Békéscsaba

Békéscsaba
Evangélikus templomok a belvárosban
Békéscsaba címere Békéscsaba zászlaja
Mottó: Fejlődés és hagyomány
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Kistérség	Békéscsabai
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Vantara Gyula (Fidesz)
Irányítószám	5600, 5623, 5671
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Trencsén Belényes Nagyszalonta Lutherstadt Wittenberg Mikkeli Skoczów Penza Székelyudvarhely Ungvár Tarnowskie Góry Nagybecskerek Korompa Turócszentmárton
Népesség
Teljes népesség	55 091 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	328,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	89 m
Terület	193,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′, k. h. 21° 05′46.683333333333, 21.083333333333
Békéscsaba Pozíció Békés vármegye térképén
Békéscsaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsaba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul: Békešská Čaba, németül: Tschabe, románul: Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is.

Fekvése

A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik. A városnál találkoznak a 44-es és 47-es főutak. A 120-as és 135-ös vasútvonalak metszik a települést.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a belváros, a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (például Vandhát). Az Evangélikus Nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.

A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.

A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami hordalék keveréke. A város környékén 21–28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőség, egyre kevesebb agyaggal és több lösszel.

Éghajlata

Békéscsaba az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.

Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet −1,6 °C, míg a legmelegebb július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban −29 °C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsaba tartotta 2001. augusztus 22-től, +41,7 °C-kal, egészen 2007. július 20-ig. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24 °C, a legmagasabb értékek Magyarországon 25 °C körül alakulnak, főleg a Hortobágy és a Nagykunság területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300 °C felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.

Platánfák

Az első fagyos nap október 23-a környékén, míg az utolsó tavaszi fagy általában április 13-án jelentkezik. A fagyos napok száma átlagosan 96, a téli napoké (a napi átlaghőmérséklet 0 °C alatt marad) 28, a zord napoké (minimum-hőmérséklet −10 °C alatt) 14. Nyári nap (maximum-hőmérséklet 25 °C felett) egy évben átlag 84-szer, hőségnapok (30 °C felett) 23-szor, míg forró napok (35 °C felett) 1 esetben fordulnak elő.

A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál – ez betudható az Erdélyi-szigethegység láncainak, amik kissé módosítják a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ában süt a Nap. A legnaposabb hónap általában a július, míg a legborultabb a december. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.

Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribb szélirány, de a Tiszántúlon, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb. Ez nagy részben betudható a Duklai-hágó, illetve az Erdélyi-szigethegység hatásának. A szélsebesség évi középértéke 3 m/s, tehát 11 km/h körül alakul, szélcsend az esetek 7%-ban fordul elő.

Békéscsabán az évi átlagos csapadékmennyiség valamivel 550 mm felett van (563 mm), ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A várostól nyugatra csökken a csapadék évi átlaga, Szarvas környékén már az 500 mm-t sem éri el. A csapadékos napok évi átlagos száma körülbelül 120 nap. A téli félév során valamennyi a párolgási együttható pozitív, a nyári félévben pedig negatív. Különösen káros a mezőgazdaságnak a mind gyakrabban előforduló nyári aszály.

A csapadék egy része télen, hó formájában esik. A havas napok száma 20 körül alakul, az országban az átlagos hóvastagság itt az egyik legkisebb, mindössze 4 cm. Ez hátrányos a mezőgazdaságnak.

Békéscsaba éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,8	0,1	5,9	11,4	16,9	19,9	22,2	21,3	17,2	11,3	5,3	0,6	10,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	35	37	32	44	57	82	49	51	34	34	54	54	563
Havi napsütéses órák száma	66	74	135	182	228	248	302	280	197	151	72	54	1989
Forrás: Magyarország a XX. században

Nagyítás

Békéscsaba déli irányból, a vasútról fényképezve

Története

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.

A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török háborúk korában a város eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja.

A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően 1773–1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret. A természetes népszaporulat és népességmozgás mellett Békéscsaba demográfiáját is meghatározták a járványok, például az 1738–1740-es pestisjárvány. Ennek ellenére Fényes Elek nem ok nélkül nevezte „Európa legnagyobb falujának”. A környékbeliek „szörnyű, nagy falunak” nevezték.

Az Élővíz-csatorna a belvárosban

1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette. 1787-ben átadták az újonnan épített postaállomást, és postautat építettek Orosháza–Békéscsaba–Sarkad–Nagyvárad irányába. Az Arad és Pest között nyitott út is áthaladt a városon, ezáltal még kedvezőbb helyzetbe került.

1807 és 1824 között felépült az ország legnagyobb evangélikus temploma, a mai Kossuth téren álló evangélikus nagytemplom.

1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi ligetben, egy domb alatt található.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.

A Csabán élő szlovákok 1848-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer nemzetőrt állítottak ki, akik Nagybecskerek határában állomásoztak, bár végül nem kerültek bevetésre. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a szabadságharchoz: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüstékszerekkel segítették a kormányt.

1858-ra elérte a várost a vasút, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román nemzetiségű katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és éveken át a város parlamenti képviselője volt.

1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett tetőzött). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.

Az evangélikus Rudolf Főgimnázium

A város 1855-ben magán algimnáziumként induló, 1859-től evangélikus algimnáziumként működő iskolája 1899 szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium, teljes nevén (az évkönyvek címlapja szerint): Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf - Főgimnázium, Alpár Ignác tervei alapján, Wagner József és társai kivitelezésében határidőre, 1899. augusztus 15-re készült el.

1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor, Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére egy vitában Áchim L. Andrást, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító (Magyarországi Parasztpárt) parasztvezért, aki halálosan megsebesült.

