II. Lipót osztrák őrgróf

II. Lipót (1050 - 1095. október 12.) volt Ausztria őrgrófja 1075-től haláláig. A nép körében Igazságos Lipótként vált ismerté. Rezidenciáját Gars am Kampben rendezte be.

1050-ben látta meg a napvilágot Babenberg Ernest és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgrőf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, [[[III. Lipót]] valamint még hét lány gyermek akik később Karintia, Bohémia és Németország hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, Itha (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője 1060 és 1101 között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, Oberphalzban házasodtak össze 1065-ben.

Az Invesztitúra háborúban eleinte V. Henrik német-római császárt támogatta, de az 1081-es Tullni országgyűlésen felesége és Altmann passaui püspök hatására átállt a pápához. Ezért a császár megfosztotta őt birtokaitól amelyeket II. Vratiszláv cseh hercegnek adományozott. Vratiszláv rögtön sereget gyűlytött és megindult Ausztria ellen és a mailbeergi csatában le is győzte Lipótot. Végül az osztrák őrgrófnak sikerült megőriznie a hatalmát, de elvesztett néhány területet Dél-Morvaosrszágban.

1089-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre Thunau romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát.

Előd: Ernest

II. (Igazságos) Lipót osztrák őrgróf (1075. június 10. - 1095. október 12.)

Utód: III. Lipót