„Szolidaritás (szociológia)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Gyakorlatban == |
== Gyakorlatban == |
||
Aki a másik embert szeretetre képes lénynek tekinti, annak számára magától értetődik a szolidaritás egyetemessége, vagyis, hogy azt mindenkivel kapcsolatban érvényesíteni kell. |
Aki a másik embert szeretetre képes lénynek tekinti, annak számára magától értetődik a szolidaritás egyetemessége, vagyis, hogy azt mindenkivel kapcsolatban érvényesíteni kell. Szolidaritás elve meglelhető: |
||
* a [[Család (szociológia)|család]] belső működésében, |
* a [[Család (szociológia)|család]] belső működésében, |
||
* a közterhek közös viselésében adó és járulék formájában, |
* a közterhek közös viselésében adó és járulék formájában, |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
==== Rászorultság jogán ==== |
==== Rászorultság jogán ==== |
||
Közös |
Közös segítségnyújtás a szociálisan rossz anyagi helyzetben lévőnek. A közösség segíti a szegényeket és a rokkantakat szociális segélyekkel, iskolai étkeztetéssel és taneszközökkel. |
||
==== Érdemi elv jogán ==== |
==== Érdemi elv jogán ==== |
||
Ebben az esetben a rendszerbe fizető tag kaphat jogosultságot a juttatásra például nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli-segélyre. |
Ebben az esetben a rendszerbe fizető tag kaphat jogosultságot a juttatásra, például nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli-segélyre. |
||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
A lap 2013. augusztus 2., 04:01-kori változata
A szociológiában- közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás.
A meglévő közösség ösztönösen vagy tudatosan korlátoz bizonyos egyéni vagy csoportérdeket, hogy kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást hozzon létre a közösségen belül vagy más közösségekkel. Indítéka a társadalmi egymásrautaltság, vagyis a közérdek. A keresztény kultúrában rokon fogalom a felebaráti szeretet. A francia forradalomban a „testvériség” jelszava bírt hasonló jelentéssel. A társadalmi (állami) segítségvállalás rendszerét a közjog szociális juttatásokkal biztosítja. Az egyének vagy csoportok ilyen célú önkéntes érdekcsoportba tömörülését a magánjog szabályozza. Itt a csoport segítségvállalása, bármelyik tagnál felmerülő előre meghatározott gond megoldása érdemi elv alapján történik.
Gyakorlatban
Aki a másik embert szeretetre képes lénynek tekinti, annak számára magától értetődik a szolidaritás egyetemessége, vagyis, hogy azt mindenkivel kapcsolatban érvényesíteni kell. Szolidaritás elve meglelhető:
- a család belső működésében,
- a közterhek közös viselésében adó és járulék formájában,
- oktatási költségek közös vállalásában a célcsoport számára,
- a hátrányos helyzetű régió kiemelt központi támogatásában.
A szociális és egyéb juttatások jogosultsági rendszere
Világszerte számtalan megoldás létezik a juttatások jogosultságának a megosztására.
Alanyi jogon
Mindenkinek járó juttatás. Ilyenek például a közegészségügy, a közoktatás, a családoknak járó szociális támogatás és az öregségi nyugdíj.
Rászorultság jogán
Közös segítségnyújtás a szociálisan rossz anyagi helyzetben lévőnek. A közösség segíti a szegényeket és a rokkantakat szociális segélyekkel, iskolai étkeztetéssel és taneszközökkel.
Érdemi elv jogán
Ebben az esetben a rendszerbe fizető tag kaphat jogosultságot a juttatásra, például nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli-segélyre.
Lásd még
Forrás
- Endreffy Zoltán: Az 1 százalék és a szolidaritás
- Farkas Beáta: A szolidaritás a társadalmi-gazdasági szerveződésben
- Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára
- Gál Zsolt : Ficónak (részben) igaza volt