A 2008. június 4-én átadott Trianon-emlékmű

Az első világháború sok szenvedést hozott. A város fiai a híres 101. gyalogezredben harcoltak, főleg a keleti fronton, az orosz csapatok ellen. Döntő érdemeik voltak a Kőrösmező környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a gorlicei áttörésben is. Természetesen a harcoknak sok áldozata volt, máig ismeretlen számú csabai hős adta életét a hazáért. Méltó emlékművük a Tabáni temetőben és a központban, a Szabadság téren áll. 1919 és 1920 között Békéscsaba előbb a Tanácsköztársaság diktatúráját, majd a román megszállás nehézségeit viselte. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb tiszántúli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként 2008. június 4-én a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia guillotine csap bele Nagy-Magyarországba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.

A két világháború közötti nagy gazdasági világválság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig óriási árvíz is pusztított a városban. Mindezek ellenére a Horthy-korszak alatt Békéscsaba könyvelhette el az egyik legjelentősebb fejlődést a megcsonkított ország városai közül.

Fájl:Békéscsaba szőnyegbombázása.jpg

Békéscsaba szőnyegbombázása, újságcikk

A második világháború idején szárazföldi harcokat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost. Június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, akiknek alig 20%-a tért vissza a háború után; szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összes elhunytak száma 170 fő. A magyar légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. Október 6-án a Szovjetunió Vörös Hadserege elfoglalta, majd megszállta a várost.

A háború után a békéscsabai németeket is kitelepítették, összesen 324 főt. 1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az egykori szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített. A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül arányaiban Békéscsaba szenvedte el a második világháború egyik legnagyobb emberveszteségét. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy míg Csabát 5500 ember hagyta el az áttelepítések következtében, addig helyettük csak 1700 új betelepített érkezett.

Az Angyalos-kút

Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. 1956-ban a város környékén állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, október 23-án a Békéscsabán állomásozó hadosztály katonái levették a Rákosi-címert a sapkájukról. Október 26-án tüntetés zajlott a település központjában, kinyomtatták a 16 pontot. Október 27-én a rendőrség is a tüntetők oldalára állt. A békéscsabai városi – majd megyei – forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Egy napra rá, 28-án betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. A településen az időszak során végig rend uralkodott, kilengések nem történtek. Október 30-án jó néhány városi ÁVH-ást őrizetbe vettek. November 4-én az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok rövid harcokat követően Békéscsabát is megszállták. A városban több helyen is lőtték a szovjet páncélosokat és katonákat, az ellenállás fészkei a forradalmi tanács épülete, valamint a Petőfi utcai Általános Iskola voltak. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg, emlékét ma emléktábla őrzi a Szabadság téren. November 10-én letartóztatták Fekete Pált, erre a hírre sztrájkok robbantak ki. December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetés volt a városban, ami az 56-os események utolsó mozzanata volt a településen.

A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, és a lélekszám növekedéséből származó lakáshiányt döntően a paneles építéssel elégítették ki. A hatvanas évektől kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a Mezőgép. A hetvenes években épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy tárháza. A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat. Ez elsősorban az egykori KGST-országok túlfejlesztett kapacitása miatt történhetett, amely a piaci körülmények között életképtelennek bizonyult.

A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel. Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, és átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, két tere, új épületbe költözhetett az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium is. A 2000-es évek végén is nagy beruházások zajlottak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet telepített az egykori Jaminai Téglagyár területén.

Népesség

Békéscsaba lakosságszámának változása 1870 és 2007 között

Békéscsaba a középkorban egy kis falu volt Csaba néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az 1900-as évekig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az 50 000-es határt 1941-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak 1960-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a félszázezer főt a lélekszáma. 1960-1980 között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően paneles építéssel elégítették ki. 1980-2001 között lényegében stagnál a népesség, 2001 óta lassan csökken a város lakossága, a csúcsot a 2001-es népszámláláskor érte el majd' 70 000 fővel. A csökkenés mértéke kisebb az országos átlagnál a kedvezőbb vándorlási különbözetnek köszönhetően.

Népességszám-változás

A következő ábra bemutatja, miként változott Békéscsaba lakosainak száma 1870-től:

Etnika

Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik nagy múltú központja volt, azonban mára a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: tót) jellegét. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a következőek voltak a város etnikai viszonyai:

A 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. A népsűrűség 350,5 fő/km². A városban 27 748 lakóegység található, ez 2,45 személy/lakóegység, illetve 143,4 háztartás/km² sűrűséget jelent.

A rendszerváltás óta a város lélekszáma még kicsit emelkedett is, azonban a születések száma alacsony, a halálozások száma magas, így a megyei jogú városok között Békéscsaba igen elöregedettnek számít. A lakosság 20,1%-a fiatalabb 18 évnél.

A népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban (panelházakban), ami igen magas arány, ráadásul a lakásállomány meglehetősen elöregedett.

Vallás

Keresztény felekezetek aránya Békéscsabán

A város régebben szinte teljesen evangélikus volt, azonban az áttelepítéseknek, valamint a nagyszámú beköltözésnek köszönhetően mára már megfordultak az arányok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a környező települések, illetve a környék döntően nem lutheránus, Békéscsaba szigetként áll a térségben. A várostól északra fekvő területek jellemzően református többségűek, kelet-dél felé katolikus az uralkodó irányzat, csupán nyugat felé, a 44-es számú főút mellett fekvő kisebb falvak evangélikus többségűek. Ennek köszönhetően ma már az egyik legheterogénebb vallási szerkezetű várossá vált a magyar települések között. A városban mind a négy történelmi egyháznak áll temploma: az evangélikus kis- és nagytemplom, a református templom, a katolikus templom, valamint 2004 óta működik az új zsinagóga is.

A lakosság felekezeti megoszlása: katolikus: 16 799 fő, evangélikus: 13 935 fő, református: 7399 fő.

