„Brit katonai temető (Solymár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: linkesítés |
→Története: köszönet Kaboldynak |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Magyarország]]ot a [[második világháború]] idején, különösen [[1944]] májusától az év végéig sok bombázás érte a szövetséges légierők részéről, ennek során azonban a légvédelem, továbbá a magyar és német vadászgépek számos támadó gépet lelőttek. Az elesett szövetségi pilótákat, illetve a lelőtt gépek személyzetének elhunyt tagjait rendszerint a helyszín közelében temették el, a háború után azonban a győztes hatalmak kezdeményezték az idegen földön elesett katonáik közös |
[[Magyarország]]ot a [[második világháború]] idején, különösen [[1944]] májusától az év végéig sok bombázás érte a szövetséges légierők részéről, ennek során azonban a légvédelem, továbbá a magyar és német vadászgépek számos támadó gépet lelőttek. Az elesett szövetségi pilótákat, illetve a lelőtt gépek személyzetének elhunyt tagjait rendszerint a helyszín közelében temették el, a háború után azonban a győztes hatalmak kezdeményezték az idegen földön elesett katonáik közös sírkertbe történő temetését. Magyarországon e célból [[1946]] végén vásároltak egy katasztrális holdnyi földterületet a Honvédelmi Minisztérium megbízottjai Solymár községtől [pontosabban Majtényi (Milbich) János akkori községi bíró földjéből<ref>http://www.solymar.hu/tortenet/adalekok/138_angol_temeto.htm</ref>], majd a brit kormánynak ajándékozták az ingatlant, sírkert létesítésének céljára a területet. |
||
A Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) 1947. február 18-án kapta meg az engedélyt a katonai temető létesítésére, ezt követően exhumáltatták és ide szállíttatták a Magyarország területén felkutatott, a brit nemzetközösséghez tartozó elesett – többségében 20-22 éves korukban elhunyt – katonák holttesteit. A sírkertet 1947. május 2-án szentelték be, angol katonai díszpompával rendezett nagyszabású ünnepség keretében. |
A Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) 1947. február 18-án kapta meg az engedélyt a katonai temető létesítésére, ezt követően exhumáltatták és ide szállíttatták a Magyarország területén felkutatott, a brit nemzetközösséghez tartozó elesett – többségében 20-22 éves korukban elhunyt – katonák holttesteit. A sírkertet 1947. május 2-án szentelték be, angol katonai díszpompával rendezett nagyszabású ünnepség keretében. |
||
A lap 2013. július 11., 15:52-kori változata
Brit katonai temető (Solymár) – a Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) által Budapest közelében (Solymár külterületén, a 10-es út solymári bekötőútjának leágazásánál található katonai temető és emlékhely. Földrajzi koordinátái: N 47° 36,104', E 18° 57,430', 163 m tszf. Nyitvatartási idő nélkül, szabadon, díjtalanul látogatható.
Története
Magyarországot a második világháború idején, különösen 1944 májusától az év végéig sok bombázás érte a szövetséges légierők részéről, ennek során azonban a légvédelem, továbbá a magyar és német vadászgépek számos támadó gépet lelőttek. Az elesett szövetségi pilótákat, illetve a lelőtt gépek személyzetének elhunyt tagjait rendszerint a helyszín közelében temették el, a háború után azonban a győztes hatalmak kezdeményezték az idegen földön elesett katonáik közös sírkertbe történő temetését. Magyarországon e célból 1946 végén vásároltak egy katasztrális holdnyi földterületet a Honvédelmi Minisztérium megbízottjai Solymár községtől [pontosabban Majtényi (Milbich) János akkori községi bíró földjéből[1]], majd a brit kormánynak ajándékozták az ingatlant, sírkert létesítésének céljára a területet.
A Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) 1947. február 18-án kapta meg az engedélyt a katonai temető létesítésére, ezt követően exhumáltatták és ide szállíttatták a Magyarország területén felkutatott, a brit nemzetközösséghez tartozó elesett – többségében 20-22 éves korukban elhunyt – katonák holttesteit. A sírkertet 1947. május 2-án szentelték be, angol katonai díszpompával rendezett nagyszabású ünnepség keretében.
Leírása
A temető négy, szimmetrikusan elhelyezkedő parcellából áll, valamennyi sír fölé többé-kevésbé egységesen kialakított síremlék került, melyeken az ott nyugvó áldozat neve, kora, rangja és nemzetisége van feltüntetve. A sírkertben összesen hét nemzet 200-nál több katonája – 128 angol mellett 6 kanadai, 13 ausztrál, 6 új-zélandi, 1 francia, 20 dél-afrikai, valamint 37 lengyel[2] – nyugszik, ez utóbbira az ad magyarázatot, hogy a világháború második felében lengyel légierő katonái Angliába menekültek, és attól kezdve brit zászló alatt harcoltak. A temető közepén álló nagy méretű márvány keresztnél a felállítása óta minden évben két alkalommal tartanak koszorúzást a magyar kormány és a diplomáciai testületek képviselői, a háborús áldozatok emlékére.
A temetőt alacsony – hozzávetőleg 120-140 centiméteres átlagmagasságú – terméskő kerítés veszi körül, melynek bejárata eredetileg a 10-es út felől, vagyis az északi oldalról, a sírkert előtt létesített Volánbusz-megállóhely közvetlen közelében nyílott. 2005 körül átépítették a temető ezen körítőfalát, az addigi északi bejáratot lezárták, s helyette a déli oldalon létesítettek új bejáratot. A temető bejáratától délre ugyanebben az időben gépjárműparkoló is létesült, amely elegendően nagy méretű ahhoz, hogy az évenkénti megemlékezések idején a honvédség autóbuszai is kényelmesen elférjenek itt.
Források
- Seres István: Adalékok és emlékiratok Solymár történetéhez. Solymár, 2002
- http://www.gothic.hu/gothic.html?http://www.gothic.hu/temetok_solymarkatonai.html