„Ér (folyó)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
|||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
Az Ér a [[Berettyó]] legjelentősebb mellékpatakja. Magyarországi szakasza 8,5 km hosszú. |
Az Ér a [[Berettyó]] legjelentősebb mellékpatakja. Magyarországi szakasza 8,5 km hosszú. |
||
Az [[Érmelléki-hegyek]]ben ered [[Szilágy megye|Szilágy megyében]]. A folyó völgye a [[Partium]] északnyugati részén, a [[Szilágyság]]ban található. Keleten az [[Érmelléki-dombvidék]] határolja és képez átmenetet a [[Réz-hegység]] nyúlványai felé, míg nyugati határát a [[Nyírség]] homokbuckái és a [[Nagy-Sárrét]] alkotják. Vízgyűjtője 15–50 km széles. Szövevényes hálózata a 19. században még inkább egy hatalmas [[mocsár]]ra hasonlított,<ref>{{cite book | author=Borovszky Samu | authorlink=Borovszky Samu| title=Bihar vármegye és Nagyvárad.| year= 1901| publisher= Budapest, | pages= | url=http://tortenelmunk.multiply.com/journal/item/74}}</ref><ref>{{cite web |url=http://szekelyhidvaros.5mp.eu/web.php?a=szekelyhidvaros&o=EafHDZJqul |title=Az Ér |author=Wilhelm Sándor |accessdate=2011-06-18 | publisher=Székelyhíd város }}</ref> de vízrendszerének szabályozása során a folyót sok helyen mesterséges mederbe terelték, ahol csak kevés [[víz]] folyik, emiatt a mocsár kiszáradt. |
Az [[Érmelléki-hegyek]]ben ered [[Szilágy megye|Szilágy megyében]]. A folyó völgye a [[Partium]] északnyugati részén, a [[Szilágyság]]ban található. Keleten az [[Érmelléki-dombvidék]] határolja és képez átmenetet a [[Réz-hegység]] nyúlványai felé, míg nyugati határát a [[Nyírség]] homokbuckái és a [[Nagy-Sárrét]] alkotják. Vízgyűjtője 15–50 km széles. Szövevényes hálózata a 19. században még inkább egy hatalmas [[mocsár]]ra hasonlított,<ref>{{cite book | author=Borovszky Samu | authorlink=Borovszky Samu| title=Bihar vármegye és Nagyvárad.| year= 1901| publisher= Budapest, | pages= | url=http://tortenelmunk.multiply.com/journal/item/74}}</ref><ref>{{cite web |url=http://szekelyhidvaros.5mp.eu/web.php?a=szekelyhidvaros&o=EafHDZJqul |title=Az Ér |author=Wilhelm Sándor |accessdate=2011-06-18 | publisher=Székelyhíd város }}</ref> de vízrendszerének szabályozása során a folyót sok helyen mesterséges mederbe terelték, ahol csak kevés [[víz]] folyik, s emiatt a mocsár kiszáradt. |
||
A forrásától [[Ákos (település)|Ákosig]] északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a [[Kraszna (folyó)|Krasznát]]. Ákostól [[Krasznaszentmiklós]]ig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. [[Szalacs]]nál éri el [[Bihar megye|Bihar megyét]], végül a [[Berettyó]]t Magyarországon [[Pocsaj]]nál. |
A forrásától [[Ákos (település)|Ákosig]] északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a [[Kraszna (folyó)|Krasznát]]. Ákostól [[Krasznaszentmiklós]]ig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. [[Szalacs]]nál éri el [[Bihar megye|Bihar megyét]], végül a [[Berettyó]]t Magyarországon [[Pocsaj]]nál. |
||
A lap 2013. július 14., 01:33-kori változata
| Ér | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia,  Magyarország |
| Romániai megyék | Szatmár és Bihar megye |
| Magyarországi megyék | Hajdú-Bihar megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 118 km |
| Forrás | Érmelléki-hegyek |
 é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 22° 43′ 05″ | |
| Torkolat | Berettyó (Pocsajnál) → Sebes-Körös → Hármas-Körös → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 47° 16′ 41″, k. h. 21° 47′ 58″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ér ⓘ (románul Ier) folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobboldali mellékvize.
Földrajza
Az Ér a Berettyó legjelentősebb mellékpatakja. Magyarországi szakasza 8,5 km hosszú.
Az Érmelléki-hegyekben ered Szilágy megyében. A folyó völgye a Partium északnyugati részén, a Szilágyságban található. Keleten az Érmelléki-dombvidék határolja és képez átmenetet a Réz-hegység nyúlványai felé, míg nyugati határát a Nyírség homokbuckái és a Nagy-Sárrét alkotják. Vízgyűjtője 15–50 km széles. Szövevényes hálózata a 19. században még inkább egy hatalmas mocsárra hasonlított,[1][2] de vízrendszerének szabályozása során a folyót sok helyen mesterséges mederbe terelték, ahol csak kevés víz folyik, s emiatt a mocsár kiszáradt.
A forrásától Ákosig északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a Krasznát. Ákostól Krasznaszentmiklósig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. Szalacsnál éri el Bihar megyét, végül a Berettyót Magyarországon Pocsajnál.
Az Ér völgye még a Berettyónál is mélyebben fekszik, a folyó esése Szalacstól Pocsajig km-ként 16 cm.[3]
Települések a folyó mentén
(Zárójelben a román név szerepel.)
|
|
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Borovszky Samu. Bihar vármegye és Nagyvárad.. Budapest, (1901)
- ↑ Wilhelm Sándor: Az Ér. Székelyhíd város. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Korbély József. Bihar vármegye geológiai viszonyai
Külső hivatkozások
- Kocsis Zoltán: Fél tonna kagyló egy Szatmár megyei folyóból?. szatmar.ro, 2010. május 26. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
.svg){kind=small}