Közigazgatás

Városi jelképek és szimbólumok

A város zászlaja a magyar trikolórral a kolbászfesztivál idején

Rovásos helynévtábla Békéscsaba bevezető útján

Békéscsaba címere aránylag szokatlan a mai magyar városok között, ugyanis két olyan elem is található benne, aminek ma már nem sok köze van a településhez. A nagyjából ovális alakú belső részben egy oroszlán áll, ami két búzaszálat tart. Az oroszlán a megye jelképe, míg a búza egyértelmű utalás a megye és város kiemelkedően jó adottságú földjeire, ahol igen nagy arányban termelnek búzát. Az oroszlán alatt egy hal „úszik a vízben”, ami a hajdan itt kanyargó Fehér-Körösnek állít emléket. Ez az egyik olyan elem, amely ma már szorosan nem kapcsolódik a városhoz. Mivel a folyónak új medret ástak Szanazug és Békés között, ezért az jóval távolabb került a várostól, és a vízi élővilág ma már csak helyenként jellemzi az Élővíz-csatornát. Az oválist mindkét oldalról stilizált levelek veszik körül bordó-sárga, illetve kék-szürke (heraldikailag vörös-arany és kék-ezüst) színben. E fölött egy lovagi páncél fejvértje látszik, amin egy korona található. A korona fölött van a másik olyan elem, ami ma már nem teljesen igaz a városra: a szőlő. A 19. században még igen sok szőlő termett a város körül, Stark Adolf itt tenyésztette ki a későbbi világhíres Csabagyöngye fajtát. A szőlőtőkék nagy része azonban áldozatul esett a filoxérának, majd a nagyüzemi mezőgazdasági művelésnek. Ma már elvétve található szőlő a város közigazgatási határán belül.

Békéscsaba zászlaja a város címerével ellátott lobogó.

A városnak 2001 óta van saját logója, amit egyre gyakrabban használnak különböző kiadványokon, reklámanyagokon. A város saját leírása szerint feladata a város emblematikus megjelenése. A két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag Trajan Bold lehet.

A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: „Fejlődés és hagyomány”. A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a rendszerváltozás óta eltelt időszak Békéscsabáját.

2011 június 3-án avatták fel Békéscsaba bevezető útjain a város nevét rovással megjelenítő helynévtáblákat.

Politika

Fájl:Vantara gyula portrekep.gif

Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere

Békéscsaba városa az országgyűlési választásokon egymagában alkotja a Békés megyei első számú választókörzetet, így elmondható, hogy az I. választókörzet minden alkalommal reprezentálja is a város lakóinak politikai irányultságát. A mintegy 58 000 békéscsabai szavazó általában hasonlóan az országos trendhez szavazott a múltban, rendszerint kis különbséggel nyertek a jelöltek. Ezért az országgyűlési választásokon egy tipikusan „billegő körzetnek” számít. A városban a rendszerváltás óta mindig a későbbi kormánypárti jelöltek győztek.

Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF, az 1994-esen az MSZP, az 1998-ason a Fidesz, a 2002-es és 2006-os választásokon az MSZP, míg a 2010-es választásokon a Fidesz jelöltje lett a befutó.

Az önkormányzati választásokon más volt a helyzet, Csabán rendszerint az országos átlagnál jobban szerepelt az SZDSZ, illetve az FKGP is. A közgyűlés 27 fős, ebből tizenhatan a körzetből jutnak be, tizenegyen pedig kompenzációs listán. 1990-től 2006-ig Pap János (SZDSZ) volt a polgármester. A 2006-os önkormányzati választáson Vantara Gyula (Fidesz) győzött, azóta ő irányítja a várost.

A közgyűlésben 2006 óta igen erős a jobboldali többség. Csupán egy körzetben, Gerlán tudott nyerni kormánypárti politikus, a többi 15-ben ellenzéki siker született. Így a közgyűlésben 15 fős a Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja frakció, 7 főt delegál az MSZP (mind kompenzációs listáról), 3 főt az SZDSZ (1 körzeti, 2 listás eredmény) illetve egy-egy hely jutott az MDF és az Együtt Békéscsabáért Egyesület listavezetőinek.

Városrészei

Békéscsaba városrészei

Békéscsabának hivatalosan hat különálló városrésze van az önkormányzat beosztása alapján, ezek nagy részben összhangban vannak a természeti-társadalmi és történelmi adottságokkal. A hat városrész közül három teljesen különálló, a törzsterülettől távolabb fekvő terület, míg a másik három zárt beépítésű, egységes terület. A legnagyobb és legfontosabb Békéscsaba belvárosa, ahol a népesség és a közintézmények zöme tömörül. Szintén nagy jelentőségű népességszám szerint a Lencsési lakótelep, amely Békéscsaba délkeleti részén helyezkedik el. Erzsébethely vagy ahogy a csabaiak hívják „Jamina” a város nyugati részén helyezkedik el, a vasúttól nyugati irányban, döntően kertvárosias, földszintes házaival. Mezőmegyer északi irányban, míg Gerla keletre, Fényes pedig délkeletre helyezkedik el a város törzsterületétől. Közös bennük, hogy mindegyik kisebb mértékben városiasodott, kevésbé fejlett részei a megyeszékhelynek.

Gazdaság

Az István Malom épülete

Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az élelmiszeripar dominált egészen az 1970-es évek elejéig. A Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség. A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az 1968. január 1-jén bevezetett, központilag elhatározott új gazdasági mechanizmus iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az '50-es évek Rákosi rendszerében, a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét, sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban. 2008 áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni. Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglakoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál. A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya-hálózatba. Egy 2008-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.

