyvi és okmányirodai feladatokat.

Népessége

Biharkeresztes népességének alakulása

Év	Lakosok száma	Év	Lakosok száma
1784	1599	1941	4007
1851	2710	1949	4453
1870	2863	1960	4844
1880	2676	1970	4788
1890	2950	1980	4661
1900	3194	1990	4498
1910	3560	2001	4303
1920	3669	2004	4090
1930	4271	2009	4191

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Kultúra

Visszatérő rendezvények

• A város hete - minden év májusában megrendezett kb. egy hetes programsorozat
• BIHart - református művészeti fesztivál, melyet minden év májusában rendeznek
• Határ menti Kiállítás és Vásár - a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában vagy májusában rendeznek
• Nemzetközi Alkotótábor - június végén vagy július elején rendezik meg
• Kukorica fesztivál - szeptemberben rendezik
• Idősek hete - októberben rendezik

Civil szervezetek

• Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
• Biharkeresztesi Modellező Klub
• Biharkeresztesi Horgászegyesület
• Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
• Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
• Közalapítvány Biharkeresztes Városért
• Biharkeresztes a Művészetekért Közalapítvány
• Biharkeresztes Sportjáért Közalapítvány
• Járai Antal Tanulmányi Ösztöndíj Alapítvány
• Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
• Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
• Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület

Keresztesi Hírek

A Keresztesi Hírek c. újság havonta jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. "Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja."

Intézmények

Szivárvány Bölcsőde és Óvoda

A 2-7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig 5, azóta 6 csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ban egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.

Az iskola ellátja a város és a hozzá kapcsolt 6 kistelepülés (Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bojt, Nagykereki, Told) gyermekkorú lakosságának fejlesztő logopédiai és pszichológiai kezelését. A Comenius 2000 Közoktatatási Minőségbiztosítási Program II. intézményi modelljének megvalósítására vállalkozott a sikeres pályázat után az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézettel együttműködve. A Comenius I. intézményi modell megvalósítása az utolsó szakaszába ért.

Honlapja: régi új

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.

Honlapja

Városi Könyvtár

A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videokazetta, 1360 diafilm és kb 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videokazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.

Városi Művelődési Ház

Elődjét - a Járási Művelődési Otthont - lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az intézmény szolgáltatóház jelleggel működik, itt található a Falugazdász Iroda, az Agrárkamara irodája, a Bihari Települések Területfejlesztési Társulás irodája, a Bocskai István Általános Iskola Nevelési Tanácsadója és az ügyvédi iroda. Folyamatosan helyet biztosít tanfolyamoknak (munkanélküliek átképzése, nyelv-számítástechnika, gazdaképzés) és továbbképzéseknek.

Honlapja

Látnivalói

Református templom

Szent László szobra, háttérben a katolikus templom

• Református templom (A helyreállítási munkálatok közben fedezték fel azokat a román stílusú ablakokat, amelyeket a szakszerű műemléki feltárás bemutathatóvá is tett. A templom egyes részei tehát az Árpád-korban épültek, s csak a 16. században lett a reformátusoké. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.)
• Katolikus templom (1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.)
• Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
• Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
• Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a Városháza előtt)
• Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
• Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
• Helytörténeti gyűjtemény (Ady E. u. 12. sz. alatt)

Híres emberek

• A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Sárrét történetét.
• Ambrus Zoltán költő
• Kőrösy Lajos festőművész
• Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter, MNB-elnök

 ((Anatole Hongrois Aranydiplomás zeneszerző, többkötetes író,   költő.
   www.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap‎

Források

hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap‎

Külső hivatkozások

• Biharkeresztes honlapja
• Biharkeresztes közigazgatási portálja
• Biharkeresztes friss hírei
• A város nem hivatalos fóruma
• Biharkeresztes linkgyűjteménye
• A Bocskai István Általános Iskola honlapja régi új
• A Bocskai István Gimnázium honlapja
• A Művelődési Ház honlapja
• Légifotók a templomról