„Krassóvár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a 2011 végleges adat
7. sor: 7. sor:
| rang = falu
| rang = falu
| beosztott falvak = [[Krassóalmás]], [[Nermed]]
| beosztott falvak = [[Krassóalmás]], [[Nermed]]
| község népesség = 3071
| község népesség = 3110
| község népesség éve = 2011
| község népesség éve = 2011
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011}}
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
|polgármester = Mihai Radan (Romániai Horvátok Szövetsége)<ref>[http://www.beclocale2012.ro/DOCUMENTE%20BEC/REZULTATE%20FINALE/Primari/P_lista.pdf polgármester]</ref>
|polgármester = Mihai Radan (Romániai Horvátok Szövetsége)<ref>[http://www.beclocale2012.ro/DOCUMENTE%20BEC/REZULTATE%20FINALE/Primari/P_lista.pdf polgármester]</ref>
| magyar lakosság = 12
| magyar lakosság = 12

A lap 2013. július 17., 09:56-kori változata

Krassóvár (Carașova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségKrassóvár
Rangfalu
PolgármesterMihai Radan (Romániai Horvátok Szövetsége)[1]
Irányítószám327065
SIRUTA-kód51813
Népesség
Népesség1891 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság12
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′
SablonWikidataSegítség

Krassóvár (1899-ig Krassova, románul: Carașova, horvátul: Krašova, Karaševo) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.

Fekvése

Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.

Története

Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.

István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.

A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.

1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.

1348-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak. Ezt a birtokot a király 1354-ben Bagossy Simon comesnek adományozta örökös hűbérül.

1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el a XVI. században.

A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.

1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

Lakosság

1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.

Délszlávok Romániában

2002-ben 3260-an lakták:

  • Románok: 4,41% (144)
  • Magyarok: 0,36% (12)
  • Romák (cigányok): 4,47% (146)
  • Németek: 0,49% (16)
  • Szerbek: 0,49% (16)
  • Bolgárok: 0,03% (1)
  • Horvátok: 84,60% (2 758)
  • Csehek: 0,03% (1)
  • Más etnikumúak: 4,96% (162)
  • Be ne vallott etnikum: 0,12% (4)

Politika

A 2012-es helyhatósági választásokon a Romániai Horvát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt 4-4 mandátumot, a Demokrata Liberális Párt 3 mandátumot, a Partidul Poporului – Dan Diaconescu és a Zöld Párt 1-1 mandátumot szerzett.[2]

Látnivalók

  • Ősi vára a Karas bal partján található.
  • Határában található a Krassó-folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.

Kultúra

  • Karaševska Zora (horvát együttes)
  • Mladi Karaševci (horvát együttes)

Források

Külső hivatkozások