A város meghatározó gazdasági szereplői

• Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár felszámolásalá került 1999-ben azóta csak részegységei üzemelnek,a hűtőház 2010 ota termelő tevékenységet nem folytat)
• Tésztagyártás( a konzevgyár felszámolával egyidejűleg megszünt )
• Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach), Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép és kerámia gyára)
• Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft.
• Nyomdaipar (Kner, Mondi, Hungária, Javipa)
• Elektronikai ipar és autóipar (Hirschmann Car Communication Kft.)
• Gépipar (Linamar Hungária)
• Vasúti gépipar (MÁV-Gépészet)
• Kolbászgyártás (Csabahús Kft.)
• Baromfifeldolgozás (Jelenleg is tárgyalások folynak a Barnevál újraindításáról)
• Malomipar (István-Malom) megszűnt
• Budapest Bank Bankműveleti Központ
• Almáskerti Ipari Park
• Inkubátorház
• Csomagolóanyag-gyártás (Mondi Consumer Flexibles) legnagyobb kelet-európai gyára

Munkanélküliek száma

^[forrás?]

Év	Munkanélküli (fő)	Munkanélküli (%)
2001.01.20.	1 955	4,73%
2002.01.20.	1 882	4,40%
2003.01.20.	1 807	4,22%
2004.01.20.	1 731	4,06%
2005.01.20.	2 166	5,09%
2006.01.20.	2 398	5,63%
2007.01.20.	2 996	6,97%
2008.01.20.	3 031	7,09%
2009.01.20.	3 221	7,49%
2010.01.20.	4 188	9,83%
2011.01.20.	4 197	9,96%
2012.01.20.	4 119	9,90%
2013.01.20.	4 374	10,62%

Közlekedés

Békéscsaba sétálóutcája, az Andrássy út

Minden város életében kulcsszerep a közlekedés minősége, megfelelő megléte. Békéscsabán ez a vasúti és autóbuszközlekedést jelenti, mivel ez a két közlekedési eszköz is ki tudja szolgálni a város igényeit.

Távolsági és helyközi közlekedés

• A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a Körös Volán és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése átlagosnak mondható, nem igazán jellemzik se kiugró pozitívumok, se jelentősebb negatívumok.
• A közlekedés minőségi feltételeiben a közlekedési pályák fejlesztése jelenthet javulást (a Békéscsaba–Szeged vasúti pálya, és a 44-es és 47-es utak korszerűsítése).
• A légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, a békéscsabai repülőtér felújításával, átépítésével. Bár döntően csak kisgépek tudnak itt le-, illetve felszállni, a forgalom a megnyitás óta emelkedő tendenciát mutat.
• A környező települések egy részével (Kondoros, Békés, Gyula kiépített kerékpárutak kötik össze.

Közúti közlekedés

Békéscsaba a 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 44-es számú elsőrendú főút Kecskemét–Szarvas–Békéscsaba–Gyula–országhatár, míg a 47-es másodrendű főút Debrecen–Berettyóújfalu–Szeghalom–Békéscsaba–Orosháza–Hódmezővásárhely–Szeged irányába biztosít megfelelő kapcsolatot. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok futnak be a városba, illetve indulnak ki onnan. A két számjegyű főútvonalak jó állapotban vannak, kivéve a 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszát. Megfelelő minőségű a 470-es számú út Békés irányába és a Doboz felé vezető pálya. Csanádapáca felé szintén elfogadható minőségű az út, de ez nem mondható már el a Szabadkígyós–Kétegyháza felé vezető szakaszról.

Békés megyében, így Békéscsabán is a közösségi közúti szállítás nagyobb részét (80% fölött) a Körös Volán Zrt. végzi. A maradékon főleg a szomszédos megyék Volán-társaságai osztoznak (Hajdú Volán, Tisza Volán).

A megyeszékhelynek egészen kiváló autóbusz összeköttetése van néhány környező településsel, Gyulára naponta 52, Békésre 60 járatpár közlekedik, de Szabadkígyós, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi felé is napi 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabbi városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé.

Nem megfelelő, vagy gyengébb a Kecskemét–Budapest, illetve Szolnok viszonylat, mert a vasút itt átveszi az autóbusz szerepét.

A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes, nyugati gyártmányú autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.

Vasúti közlekedés

Békéscsaba vasútállomása

A 120-as vasútvonal (Budapest–Szolnok–Mezőtúr–Békéscsaba–Lőkösháza) halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok–Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120 km/órás sebességgel közlekedhetnek, naponta 17 járatpárral, villamosított, döntően kétvágányú vonalon. A békéscsabai vasútállomás komplex felújítása is napirenden van. Ennél is nagyobb jelentőségű a pálya 160 km/h maximális sebességre alkalmassá tétele, ami várhatóan 2 órára szorítja le a budapesti menetidőt. Egyúttal a Lőkösháza felé vezető szakaszt is kétvágányúsítják, átépítik, így a jövőben még sűrűbben és gyorsabban járhatnak a gyorsvonatok.

A 135-ös számú, Orosháza–Szeged irányba vezető vonalon már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom számottevő, és napi 12 járat közlekedik, de a vonalszakasz egy részén 60 km/h-ás sebességkorlátozás van érvényben. A vonal egyvágányú, nem villamosított, maximális sebessége 80 km/h.

A 128-as vasútvonal Gyula–Sarkad–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány vonal még az előbbinél is rosszabb állapotban van, nagy fejlesztések rajta nem történtek. Gyuláig még jó állapotú, hézagnélküli, 80 km/h sebességre alkalmas, de onnantól már jellemző a 40–60 km/órás sebességkorlátozás. Nem villamosított, végig egyvágányú. Kötegyán után a vasút folytatódik Nagyvárad irányába, de ma már nem lehet átszállás nélkül elérni közvetlenül a partiumi nagyvárost.

