„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Életpályája: süket -> tüske
→‎Életpályája: citation added
12. sor: 12. sor:
== Életpályája ==
== Életpályája ==


[[Skócia|Skóciában]] született. Felsőfokú tanulmányokat az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatott. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze. Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban, majd az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba költözött 1871-ben. 1873-77 közt a bostoni egyetemen a hangfiziológiát tanított. [[1871]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba költözött és a [[boston]]i egyetem professzora lett.
[[Skócia|Skóciában]] született.<ref name="WDL">{{cite web |url = http://www.wdl.org/en/item/11375/ |title = Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876 |website = [[World Digital Library]] |date = 1875-1876 |accessdate = 2013-07-23 }}</ref> Felsőfokú tanulmányokat az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatott. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.<ref name="WDL"/> Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban, majd az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba költözött 1871-ben. 1873-77 közt a bostoni egyetemen a hangfiziológiát tanított. [[1871]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba költözött és a [[boston]]i egyetem professzora lett.


Bell hitt az [[Eugenika|eugenikában]], az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. [[1875]]-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a [[telefon]] feltalálásához vezettek. [[1876]]-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a [[philadelphia]]i Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért [[1877]]-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely [[1885]]-től American Telephone and Telegraph Co. ([[AT&T]]) néven fejlődött multinacionális vállalattá.
Bell hitt az [[Eugenika|eugenikában]], az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. [[1875]]-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a [[telefon]] feltalálásához vezettek. [[1876]]-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a [[philadelphia]]i Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért [[1877]]-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely [[1885]]-től American Telephone and Telegraph Co. ([[AT&T]]) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

A lap 2013. július 23., 06:39-kori változata

Alexander Graham Bell
Született1847. március 3.
Edinburgh
Elhunyt1922. augusztus 2. (75 évesen)
Baddeck
Állampolgársága
HázastársaMabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)[1][2]
Gyermekei
  • Elsie May Grosvenor
  • Marian Fairchild
SzüleiEliza Bell
Alexander Melville Bell
Foglalkozása
Tisztsége
  • professzor
  • ügyvivő (1898. január 24. – 1922. február 20., Smithsonian Intézet)
Iskolái
Kitüntetései
  • National Aviation Hall of Fame
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883)
  • Albert emlékérem (1902)[3]
  • John Fritz Medal (1907)[4]
  • Elliott Cresson-emlékérem (1912)[5]
  • Hughes-érem (1913)[6]
  • Edison Medal (1914)[7]
  • National Inventors Hall of Fame (1974)
  • Person of National Historic Significance (1977. június 8.)[8]
  • Canada’s Walk of Fame (2001)
Halál okacukorbetegség
SírhelyeBeinn Bhreagh
Magassága183 cm[9]
Testtömege111 kg[9]
Alexander Graham Bell aláírása
Alexander Graham Bell aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3. – Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója.[10] Egyik alapító tagja, és második elnöke a National Geographic Society-nek.[11]

Életpályája

Skóciában született.[12] Felsőfokú tanulmányokat az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatott. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.[12] Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött 1871-ben. 1873-77 közt a bostoni egyetemen a hangfiziológiát tanított. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött és a bostoni egyetem professzora lett.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.[13] Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

Vitás kérdések

Bővebben: Telefon

Közismert, hogy számos világra szóló találmány nem úgy születik, hogy egyetlen ember fejéből kipattan az 'isteni szikra', Bell rengeteg találmányon dolgozott, nagyon sok tapasztalatot szerzett, így jutott el a telefonhoz. Anyagilag magának kellett találmányát szabadalmaztatni, ami költséges és időigényeges vállalkozás. S a szabadalmaztatás után sem egyenes az út, a távírdáknak nyilván konkurenciát jelentett, így saját vállalkozás révén kellett befuttatnia találmányát. Felmerült, hogy akár többen is közel állhattak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai Antonio Meuccinak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.[14]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c https://www.biography.com/people/alexander-graham-bell-9205497, 2018. július 19.
  2. ↑ Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  3. ↑ https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
  4. ↑ https://www.smenet.org/Professional-Development/Awards-Competitions/Award-Recipients/John-Fritz-Medal-Award
  5. ↑ http://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit, https://web.archive.org/web/20090201034538/http://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit
  6. ↑ 40369, 5, The Times, 1913. november 14.
  7. ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/edison-rl.pdf
  8. ↑ Parks Canada, https://www.pc.gc.ca/apps/dfhd/page_nhs_eng.aspx?id=15832
  9. ↑ a b https://japantoday.com/category/features/lifestyle/alexander-graham-bell-falls-asleep-meeting-emperor-meiji
  10. ↑ http://www.unitarian.ro/osveny/hresunit.htm
  11. ↑ http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.pbs.org/transistor/album1/addlbios/bellag.html&ei=W46WSfm2D4mK0AW3mtWzAg&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3DAlexander%2BGraham%2BBell%2BNational%2BGeographic%2BSociety%26hl%3Dhu%26sa%3DX
  12. ↑ a b Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876. World Digital Library , Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  13. ↑ AGBAD
  14. ↑ Kétségek övezik a telefon feltalálóját.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Normdaten

Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alexander_Graham_Bell&oldid=13787540”