Nagy hátránya a magyar vasúti hálózatnak, hogy túlságosan fővárosközpontú, ezenkívül Trianonban szándékosan úgy húzták a határokat, hogy a fő stratégiai pontok (ezek között a legfontosabb a vasút) mind az utódállamok területén haladjanak. Többek között ezért is érződik nagyon a déli vasút teljes hiánya, ugyanis a Pécs felé járó vonatok egyik legfontosabb rendezőállomása Szabadka volt, amit elcsatoltak, majd felszedték a környékén a síneket, így Békéscsabáról csak lassan, több átszállással és nehézkesen lehet elérni a Dunántúl déli részét. Emellett hiányzik a közvetlenül Debrecen felé vezető pálya is, itt ugyanis a Temesvár–Arad–Nagyvárad–Szatmárnémeti vonal szolgálta a megfelelő kapcsolatot a Tiszántúl északi részével, azonban 1920 óta ezek a kapcsolatok sem működnek.

Szintén a város a kiindulópontja a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged vasútvonalnak, amely egyvágányú, Kétegyházáig villamosított, Mezőhegyesig aránylag jelentékeny forgalommal. A vonal nagy részén 50 km/h a megengedett maximális sebesség.

Helyi közlekedés

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) egykori állomásépülete

Békéscsabán a helyi tömegközlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg.

A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették a kerékpárutakat, 2011-ben 18 km-nyi kerékpárúttal rendelkezett a megyeszékhely. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes megyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.

A forgalmi jelzőlámpák száma 28, körforgalomból három darab épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelően összehangolásával a zöldhullámos haladás biztosított. A város kitáblázottsága jónak mondható.

A múlt: az Alföldi Kisvasút

A város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút. Az alföld legnagyobb kisvasúti hálózatának fővonala vezetett keresztül Békéscsaba utcáin, kapcsolatot biztosítva Békéssel, Mezőkovácsházával, Tótkomlóssal. A városban több mellékvonal is létezett, például a városi kórház, a téglagyár, és a malom felé is. A fővonalon a Pályaudvartól a Kossuth térig közlekedett a helyi „motor” 1903-tól. A vasútüzem eredetileg az Alföldi Első Gazdasági Vasút nevet viselte, majd az államosítás után MÁV Alföldi Kisvasút lett a neve. A hálózat egyik nagy központja Békéscsaba volt, a másik Mezőhegyes. A kisvasút északi és dél-nyugati irányba vezetett, északon Békés–Vésztő, dél-nyugaton pedig Szabadkígyós és kaszaperi elágazással Orosháza, Békéssámson és Mezőkovácsháza irányába. Igen jól szolgálta a település lakóinak igényét; több megállója volt a városon belül (Kossuth tér, Kitérő, Rokka stb.). Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció után a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat.

Jelen

A helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a Körös Volán Zrt. végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is (Mezőmegyer, Gerla).

Békéscsabának összesen 18 (betűjelekkel együtt 23) helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége. Az elmúlt években sok járatot (4, 6, 10, 14, 12, 19) szüntettek meg, melyek pótlása nem megoldott. Ezért nem meglepő, hogy néhány vonalon (3, 5, 8) egyre több, betűvel jelzett járattal találkozunk (3C, 5K, 8A), ezekkel próbálnak pótolni néhány útvonalat.

A tizennyolc járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Igazából csak az 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen, sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es, 2-es, 3-as, 8-as, 20-as viszonylatokon az autóbuszok körülbelül 30-60 percenként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba (9, 11). A járatok nagy része az autóbuszállomásról indul (ami egyébként összeköttetésben áll a MÁV vasúti pályaudvarával). Nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér, Malom tér és Szeberényi tér megállóhelyek is.

2009. április 1-jétől a helyi autóbusz-közlekedés futásteljesítményének csökkenése miatt megszűntek a 14-es és a 19-es számú helyi járatok. Ezek utasait más járatok gyakoribb, vagy hosszabb útvonalon történő közlekedésével szállítja a társaság.

A járművek igen nagy hányada ma már korszerű MAN, Mercedes-Benz, Rába Contact, illetve új generációs Ikarus gyártmányú busz. Természetesen a 80-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járják még a várost.

Kultúra

A városban a kultúra kissé megkésve kezdett el fejlődni, mivel a városiasodás szintje is sokáig lényegesen elmaradt a hasonló nagyságú települések mutatóitól. Az igazi kulturális kibonatkozás éppen ezért csak a 19. század második felétől indult el, ami még nagyobb lendületet kapott a kiegyezéstől. Említést érdemel az Alföld állandó kőszínháza, a Békéscsabai Jókai Színház, a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is.

Kulturális intézmények

A Jókai Színház épülete

• Színház, mozi
  • Békéscsabai Jókai Színház (az Alföld első állandó kőszínháza)
  • Napsugár Bábszínház
  • Center Mozi
• Múzeumok, tájházak
  • Munkácsy Mihály Múzeum
  • Munkácsy Mihály Emlékház
  • Gabonamúzeum (Csabai tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely)
  • Szlovák Tájház
  • Jankay Kortárs Galéria
• Művelődési házak, könyvtárak
  • Arany János Művelődési Ház
  • Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
  • Békési úti Közösségi Házak - Meseház
  • Csaba Honvéd Kulturális Egyesület (FEK)
  • Ifiház
  • Lencsési Közösségi Ház
  • Szlovák Kultúra Háza (Dom slovenskej kultúry)
  • Vasutas Művelődési Ház
  • Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza

Művészet

• Zene
  • Bartók Béla leánykar
  • Bartók Béla vegyeskar
  • Békés Banda
  • Békéscsabai Evangélikus vegyes kar
  • Békéscsabai Református gyülekezet énekkara
  • Békéscsabai Szimfonikus Zenekar
  • Békéscsabai Vonós Kamarazenekar
  • Cabianska Ruzicka – Csabai Rózsák népdalkör
  • Csabai Színistúdió
  • Grandmother's Jam zenekar
  • Körös-parti Vasutas Fúvósok
  • La Bomba zenekar
  • Ludas zenekar
  • Mezőmegyeri Asszonykórus
  • Orgován népdalkör
  • Szendrey Karper László gitárzenekar
  • Szlovák pávakör
  • Telemann Trió
  • Trefort Ágoston-szakközépiskola fiúkórusa
• Tánc
  • Balassi Néptáncegyüttes
  • Balkán Táncegyüttes
  • Békéscsabai Társastáncklub
  • Boleráz Citerazenekar
  • Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes
  • Hétpróbás Néptánciskola
  • Mariann Balettiskola
  • MÁV Diákotthon mazsorettcsoportja
  • Sziluett Tánccsoport Egyesület
  • Tabán Táncegyüttes
  • Viharsarok Néptáncműhely

Média

A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviseli magát.

Elektronikus média

Békéscsabán valósult meg az országban egyik először a helyi, magánkézben lévő városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. A következő évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzása is.

Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorát érte meg a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás.

A következő rádiók sugároztak ekkoriban:

• Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
• Alföld Rádió
• Róna Rádió
• Délkelet Rádió
• Csaba Rádió (FM 104 MHz)

Innentől lefelé vezetett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna és a Délkelet Rádió is. Az évezred elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió 1. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül. 2006 és 2011 között a Juventus Rádió is szólt az FM 100,9 MHz-en.

Napjainkban 88,9-es FM frekvencián a Rádió 1 adása szól, a 94,4-en a békési Torony Rádió szolgáltat, a 98,4 MHz-es frekvencián a Mega Rádió adását hallgathatjuk, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Csaba Rádiónak. A Csaba Rádió már többször elnyerte az országban a „legsportosabb rádióadó” címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érték el: a város sportolóit még idegenbe is mindenhová kísérték, főleg a focicsapatot.

A közszolgálati rádiók vételi lehetősége az MR1–Kossuth Rádió felé billen, mivel mind középhullámon (AM), mind a Békéscsabán sugárzó adó jóvoltából ultrarövid-hullámon (FM) is fogható. Az MR2–Petőfi és az MR3–Bartók Rádiók (mint kultúrahordozók) az FM sávon olyan teljesítménnyel sugároznak, hogy az alacsony térerősség a város belterületén nem teszi lehetővé a komfortos vételt. A Dankó Rádió (Miskolc, 1116 kHz) műsora 5:00-tól 21:05-ig hallgatható.

Jelenleg Békéscsabán sugárzó rádióadók elérhetőségei:

• Csaba Rádió – FM 104,0 MHz
• Rádió 1 – FM 88,9 MHz
• Mega Rádió – FM 98,4 MHz
• MR1–Kossuth Rádió – FM 97,3 MHz

A kábeltelevíziók vétele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban.

A televíziózásban a Csaba TV készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és este 10-ig tartanak. A hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak. Ugyancsak helyi jellegű a Délkábel Televízió is, amelyik a mindenkori kábeltelevízió-szolgáltató adója, és főleg képújsággal jelentkezik.

Internetes sajtó

Több internetes portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:

• Beol.hu
• Csabanet - Békés Megye Kulturális Portálja
• Csabai Mérleg
• bekes.lap.hu
• bekescsaba.lap.hu
• Csabai Ifiház
• Békéscsaba-figyelő – Békéscsaba blogja

Írott sajtó

Története

A Békéscsabán megjelent lapok közül a Törekvés című valószínűleg stenciles sokszorosítással készülhetett, kézírásról sokszorosítva. Lapszámait feltehetőleg a Rudolf gimnázium diákjai, állítottak elő tanári segédlettel, az 1900-as évek első negyedében. (A cím emlékeztet a város labdarúgó csapatának, Békéscsabai Törekvés SE nevére).

További lapok:

• Körösvidék (1920–?)
• Viharsarok népe
• Kossuth Népe
• Független Újság

Jelene

Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap, a Heti Délkelet és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (például a választások idején megjelenő tájékoztatók, a sportcsapatok időnkénti füzetei stb.). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az Axel Springer Kiadó Kft., a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 35 000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja; 1945-ben alakult Viharsarok néven.

Régebben létezett még a Békés Megyei Nap is, ami kifejezetten csak a megyére koncentrált, de megszűnt még 2002-ben.

Nyelv

A békéscsabai szlovákok kezdettől fogva magyarokkal éltek együtt, ittlétük folyamán a több nyelvű, több vallású település hagyományos kultúrájának meghatározó etnikai elemévé váltak. Az alföldi tót telepesek alkalmazkodtak az őket környező magyar elemhez a népviselet, a szokások és a magyar nyelvhasználat tekintetében is. Szűkebb családi körben – főleg az idősebbek – sok helyen mégis a szlovák nyelvet részesítik előnyben. Igaz, hogy ez a nyelv amolyan felemás, félig tót, félig magyar. Ha valamely fogalomra alkalmas tót szót nem ismernek, magától értetődően magyar szóval pótolják (akár a határon túli magyarok, amikor valami új dologról van szó, az államnyelvből veszik át).

Az egyre ritkábban hallott csabai tót nyelv mellett a békéscsabai családnevek is őrzik a szlovák gyökereket. A jellegzetes csabai nevek leggyakrabban keresztnevekből (például Joachim → Áchim), a szülőhelyek neveiből (például Zsilinszky) vagy foglalkozásokból (például Vozár) képződtek, de nem ritka az élelmiszerek (például Kvasz) vagy növények (például Beracka) neveit hordozó családnév sem, sőt találkozhatunk német (például Such) vagy román eredetű (például Moldován), elszlovákosodott családok vezetékneveivel is.

A városban igen komolyan folyik az úgy nevezett irodalmi szlovák nyelv ápolása is (szlovák óvoda, általános iskola és gimnázium; szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletek és római katolikus misék; kétnyelvű könyvek kiadása, kétnyelvű utcatáblák stb.).

Oktatás

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú kicsit hiányosnak és gyengének tekinthető.

Alapfokú oktatás

Lásd még: Békéscsaba általános iskoláinak listája

Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. 2007-ben 5522 gyermek részesült általános iskolai oktatásban.

Középfokú oktatás

Az Evangélikus Gimnázium épülete

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium aulája

A „Közgé” új épülete

A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban. A szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg nyolcezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek 65%-a a megyéből, de Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.

Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára. Speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.

Középiskolák név szerint:

• Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
• Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola
• BéKSZI Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája (régen 635)
• BéKSZI Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája
• BéKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája
• Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
• Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája
• Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Kollégium és Alapfokú Művészoktatási Intézmény
• Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola
• Kemény Gábor Műszaki és Logisztikai Szakközépiskola
• Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Perfekt Szakközép- és Szakiskola
• A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (A Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola és a Ruhaipari és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium integrációjával 2005-ben létrehozott intézményegyüttes)
• Széchényi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
• Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
• Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola

Felsőfokú oktatás

A Szent István Egyetem épülete

A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a Szent István Egyetem - Gazdasági Kara (SZIE-GK), amely az egykori Körös Főiskola, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolából és az Óvóképző Főiskolából alakult meg 2000-ben, és 2009-ben integrálták be a a SZIE-be.

A SZIE békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.

Sport

Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek az egykoron elsőosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre SE, az elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub is. Az új hullám képviselője a Békéscsaba Raptors AFSE, de a városnak volt saját baseballcsapata is Békéscsabai Villámok néven. Érdekes színfoltja a sportéletnek a városi "derbi", a helyi szleng szerint "tót El Clásico", melyet a város két alsóbb osztályú labdarúgócsapata, a I. kerületi Békéscsabai MÁV és az V. kerületi Jamina SE vív egymással.

Fájl:Békéscsaba kollázs.jpg

Békéscsabai kollázs

Linkgyűjtemény a város sportjáról:

• "Kvasz András" Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület
• Hajrá Csaba sportportál
• A Békéscsabai Előre hivatalos honlapja
• A Békéscsabai Előre Női Kézilabda Klub hivatalos honlapja
• Stormcorner – A békéscsabai szurkolók lapja
• Bad Boys szurkolói csoport
• Sziluett Táncsport Egyesület – Békéscsaba
• Békéscsaba Raptors Amerikai Futball Sport Egyesület – Békéscsaba
• Békéscsabai Előre Úszó Klub
• Buda-Cash Békéscsabai Atlétikai Club
• Békéscsabai BDSK férfi kézilabda csapat weblapja

Látnivalók

Az Árpád Fürdő épülete

Városháza

• Árpád Gyógy- és Strandfürdő, épült 1922-ben, felújítva 2003-ban.
• Békéscsabai Jókai Színház, az Alföld első állandó kőszínháza. Épült 1877–79 között, átépítve 1913-ban.
• Evangélikus kistemplom, épült barokk stílusban, 1743-ban.
• Evangélikus nagytemplom, Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, copf és empire elemekkel. Két karzatszintes belső, a 70 méter magas, eredetileg párnatagosnak tervezett torony sisakját 1843-ban leegyszerűsítették.
• Evangélikus Gimnázium neocopf stílusú épülete (épült 1899-ban, Sztraka Ernő tervei alapján.
• Hotel Fiume, épült a 19. század végén, előkelő szlloda, nevét a Nagyvárad–Szeged–Fiume vasútvonalról kapta.
• Jézus Szíve katolikus templom, épült 1992–93-ban, a két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért.
• Katolikus nagytemplom (Páduai Szent Antal-társszékesegyház). Az 1910-ben épült, kéttornyos, neogótikus stílusú templomot Hofhauser Antal tervezte.
• Kossuth-szobor, a város polgárai 1905-ben emeltették, tervezte Horvay János.
• Munkácsy Mihály Múzeum, a gyermekkorában itt élt és alkotott Munkácsy Mihály munkásságát megörökítő intézményt 1899-ben adtak át. 2007-ben felújították.
• Munkácsy Mihály Emlékház, a híres festő 21 festménye található itt, ahol régebben Gizella nevű húga élt, akit a művész rendszeresen látogatott.
• Meseház, Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
• Szlovák Tájház, barokk és klasszicista, előtornácos, karéjos oromzatú népi lakóház az 1860-as években épült.
• Szoborsétány, az Élővíz-csatorna mellett, a mellszobrokban mutatja be a város nagyjait, illetve a hozzá kötődő személyeket.
• Egykori neológ zsinagóga épülete – Bútoráruház, Lázár u. 2. 1893-ban épült.
• Egykori ortodox zsinagóga épülete – Üzlet, Luther u. 14. 1894-ben épült.
• Új zsinagóga – Széchenyi liget, neológ zsidó temető mellett, 2007-ben épült.
• Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ernő, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
• Református templom (neoromán, tervezte Wagner József, épült 1912-ben, 36 m magas toronnyal, 280 ülőhellyel; harangok: 1049 kg B-hangú és 415 kg A-hangú.) Templomkert id. Koppányi Gyula mellszobrával (Mészáros Attila alkotása). - Deák u. 4.
• Gerlai Wenckheim-kastély, épült romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. Jelenleg vevőre vár.
• Wenckheim-kastély

Híres emberek

Itt születtek

• 1827. január 5-én Haan Antal festőművész, († 1888. május 9. Capri szigete)
• 1838. április 8-án Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró († 1923)
• 1871. Áchim L. András († 1911), a Magyarországi Parasztpárt megalakítója
• 1880. február 2-án Perlrott-Csaba Vilmos festőművész, († 1955. január 23. Budapest)
• 1883. november 21-én Kvasz András pilóta, magyar aviatika úttörője († 1974)
• 1910. november 11. Medovarszki Mihály politikus, tanácselnök († 1979)
• 1921. április 18-án Rábai Miklós koreográfus Kossuth-díjas Érdemes művész († Budapest 1974. augusztus 18.)
• 1922. Lőcsei Pál újságíró, szociológus (†2007)
• 1929. Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
• 1931. március 25-én Sík Ferenc Jászai Mari-díjas (1970), Érdemes művész (1975), Kiváló művész (1985), Kossuth-díjas (1994), A Nemzeti Színház örökös tagja. (nevéhez fűződik a Gyulai Várszínház létrehozása, művészeti vezetőként irányította 1973–1994 között).(† Budapest, 1995. január 16.)
• 1935. szeptember 11-én Palotai Károly labdarúgó, játékvezető, sportvezető, olimpiai bajnok (1964), FIFA-bíró (1972–1984), néhány elismerése: Aranysíp (1982), Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986), 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001)
• 1939. január 3-án Sas József, Jászai Mari-díjas és Érdemes művész
• 1949. március 14-én Csák János (Békéscsaba, Magyar sakkszerző nagymester, nemzetközi sakkszerző mester, kilenc magyar bajnoki cím birtokosa.
• 1974. május 22-én Ónodi Henrietta tornász, olimpiai bajnok (1992 Barcelona, ugrás), világbajnok (1992 Párizs, ugrás), Európa-bajnok (1989 Brüsszel, felemás korlát) Világkupa győztes (1990 Brüsszel, ugrás) és olimpiai valamint világbajnoki ezüstérmes, Békéscsaba díszpolgára
• 1974. június 13-án Debreczeni Dezső – kick box hétszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok, edző (2007-ben világrekorder)
• 1975. január 25-én Hertelendi Klára, a Baby Sisters lánytrió alapítója
• 1976. március 18-án Iványi Dalma válogatott magyar kosárlabdázó, az első, aki a WNBA-ban játszott.
• 1976. Tóth Hajnalka vívó többszörös világ és Európa-bajnok
• 1988. Mihálka György színész, énekes

• 1992. Böczögő Dorina női tornász, olimpikon
• 1993. Bohus Richárd magyar úszó, 2010-es Európa-bajnokságon és a 2012-es londoni olimpián képviselte Magyarországot.

Itt éltek, itt élnek

• Itt élt 1744–1749 között, és itt halt meg Tessedik Sámuel id. evangélikus lelkész.
• Itt (valamint Szarvason) végezte középiskoláját Gyóni Géza (Áchim Géza) költő, akinek többrétű családi kapcsolatai is voltak a városban.
• Itt lakott és itt halt meg 1891. augusztus 12-én Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Itt élt gyerekkorában, asztalosinasként Munkácsy Mihály festőművész.
• Itt lakott és itt végezte szőlőnemesítő tevékenységét Stark Adolf (Bártfa, 1834. december 28.–Békéscsaba, 1910. augusztus 26. Ő nemesítette a ’Csabagyöngye’ szőlőfajtát.
• A Békéscsabai Társastáncklub (1961-) alapítója Nyíri Lajos (1914–1998), táncpedagógiai munkáját több tanítványának jelentős versenyeredménye bizonyítja.
• Itt élt Féja Géza író, újságíró, szerkesztő, József Attila-díjas (Szentjánospuszta, 1900. december 19. –Budapest, 1978. augusztus 14.), 1945–1956-ig könyvtárosként dolgozott Békéscsabán.
• Itt élt Cseres Tibor (Gyergyóremete, 1915. április 1.–Budapest, 1993. május 24.) író, szerkesztő, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. József Attila-díjas (1951, 1955, 1965), Kossuth-díjas (1975).
• Itt élt Széplaky Endre (Arad, 1927. január 29. – Békéscsaba, 2006. november 5.)színművész.
• Itt élt Felkai Eszter, (Budapest, 1942. november 20. ─ ) Jászai Mari-díjas színművésznő. 1966-tól 2007-ig a Jókai színház tagja.
• Itt élt Gedó György (Újpest, (1949. április 23.) olimpiai bajnok ökölvívó, edző, aki 1957-től a Békéscsabai Építők Előre versenyzője volt 1965-ig.
• Itt él Udvardy Anikó (Mezőberény, 1952. június 12. - ) szobrász.
• Varga Adrienn tornász, Európa-bajnok (1998 Szentpétervár, ugrás), világbajnoki 4. helyezett (1997 Laussane, ugrás), az olimpiai csapat tagja (1996 Atlanta).
• Itt él Erdős Viktor (1987) sakkozó, FIDE nagymester.
• Itt él Böczögő Dorina (1992) tornász, pekingi olimpikon.

Itt haltak meg

• Itt halt meg Láng Ida (1889.– 1944. június 20. v. 21. Békéscsaba): regényíró, publicista, költő.

Testvérvárosai

• Belényes, Bihar megye, Partium, Románia (1999)
• Mikkeli, Finnország (1981)
• Nagybecskerek, Szerbia (1966)
• Nagyszalonta, Bihar megye, Partium, Románia (2002)
• Székelyudvarhely, Hargita megye, Erdély, Románia (1991)
• Tarnowskie Góry, Lengyelország (1994)
• Trencsén, Szlovákia (1992)
• Ungvár, Kárpátalja, Ukrajna (1998)
• Lutherstadt Wittenberg, Szász-Anhalt tartomány, Németország (1995)

Lásd még

• Emléktáblák Békéscsabán

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsaba témájú médiaállományokat.

• Békéscsaba Önkormányzatának honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Csaba TV
• Békés Megyei Hírlap hivatalos oldala
• Csaba Rádió honlapja
• élő webkamerák
• Archív képek
• Csaba-figyelő blog - Békéscsaba
• Békéscsaba 18 temetőjéről részletes információk: cím, nyitva tartás, üzemeltető